„Ő az, akiről nem lehet írni. Szavakkal már utolérhetetlen. Ő az, akiről naponta kellene írni: hátha csak egy félszavunkból megérti őt magának az utókor is. Ő az, aki törékenynek látszik. Ám igazából eltörhetetlen” – így írt Törőcsik Mariról 1977-ben Pilinszky János a Film Színház Muzsika kulturális hetilapban. Most legszebb alakításaival emlékezünk a Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőre, akit életének 86. évében, hosszú betegség után péntek hajnalban ért a halál.

061.hu

KÖRHINTA (1955)

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: “anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Bíró Máté: Mari. Marikám. Drágaságom. Én úgy, de úgy szeretlek téged. Ezért van minden, látod? Ezért kiabálok, ezért gorombáskodok. Miért kell ennek így lennie? Mit tegyek, mondd meg csak. Megcsinálok akármit. Lehozom a holdat palacsintasütőnek, de nem mondok le rólad semmiképpen.
Pataki Mari: Látod ez az, Máté. Hogy külön útra mentünk. Nálad, apámék.
Bíró Máté: Mit bánom én apádékat. Azt mondjad csak, hogy engem szeretsz. Azt minden rendben van máris. Nem mondod?
Pataki Mari: Nem.
Bíró Máté: De hát miért? Csak azt mondd meg nekem, hogy miért nem?
Pataki Mari: Nem tehetek én erről, hagyjál is engem. Az történik az emberrel, ami a sorsa, más nem történhet.

ÉDES ANNA (1958)

Fábri Zoltán Édes Annáját 1958-ban mutatták be, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Kosztolányi regénye a kommün bukása után játszódik, de nemcsak az újonnan kialakuló rendszerről fogalmaz meg kritikát, hanem a Tanácsköztársaságról is. Fábri és a forgatókönyv társszerzője, Bacsó Péter csak annyira finomítanak a Kun Béláéknak címzett kiszólásokon, amennyire az az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején elkerülhetetlen volt. A kommün vezetőinek repülős menekülése a prológusból kimarad – a szereplők csak beszélnek róla –, cserébe a vélelmezetten kommunista Ficsor nem tűnik fel pozitív fénytörésben. A Körhintához vagy a Hannibál tanár úrhoz hasonlóan az Édes Annát is a realista elbeszélésmód, a klasszicista formavilág és a lélektani folyamatok expresszív megjelenítésének vegyítése teszi igazán izgalmassá. Szécsényi Ferenc szuggesztív képei, a különleges fény-árnyék játékok és az emlékezetes beállítások mellett azonban leginkább Törőcsik Marinak köszönhető a katarzis: a fiatal színésznő a Körhinta után ismét a romlatlan tisztaságot és jóságot testesíti meg.

Az alázatos, törékeny és ártatlan parasztlány, Édes Anna eljátszására Törőcsik tökéletes választás: félénk, lesütött tekintetéből, ijedt rebbenéseiből sugárzik a naivitás – így még erőteljesebb a kontraszt a hősnő figurája és az őt körülvevő világ nyersesége között.

VASVIRÁG (1958)

„A legszebb unalmas magyar film” – írta a Vasvirág premierjéről az Élet és Irodalom kritikusa. Herskó János filmje két évvel az ’56-os forradalom leverése után került mozikba. A cenzúrán könnyen átsiklott, noha a szegénység kényszerpályájáról leszakadni képtelen hőseivel egy egész nemzet tudott azonosulni – talán ezért is válhatott hamar kultuszfilmmé. A Vasvirág színészi, rendezői és operatőri bravúr, a francia lírai realizmus méltó örököse. Külföldön is sikerrel vetítették, a cannes-i filmfesztiválon ünnepelte a kritika, a nemzetközi filmszakma a Körhinta után újfent beleszeretett Törőcsik Mariba.

István: Te, nem tudod, mi az a naturmort?
Vera: Nem, nem tudom. Csak azt tudom, hogy te  olyan különös fiú vagy. Nem olyan, mint a többi.

SZERELEM (1970)

A Szerelem 1970-ben készült, 1971-ben mutatták be, Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján készült. Az alkotást Makk Károly rendezte, a főszerepekben Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili láthatók. Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a Zsűri díját, az OCOC díját, a két női főszereplő pedig a zsűri külön dicséretében részesült. Makk Károly a hatvanas évek elejétől szerette volna Déry Tibor elbeszéléseit megfilmesíteni. Az ’56 után bebörtönzött író személye és a kényes téma miatt a film végül csak 1970-ben készülhetett el. A főszerepet játszó Darvas Iván a forradalomban való részvétele miatt a valóságban is ült börtönben. A forgatáson az egykori börtönőrével is találkozott.

Öregasszony: És meg se mozdult, szegényke…
Luca: Mert már akkor is olyan becsületes volt, igaz, mama?
Öregasszony: Maga azt hiszi, hogy nem látom, hogy jobban emlékszik, mint én? Igenis, már akkor nagyon becsületes volt.

DÉRYNÉ, HOL VAN? (1975)

Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos gyönyörű képeivel. Maár elégikus kamarajátékának forgatókönyvét Déryné Széppataki Róza naplói nyomán Pilinszky János írta. Abban a pillanatban ragadja meg a XIX. század legendás színésznőjének élettörténéseit, amint a színházból eltávolított színésznő visszatér férje birtokára, és megéli az elutasítottságot. Törőcsik Mari cannes-i díjas alakításában a film egy térből-időből kiszakított életérzés, lelkiállapot reflektív tükre lett. Ebben óriási szerepe van a Koltai Lajos által megteremtett vizuális feszültségnek. A kamera félhomályos színházi terekben történő, sokszor tízperces mozgásokat végez. A képeknek a színek helyett árnyalatokból, a fekete-fehérre jellemző tónusokból építkező dramaturgiája zenei szépséget kölcsönöz a színésznő útkeresésének.

Déryné: Ha az ember hosszabban nézi az arcát, egyszeriben képtelenekké válnak a vonásai. Ez volna a szemem, ilyen a szám, ilyen az orrom. Naponta nézve a változások persze nem mérhetőek, hogyan állt elő mégis ez az arc. A tükör láthatatlan mélyén még ott hever elmosódottan az a régi arc, amely mindenben különböző. Én néha látom.

TEKETÓRIA (1977)

Maár Gyula filmje a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan, kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit. Különböző szerepeket vesz fel, majd addig ellenszenvesnek tartott főnökével vigasztalódik. A filmet Bereményi Géza-Cseh Tamás dalai szövik át.

Teréz: Érdeklődöm, mi történt magával? Úgy látszik, az embernek dögrováson kell lennie ahhoz, hogy megkérdezzék, mégis mi baja.
Férfi: Jó, nem mondja el. Pihenjen csak, hiányozni fog.
Teréz: Szórakozik velem?
Férfi: Dehogy! Szó se róla. Hiányozni fog.
Teréz: Én?
Férfi: Csodálkozik ezen?
Teréz: Semmin nem csodálkozom, semmin. Különösképpen nem a férfiakon. Észreveszik, hogy az ember idegei felmondták a szolgálatot, akkor hirtelen nagyon bátrak lesznek.

HOSSZÚ ALKONY (1997)

Janisch Attila szürreális tudatfilmje álom és valóság határára kalauzolja el haldokló főszereplőjét és vele együtt a nézőt is. A Törőcsik Mari által alakított főszereplő nemcsak a valós térben téved el, hanem saját emlékei közt is. A Hosszú alkonyt azt teszi igazán izgalmassá, hogy az idős hölgyhöz hasonlóan a néző sem érzékeli pontosan, mikor történik meg az átlépés a valóságból a (rém)álmok útvesztőjébe. A filmben alig hangzik el dialógus, amikor beszélnek a szereplők, akkor sem lényeges dolgokról esik szó. Többek közt Törőcsik Mari arcának, gesztusainak, eszköztelen jelenlétének köszönhető, hogy a régésznő csendes kálváriája nem csak tudatfilmes kísérletként értékelhető, de valódi, megrázó emberi drámaként is.

Férfi: Nem gondolta meg magát?
Öregasszony: Ilyen vagyok! Mindig is ilyen voltam. Maga már nem fog megváltoztatni.

AURORA BOREALIS – ÉSZAKI FÉNY (2017)

Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az ’50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.

Mészáros Márta játékfilmjében is az identitáskeresés, a XX. századi női sorsok a központi téma, ahogy foglalkoztatta ez életútja során szinte minden filmjében. A korán, teljes árvaságra jutó rendezőnőt mindig is érdekelték a hasonló történetek, régebbi filmjeinek egy részében is az anyaság, az örökbefogadás, örökbeadás és hasonló témák tűnnek fel. Gondoljunk csak az Anna, Örökbefogadás, Örökség, Magzata című filmekre, de már az első játékfilmjében, az Eltávozott napban is hasonló témát dolgozott fel.

Pogány Mária: Ha az igazat akarod elmondani, nem elég őszintének lenni.

Legendás filmekkel, archív felvételekkel emlékezik a közmédia Törőcsik Marira

A közmédia csatornái – a filmek és archív felvételek mellett – több műsorukban is megemlékeznek a magyar kulturális élet meghatározó és nemzetközileg is elismert alakjáról.

A Duna Televízió pénteken 20.30-tól Törőcsik Marira emlékezve tűzi műsorára a Körhintát. A legendás magyar filmet 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. A művésznő első filmszerepe nem csak a hazai sikert, de a nemzetközi ismertséget is meghozta számára. A rendhagyó műsorváltozás miatt a Kövek című dokumentfilm kezdésének időpontja 22.20-ra módosult. 

Az M5 kulturális csatorna 19 órakor vetíti a Nagyok című műsort, amelyben egy kétrészes portrébeszélgetés lesz látható Törőcsik Marival. A műsorváltozás miatt a Librettó pénteken elmarad, az M5 Híradó pedig 20 órától lesz látható. A 20.30-kor kezdődő Ez itt a kérdésben a legendás színművésznőről beszélgetnek a műsor vendégei, majd 23.20-kor kerül adásba a Szerelem című magyar filmdráma. Az alkotás az 1971-es cannes-i filmfesztiválon több díjat is nyert, a két női főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Lili pedig a zsűri külön dicséretében részesült. 

A Kossuth Rádió pénteken és szombaton több műsorában is a Nemzet Művészére emlékezik. A pénteken 15.30-kor kezdődő Kalendáriumban a Micsoda útjaim című lemezről szólal meg egy dal Törőcsik Mari előadásban. A Nagyok helyén 21.30-tól az Aranyemberek-sorozatban, a művésznővel készült archív portrébeszélgetés kerül adásba. A Szombat reggelben és a szombati Kívánságkosárban is a színésznő emléke előtt tiszteleg a csatorna.

A Bartók Rádió vasárnap 16 órakor kezdődő Lemezelő című műsorában a 2013. november 17-i Törőcsik Marival készült Média Korrektúra-díjas adás ismétlése lesz hallható.