Immár a hatodik Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés kezdődik péntek délután Bugacpusztán, amely egyúttal jubilál is, hiszen tíz éve rendezték meg először, akkor még Bösztörpusztán. Már első alkalommal is tízezrek voltak rá kíváncsiak, megmutatva, mekkora igény van a magyarokban arra, hogy büszkék lehessenek a történelmükre, a hagyományaikra, és együtt megélhessék ezt a büszkeséget. Azóta nemcsak a magyarság, de egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát a Magyar Turán Alapítvány által szervezett Kurultáj, amelyen hagyományőrzők ezrei vesznek részt, és a civil érdeklődők tömegeit vonzza kétévente.
Több, mint 112 kárpát-medencei hagyományőrző csapat csatlakozott a Kurultájhoz – mondta a PestiSrácoknak büszkén Bíró András Zsolt főszervező. Ezeknek a hagyományőrzőknek a felszerelése, fegyverzete, lószerszáma nem fantázia és feltételezések, hanem régészeti leletek alapján készült, tehát a valóságon alapul, legyen szó a hun, az avar vagy éppen a honfoglaláskorról. Történészek, régészek, néprajzosok, antropológusok bevonásával, tudományos alapossággal hozzák közel ezeket az időket a résztvevőkhöz a harci bemutatók és az előadások során egyaránt.
Nemcsak a történelemformáló őseinkre, az ő nagy tetteikre emlékezünk, hanem a magyar identitást is erősíteni akarjuk ezzel, és a közös történelmi gyökerek révén összekapcsolni a Kárpát-medencei magyar közösségeket is
– vázolta, milyen célok állnak a rendezvény mögött. Egy sajátos kultúrát hoztunk ide a messze keletről – ezt mutatja be nemcsak hagyományőrző, hanem tudományos szempontból is a Kurultáj, ami a főszervező szavai szerint fontos szerepet tölt be az európaiságunkhoz kapcsolódó más rendezvények mellett. A sztyeppei lovas nomád civilizációt nemcsak idehoztuk, de évszázadokon át őriztük is a középkorban. Ezért tartja fontosnak Bíró, hogy a hétköznapi történelmi emlékezetünkben Szent István és a többi nagy királyunk mellett Álmos és Árpád vezér is helyet kapjon.
Bíró András Zsolt hangsúlyozta, hogy Szent István a keresztény magyar királyságot hozta létre, viszont túl kevés szó esik róla, hogy István műve a már létező magyar államra, a Magyar Nagyfejedelemségre épült, amelynek Álmos volt az első uralkodója. Sőt, nemcsak létezett, de a diplomáciai vagy éppen adószedési céllal indított, és egész Európát rendszeresen behálózó „kalandozó” hadjáratok révén gyakorlatilag nagyhatalmi politikát folytatott a korai magyar állam. Bíró kiemelte a nomád államszervezetet működtető Magyar Nagyfejedelemség és a későbbi Magyar Királyság közti folytonosságot, amelyet az uralkodócsalád, a Turul-ház – közkeletűbb nevén az Árpád-ház – is megtestesített.
Olyan nagy és olyan csodálatos a magyar történelem, hogy ha ennek csak egyes elemeit megmutatjuk az embereknek, az már egy fontos üzenet. Akik pedig ezeket a történelmi eseményeket és a hozzájuk kötődő nagy személyeket ismerik, méltán lehetnek büszkék a magyarságukra
– foglalta össze a főszervező a Magyar Turán Alapítvány tevékenységének célját, amely a Kurultájban csúcsosodik ki.
Jelenkori együttműködéseket is táplál a múlt
A magyarság egykori sztyeppei lovas nomád civilizációjának, kultúrájának és történelmének bemutatása mellett a Kurultáj komoly nemzetközi kapcsolatrendszert is megmozgat, hiszen az ugyanezen kultúrkörbe tartozó ázsiai népek is felvonulnak. Huszonhét „hun és türk tudatú” nép küldöttsége vesz részt az idei rendezvényen, amelyek között feltehetően a magyarok vérségi rokonai is ott vannak. A rokonság kérdése persze elég bonyolult és nehezen megfogható az állandóan mozgásban lévő sztyeppén, ahol mindig más és más törzsek tudtak hatalmi központot alkotni és a többi törzset birodalomba szervezni, így államszervezetek és nyelvek jöttek-mentek. A biztos pontot az a lovas nomád kultúra jelenti, amely a Távol-Kelettől Közép-Ázsián át Magyarországig összekötötte ezeket a népeket.
A kapcsolatok hozadéka, hogy ezek a népek a kultúra, a tudomány és a gazdaság terén – sőt az önálló országok a stratégia mentén is – szoros kapcsolatokat ápolhatnak egymással.
Talán nem hangzik szerénytelenül, hogy Magyarországot sok szempontból a Kurultájjal rajzoltuk fel a közép-ázsiai és kaukázusi népek térképére
– mondta Bíró András Zsolt, megemlítve a hozadékok közt az érintett országokban nyílt magyar kereskedőházakat, cserediák-programokat vagy éppen a vízummentességet, illetve az újonnan megnyíló külképviseleteket.
Lajos
2018-08-11 at 15:47
Én le is megyek holnap. Bár felőlünk van autópálya egy darabig, de kismotorral megyek és annak az nem az igazi, de a helyszínen már király!
Amúgy meg az autópályák előtt is volt élet. Éppen úgy mint az EU előtt. Csak lasabb, kényelmesebb és nyugottab. Meg a miénk.
sylvain
2018-08-11 at 10:27
Hesslerezredes:
“Mert amúgy ritka pocsék a történelmünk.”
Miről beszélsz? Te is mered a magyar történelmet? Ideje lenne elolvasnod. A történelmünk nem pocsék, hanem győzelmekben, nagyhatalmi státuszban igenis gazdag. De ezeken kívül más dolgokban is, amelyekkel nem sok nép büszkélkedhet: szabadságszeretetben, emberségben, az emberi jogok terén való élen járásban (ezeket mi tettük a világon először: a vallásszabadság kikiáltása, az első nemzetiségi törvény, az első autonómiák) élen jártunk. A miénk a világ második legrégibb Alkotmánya, Európa második legrégibb ma is létező koronája. Ami a katonai, gazdasági eredményeinket illeti.
– A honfoglalás után 55 évig kis magyar hadak bejárták Európát Dánia határától az olasz csizma csücskéig, Spanyolországtól Konstantinápolyig és Attikáig, és többször belelógathatták a lábukat az Atlanti óceánba. Adót fizettek nekünk a német, az olasz, a burgund királyságok, a bizánci és a bolgár birodalmak.
– A 14. században Magyarország Európa nagyhatalma volt, a legerősebb pénzzel rendelkeztünk.
– Hunyadi és Mátyás idejében önerőnkből megállítottuk a törököt, ami egyetlen népnek sem sikerült. Sőt az 1440-es években közel álltunk ahhoz, hogy felszámoljuk az oszmán birodalom európai uralmát.
– Mátyás király Corvina könyvtára a vatikáni után a második leggazdagabb és legértékesebb könyvtár volt a világon.
– Bocskay, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején a kis Erdély képes volt legyőzni a Habsburg birodalmat, és biztosítani az osztrák uralom alatti Magyarországon a vallásszabadságot.
– Benyovszky Móric az első olyan európai ember volt, aki a primitívnek tartott afrikaiak számára egy nemzeti államot akart létrehozni, amelyben ők voltak az urak, elutasítva az európai hatalmak gyarmatosítását, szembeszállva velük.
– Az 1848-49-es szabadságharcunkat csak két birodalom összefogása volt képes leverni.
– 1956-ban mi vertük az első szöget a szovjet birodalom koporsójába.
– 1989-ben mi vágtuk át a vasfüggönyt.
– Ma az egész nyugati világ csodálja és irigyli Magyarországot, az európai birodalom és a globalizmussal szembeni ellenállásáért. Elég csak a nyugati hírportálok Magyarországgal kapcsolatos hírei alatti hozzászólásokat elolvasni.
Mit hiányolsz te a magyar történelemből? A gyarmatbirodalmat? A rabszolgatartást? Más földrészek kirablását?
Miről beszélsz te egyáltalán? A világon egyetlen nép sem büszkélkedhet egy olyan, minden elképzelhető (katonai, kulturális, emberség, stb.) szempontból fényes történelemmel, mint mi.
Süsüke
2018-08-10 at 17:24
Bocs, ezt Kaktusznak céloztam!
Matyko-X
2018-08-10 at 16:35
Az igazság az, hogy ez az esemény béven megérdemelné, hogy dokumentálják. Videókkal, filmmel, DVD-vel. Mi sajnálatunkra nem tudunk elmenni – nem az akarat vagy szándék miatt.
De nagyon érdekelnének – elsősorban – az előadások, de esetenként a nagy- rendezvényeik is.
Amógy hol van az M1 és atöbbi, részletes tudósításaival? Nem egyperces “kis színesekre” gondolok…
khm
2018-08-10 at 16:21
Látom hétvége van és ugyanaz a cenzor amelyik már volt.
Javaslom,ne igyon annyit.
Amúgy meg aki nem ment el eddig,az tegye meg. Felőlünk sincs autópálya.
Kaktusz
2018-08-10 at 15:16
Az a nép amely nem büszke a történelmére és nem ismeri azt, és mellőzi, az megérdemli, hogy eltöröljék a föld színéről…
Süsüke
2018-08-10 at 17:22
De (mint a mellékelt ábra mutatja) ezek nem mi vagyunk!
Süsüke
2018-08-10 at 17:24
Bocs, ezt Kaktusznak céloztam!
Süsüke
2018-08-10 at 17:27
El kell menni Pusztaszerre a MOGY-ra! Az igazság odaát van?!
Torockó
2018-08-11 at 13:04
Bízd rá a magyarokra, meg a türkökre, hogy minek tekintik saját magukat.
Kaktusz
2018-08-10 at 15:12
Senki sem hiszi ezt! Kizárólag a BALLIBERÁLISOK!
Torockó
2018-08-10 at 13:38
Amikor 5-6 libsi meghirdette a gigatüntetéseket és 10-15 meg is tartotta, legalább 50 sajtós kerülgette őket, beharangozta, tudósított, felnagyította, stb.
Többszázezer magyar összejövetele meg gyűlölet tárgy volt.
khm
2018-08-10 at 16:16
Le kell szarni az 5-6 libsit,meg az újságíróikat. Nagyítsák csak egymás hímszervét. Nem lesz nagyobb az.
Én már láttam nyílzáport. A Magyaroknak javaslom,hogy nézzék meg,ha tehetik. A mi irányunkból,nincs autópálya…….Mégis jártunk ott.
khm
2018-08-10 at 16:19
Le kell székelni az 5-6 libsit,meg az újságíróikat. Nagyítsák csak egymás hímszervét. Nem lesz nagyobb az.
Én már láttam nyílzáport. A Magyaroknak javaslom,hogy nézzék meg,ha tehetik. A mi irányunkból,nincs autópálya…….Mégis jártunk ott.
Torockó
2018-08-10 at 13:36
Elképesztő volt az a közöny, amivel reagált a honi sajtó egésze a Kurultájra. A bojkott szó jobban illik rá. Nem beszélve a magyargyűlölőkről, akik a sajtójukban is utálkozva támadták a rendezvényt. A Turán, Turul, Türk szavak mintha tiltottak lennének ma is az országban….
sylvain
2018-08-11 at 23:19
Bezzeg a pride!
Hesslerezredes
2018-08-10 at 09:52
A magyar történelem legnagyobb csodája, hogy itt a Kárpát Medence kellős közepén egyáltalán még megvagyunk és magyarul beszélünk. Mert amúgy ritka pocsék a történelmünk. Persze ezt csak azért mondjuk, mert nem ismerjük pld. a lett, litván, észt (!!), finn, ír, bolgár, albán, grúz, örmény és még sorolhatnám a népeket, történelmét. Egyébként meg nem vagyunk sztyeppei nép, vagy legalábbis nem az egész nép. Árpádék igen, de az itthon maradt magyarok/avarok már régen letelepedett nép voltak. merthogy nemcsak keletről nyugatra való népvándorlás volt, hanem korábban fordítva is. Ez a terület a mi őshazánk.
Hesslerezredes
2018-08-10 at 12:25
Bocsánat, szegény lengyel testvéreinket kihagytam, velük kellett volna kezdeni a felsorolást. Féreértés ne essék: történelmünk minden sikerére és azok hőseire büszke vagyok. Amit mondtam, azt az optimista ” a pohár (már) félig tele van” aspektusából mondtam, azaz a kudarcok nem számítanak, de persze okulni kell belőlük.
Mátyás
2018-08-10 at 12:30
Így van. Arról nem beszélve, hogy Kelet-Magyarország mindig is szkita terület volt, akiknek egyik, ha nem a legfőbb alkotóeleme a Magyar volt. Persze ma már ezt is próbálják ellopni tőlünk, mert elkezdték indo-európainak nevezni a szkítákat, holott az egy nyelvi fogalom, a szkíták nyelvére pedig hivatalosan nincs is bizonyíték. A Nyugat-Európai hagyományokban nyoma sincs szkíta örökségnek, ellenben a miénkkel. A “törökös” népek is szkíta utódnépek, náluk is megvan a hagyománya. És bizony a szkíták a közhiedelemmel ellentétben nem csak nagyállattartó vándorló, vagy más néven lovaspusztai életmódott folytattak, hanem volt letelepedett részük is, falvakkal, városokkal. Nyugaton egyedül a keltáknak volt kis részben hasonló a nyelve, illetve a kultúrája a miénkkel, de ők már kizárólag letelepedett életmódoz folytattak.
Hesslerezredes
2018-08-10 at 13:51
Azon érdekes módon soha senki nem gondolkodott még el rendesen – talán csak Bayer Zsolt egyszer -, hogy a lovasnomád életmódhoz alapvetően LETELEPEDETT!!! életmódot folytató iparos emberek kellettek: bőrt cserzeni, azt megvarrni ruhának, csizmának, sisakszerű bőrsisaknak, NYEREGNEK!!!, kellett vasműves (magyarán: kovács) kengyelnek, zablának, kardnak (helyesen: szablyának), nyílhegynek, íjkészítő mester, soroljam? Ez mind olyan fejlett, kvalifikált ipari tudást igényelt, hogy ihaj, és egyik sem az a nagyon mozgatható erudíció!!! Ja és a vasas dolgokhoz meg valahonnan meg kellett szerezni – nem kevés – vasat/ércet, ami ugye nem terem a széles határban, ergo: le kellett valahol valakinek másznia egy bányába és onnan felhozni, dúsítani, jé! szenet szerezni az olvasztáshoz, basszus, tényleg? Aztán ezek a fránya “””barbár””” (???????) szkíta magyarok rájöttek, hogy a nadrágot (ne mán: ezt is ők találták fel!) kíméli, ha a sejhajunkra alsóneműt veszünk fel, mégiscsak könnyebb azt kimosni, mint egy bőrnadrágot!! Affene a jódolgukat, de finnyásak voltak. Ja és nyereg alatt puhítottuk a húst – egy nagy frászt! a nyers hússal gyógyítottuk a lónak a nyereg által időnként feltört hátát, ki evett volna meg egy nyűvekkel teli büdös húsdarabot (az akkor nyugatiak biztos), de nem is kellett, mert feltalálták ezek a “barbár” ősmagyarok a konzervet: vitték magukkal a szárított húst, és hogy még “tasteful” legyen, tésztát is! Basszus azt meg valahol valakinek valamilyen gabona lisztjéből meg kellett gyúrni, szárítani! Affene! Ezek ilyen kvalifikáltak voltak? Igen, azok!!! Miközben a nyugat a szaros seggével egyszál pendelyben rohangált a putriai körül ugyanekkor. Mert ez volt!
sylvain
2018-08-11 at 10:22
“Mert amúgy ritka pocsék a történelmünk.”
Miről beszélsz? Te is mered a magyar történelmet? Ideje lenne elolvasnod. A történelmünk nem pocsék, hanem győzelmekben, nagyhatalmi státuszban igenis gazdag. De ezeken kívül más dolgokban is, amelyekkel nem sok nép büszkélkedhet: szabadságszeretetben, emberségben, az emberi jogok terén való élen járásban (ezeket mi tettük a világon először: a vallásszabadság kikiáltása, az első nemzetiségi törvény, az első autonómiák) élen jártunk. A miénk a világ második legrégibb Alkotmánya, Európa második legrégibb ma is létező koronája. Ami a katonai, gazdasági eredményeinket illeti.
– A honfoglalás után 55 évig kis magyar hadak bejárták Európát Dánia határától az olasz csizma csücskéig, Spanyolországtól Konstantinápolyig és Attikáig, és többször belelógathatták a lábukat az Atlanti óceánba. Adót fizettek nekünk a német, az olasz, a burgund királyságok, a bizánci és a bolgár birodalmak.
– A 14. században Magyarország Európa nagyhatalma volt, a legerősebb pénzzel rendelkeztünk.
– Hunyadi és Mátyás idejében önerőnkből megállítottuk a törököt, ami egyetlen népnek sem sikerült. Sőt az 1440-es években közel álltunk ahhoz, hogy felszámoljuk az oszmán birodalom európai uralmát.
– Mátyás király Corvina könyvtára a vatikáni után a második leggazdagabb és legértékesebb könyvtár volt a világon.
– Bocskay, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején a kis Erdély képes volt legyőzni a Habsburg birodalmat, és biztosítani az osztrák uralom alatti Magyarországon a vallásszabadságot.
– Benyovszky Móric az első olyan európai ember volt, aki a primitívnek tartott afrikaiak számára egy nemzeti államot akart létrehozni, amelyben ők voltak az urak, elutasítva az európai hatalmak gyarmatosítását, szembeszállva velük.
– Az 1848-49-es szabadságharcunkat csak két birodalom összefogása volt képes leverni.
– 1956-ban mi vertük az első szöget a szovjet birodalom koporsójába.
– 1989-ben mi vágtuk át a vasfüggönyt.
– Ma az egész nyugati világ csodálja és irigyli Magyarországot, az európai birodalom és a globalizmussal szembeni ellenállásáért. Elég csak a nyugati hírportálok Magyarországgal kapcsolatos hírei alatti hozzászólásokat elolvasni.
Mit hiányolsz te a magyar történelemből? A gyarmatbirodalmat? A rabszolgatartást? Más földrészek kirablását?
Miről beszélsz te egyáltalán? A világon egyetlen nép sem büszkélkedhet egy olyan, minden elképzelhető (katonai, kulturális, emberség, stb.) szempontból fényes történelemmel, mint mi.