Mit tehet egy kis családi vállalkozás egy monopolhelyzetben lévő nagy multival szemben? Hogy lehet évtizedeken át dolgozni, tudván, hogy csak a felvásárló kegyein múlik: lesz-e pénz jövőre is üzemeltetni a vállalkozást? Többek közt ezekről beszélgetett stábunk a zsámbéki Kerényi családdal, akik évtizedek óta hűséges partnerei a Siónak, most azonban úgy érzik, hogy a cég igazságtalan eljárásai a saját és az ágazatban lévő többi szereplő megélhetését fenyegetik, ezért úgy döntöttek: mesélnek portálunknak az igazságtalan szerződésekről, a lehetetlen felvásárlási árakról és arról, hogyan játszik a gazdák megélhetését jelentő terméssel a német tulajdonú üdítőgyár.
Ez nem a mi hanyagságunk, ez itt a mi bánatunk – mutat körbe vendéglátónk a földön heverő több ezer barackra. Zsámbékon vagyunk, a Kerényi Kft. barackoskertjében, ahol a Sió gyümölcslevekhez nevelgetik gondos odafigyeléssel az alapanyagot. Ez bizony nem egy gyártósor, ahol steril körülmények közt mérnökök gyártják a gyümölcsöt, hanem egy hatalmas, mintegy 40 hektáros barackos a Nyakas-hegy lankáin, éppen szemben a gótikus romtemplommal. Itt üzemeltetik immáron közel harminc éve a Kerényi testvérek – József és Ferenc – családi vállalkozásukat, melyben barackot termelnek; elsősorban a Siónak szállítanak. Sok generációra visszamenően foglalkoztak már a családban gyümölcstermesztéssel, ugyanakkor a testvérpár önerőből tette virágzóvá a barackbizniszt, sajátkezűleg alakították és gondozták a hatalmas kertet. A szakértelem, a tradíció és az elhivatottság tehát megvan, önmagában a sikerhez azonban ez sem elég. Hosszú évek munkája után most a barack a földön hever; még szinte fillérekért sincs, aki átvegye. Ez pedig, mint mondják, nemcsak az ő bajuk: minden gazdát ellehetetlenítenek a multinacionális cégek. Ferenc szerint ugyanis az elmúlt közel 30 évben csak alig emelkedett a barack felvásárlási ára, a költségek viszont megsokszorozódtak; elég csak az üzemanyag vagy a permetezőszerek árára gondolni.
“Trükkös” szerződésekkel tartják lenyomva az árakat
Ferenc elmondása szerint tisztában van vele, hogy “öngyilkosság”, amit csinál, mégis minden évben aláírja a beszállítói szerződést a Sióval. Nem túloz: tényleg vásárra viszi a bőrét a papír aláírásával; nem egy egyszerű megállapodást ír alá, sokkal inkább egy felajánlást, amit majd valahogy honorál a gyár. Az eljárás, mint mondja, 30 éve ugyanaz: tavasszal jön egy levél, amelyben felszólítják a gazdákat, hogy írják be egy formanyomtatványba, milyen gyümölcsből mennyit adnak le az adott évben, de a felvásárlási árat üresen hagyják, vagyis a termelők teljesen a Sió jóindulatára vannak bízva a felvásárlási ár kérdésében.
Ez természetesen csak az üdítős cégnek kedvez, hiszen előre számolhat egy hozzávetőleges piaccal, amit aztán ennek megfelelően – kedve szerint – áraz be. Ferenc szerint a barack kilónkénti ára gyakorlatilag az elmúlt 25 évben ugyanannyi volt, legfeljebb 5-10 forintot változott, miközben a munkabérek és a szállítási költségek többszörösére nőttek. Mi sem példázza ezt jobban, hogy 2019-ben egy gyümölcsszedő napszámos óránként 1200-1500 forint közti összeget kereshet, legalábbis a Dunántúlon. Ez több ezer százalékos bérnövekedést jelent.
Egy irányba kötelező erejűek a szerződések
Amellett, hogy a szerződések legalitása legalábbis megkérdőjelezhető, az érvényesülésük sem garantált. Mint azt fent már említettem, a termelők előre bejelentik, hogy milyen mennyiséget tudnak/akarnak leadni a felvásárlónak, ezt a cég tudomásul veszi, rögzíti, betartatja. Ugyanakkor az átvétel már nem mindig ilyen “zökkenőmentes”. Ferenc szerint ugyanis a Sió hozzáállása nagyon megváltozott: míg régen probléma nélkül leadhatták terményeiket, addig idén a cég érdemi indoklás nélkül küldött vissza többek közt nekik is szállítmányt. A gyár az át nem vett árura azt mondta: próbálják meg leadni később. Csakhogy a leszedett gyümölcs nem olyan, mint például egy műszaki eszköz: ha záros határidőn belül nem dolgozzák fel, az a gazda nyakán marad, az az ő vesztesége. Kerényiéknél pedig ez a veszteség jó pár tonnára rúghat, mivel a gyár még a már leszedett barackot sem veszi át, nem beszélve arról, ami a fán vagy a földön van még. Mint azt vendéglátóink elmondták, ez mind az ő veszteségük, a felvásárlók pedig ezzel is jól járnak – vagy ha jól nem is, de rosszul semmiképp.
Minthogy a Sió érdemi indoklás nélkül küldte vissza a termelők áruit, portálunk kérdéseire pedig nem reagált, a termelőknek és nekünk csak a spekuláció maradt, hogy vajon miért nem hajlandó teljesíteni a cég a szerződésben vállalt kötelezettségét. Erre elképzelhető válasz, hogy egy újabb ármanipulációs húzás, hiszen a visszaküldött áru nagyrészt tönkremegy, ez pedig túltermelés benyomását kelti, ami jövőre akár az eddigieknél is alacsonyabb árakat jelenthet. Kérdés, hogy a gazdáknak idén okozott milliós károk után melyik termelőnek lesz még kedve szerződni a német tulajdonú üdítős céggel.
Csak az állam tartja életben a gazdákat
A felvásárlói árak tehát nevetségesek, azonban a helyzet lehetne ennél is rosszabb. Köztudott ugyanis, hogy az állam támogatja azokat a cégeket, amelyek magyar agráripari beszállítókat “foglalkoztatnak”. Ez az a pár forintos növekedés, amit a ’90-es évektől kezdődően kiharcoltak a gazdák; gyakorlatilag ez az állami támogatás tartja lélegeztetőgépen az egész ágazatot.
Ez azonban önmagában kevésnek tűnik a Kerényi család szerint. A profit – ha van – marginális, a költségek pedig csak növekednek. Vendéglátóink szerint éppen ezért nincs perspektívája a szakmának: a fiatalokat egyébként sem vonzza a gazdálkodás, hát még ez a fajta odaadó, kemény munka – mondják. Az pedig csak az utolsó szeg az ágazat koporsójába, hogy a szakmát már nem is jövedelmező művelni. Ferenc arról is beszélt, hogy egy kiutat lát ebből a zsákutcából, az pedig az állami szabályozás lenne, illetve erősebb érdekképviseletek (állami) kiépítése. Elmondta: a gazdák önmagukban túl leterheltek ahhoz, hogy szakszervezetekbe tömörüljenek, és egyébként sincs meg köreikben az a szakértelem, amellyel szembeszállhatnának egy monopol multi apparátusával. A kilátástalanságot ugyanakkor tetézi a félelem: ha az állam közbeavatkozik, vagy a gazdák öntudatra ébrednek, a felvásárlók felállnak, és keresnek egy “olcsóbb országot”. Marad tehát a totális kiszolgáltatottság és a reménykedés.
Portálunk megkereste az ügyben a Sió illetékeseit is július 30-án. Eddig vártunk a válaszra…
A videót készítette: Tihanyi Rita és Szalai Szilárd/PestiSrácok.hu
hozzaszolo
2019-08-22 at 09:59
Nyárlőrinc, Szobi szörp? Kié? Az is külföldi? Gondolom.
Helga
2019-08-16 at 13:18
Miért jó nekünk, baleknak lenni? Van tehetségünk, dolgozni szeretünk,(már, aki!) – vágjunk hát bele! Állítsuk talpra az élelmiszeriparunkat. Annak pedig , hogy ne vegyenek palira bennünket egyetlen módja van: összedolgozni, mint a hangyák. Nem véletlenül kapta ezt a nevet az elmúlt század elején a gazdák összefogásával a “hangyaszövetkezet”-i forma. Gyermekkorom egyik emléke nyomán: nyaralni voltam Székkutason (Csongrád megye), s a főutca frekventált helyen volt a “Tejház” ahová minden reggel behozták a gazdák a friss tejet. (Azért említem úgy, hogy behozták, mert a nagynénémék ott dolgoztak.) Két házzal arrébb volt a vegyesbolt, s egy saroknyira a szövetkezeti bank. Egy úttal mindent el tudott intézni a gazda. Mert akkor is (akkor talán még inkább!) azt tartották: hogy az idő pénz. Ne pazaroljuk el az időnket. Merjünk cselekedni! A közmondás szerint is: “Segíts magadon, az Isten is megsegít”, vagy akár úgy is mondhatnám: “Többet ésszel, mint erővel”.
Pali
2019-08-15 at 06:04
Ha magyarnak tartjuk magunkat akkor nem szabad senki beszállitojává válni mivel ez a rendszer mindig a kiszolgáltatobbat teszi lapátra. Ne csak termel de dolgozd is fel.
Andromeda
2019-08-13 at 19:43
Tudomásul kell venni, hogy az iparban és a kiskereskedelemben (Lidl, Aldi stb) a németek sokkal jobbak, jobban szerveznek, és ezt kőkeményen kihasználják. Az olimpiai bajnokkal szemben csak a kőkemény, céltudatos edzés segít, ha doppingol, akkor van lehetőség az ellen fellépni.
Logikus
2019-08-13 at 16:49
No ennyit, a haladó nyugatról…kizárólag abban érdekeltek, hogy másokat tönkretegyenek! A BALLIBEK meg aszisztálnak hozzá.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-13 at 16:47
A termelők összefogása alapján lehetne feldolgozó üzemet létesíteni. Erre állami és EU támogatás, kedvező hitel és vissza nem térítendő töméntelen pénz (ingyen ajándék) szerezhető egy kis igyekezettel. Bár kezdetben a piac szerzése még nehezebb, mint egy gyár megépítése és ésszerű üzemeltetése. Összefogás természetesen nincs. Persze könnyebb fevenni a területalapú és termékre járó támogatást, a mezőgazdaságban megszokott adó- és járulékkedvezményeket, árkiegészítéseket, gépbeszerzési és ültetvénylétesítési ajándékpénzeket, aztán az “állam”-ra mutogatni, ezen felül építsen az, szerezzen piacot az, hasson oda, hogy legyen kedvező ár. Még nem esett le a tantusz, hogy 30 évvel ezelőtt követeltük, legyen kapitalizmus. Hát most van, az államnak ilyenbe nincs beleszólása. Sajátos eszközei viszont vannak. Vegyük példának a tiszapüspöki vagy visontai gabonafeldolgozót. Mészárosék megcsinálták, stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítva a hazai termelőknek. Ehhez állami és EU-s pénzekre pályáztak, a vállalkozás életképességéről megbizonyosodva meg is kapták. Azóta megy az óbégatás ezerrel, hogy Mészárosék megint loptak, raboltak, micsoda dolog az, hogy ők kaphatnak olyan támogatást, amit mindenki más komoly vállalkozó megkapott volna, ha ilyeneket létesít. De mondok valamit a szerződésekről. Pár évvel ezelőtt gyenge volt Európában a gabonatermés, ezért felmentek az árak. A gazdák felrúgták a megszokott áron kötött szerződéseket, annak adták el, aki pillanatnyilag kedvezőbb árat adott, a szerződő feldolgozó meg vehetett külföldről terményt, méregdrágán. Van tehát bizalmatlanságra ok mindkét fél részéről. Tehát mi a megoldás? Ugyanaz, mint az almásoknál. Hozzáértő és a hasznot nem azonnal felélő termelők összefogása, magyar cégek létesítése, korrekt üzleti magatartás tanúsítása. Esetleg Mészáros féle rámenős üzletemberek meggyőzése arról, hogy a gyümölcslében van üzlet. És ha ráharap az illető a dologra, utána nem csinálni halálhörgést, hogy miért kap állami támogatást és hitelt a gyárépítésre, mikor az a pénz jobb helyen lenne, ha termelés nélkül szétosztogatnák az irigyek között.
Döme
2019-08-13 at 18:35
10/10
Kinga
2019-08-16 at 12:45
1000/1000
Nahát
2019-08-13 at 16:34
Kérünk még sok Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt! Elegünk van a külföldi kizsákmányolókból!
Vízöntő
2019-08-13 at 16:26
A felvásárlók persze multimilliomosok és a német érdekeit képviselik.
Miért jut nekem eszembe a maffia?
Mint előttem többen jelezték, szövetkezzenek, a kamara segítse a szervezést és feldolgozó üzemek létesítését, az állam nyújtson támogatást és biztosítsa a piacot, de vizsgálja meg a német piaci szabályozást is az árú szabad áramlása szempontjából!
Nagyon keményen a nyakára kell lépni az országot lenézett gyarmatként kezelő, szabályos kirablásból élő nyugati multiknak, a szövetkezéseiknek és a hazai kiszolgálóiknak!
A Sió helyett meg Rajnát írjanak a dobozokra, és ahogy a termelők feldolgozói beindulnak piacot is kereshetnek másikat, mert az övékéből nem veszünk!
Helga
2019-08-16 at 13:20
Miért jó nekünk, baleknak lenni? Van tehetségünk, dolgozni szeretünk,(már, aki!) – vágjunk hát bele! Állítsuk talpra az élelmiszeriparunkat. Annak pedig , hogy ne vegyenek palira bennünket egyetlen módja van: összedolgozni, mint a hangyák. Nem véletlenül kapta ezt a nevet az elmúlt század elején a gazdák összefogásával a “hangyaszövetkezet”-i forma. Gyermekkorom egyik emléke nyomán: nyaralni voltam Székkutason (Csongrád megye), s a főutca frekventált helyen volt a “Tejház” ahová minden reggel behozták a gazdák a friss tejet. (Azért említem úgy, hogy behozták, mert a nagynénémék ott dolgoztak.) Két házzal arrébb volt a vegyesbolt, s egy saroknyira a szövetkezeti bank. Egy úttal mindent el tudott intézni a gazda. Mert akkor is (akkor talán még inkább!) azt tartották: hogy az idő pénz. Ne pazaroljuk el az időnket. Merjünk cselekedni! A közmondás szerint is: “Segíts magadon, az Isten is megsegít”, vagy akár úgy is mondhatnám: “Többet ésszel, mint erővel”.
eretnek
2019-08-13 at 16:22
Az a helyzet, hogy kivéreztett gazdáknak már nincs miből összefogni.
Mivel az ivóleveket sűrítményből (gyümölcs velő) készítik, aminek világpiaca van, a megoldás egy nagy kapacitású, állami sűrítmény üzem lenne. Akkor meg lenne oldva a gazdák problémája is a meggytermelőktől az almatermesztőkig! Persze, ehhez hatalmas raktárbázis is kéne és türelem, a temérdek pénz mellé!
Az osztrák és német kupecek pedig vagy a tisztesség útjára lépnének, vagy elhúznának.
(A Rauch se különb!)
VAM
2019-08-13 at 16:06
Össze kellene fogni! Össze kellene fogni! Ez már olyan, mint a gy. ferike, aki a vízcsapból is folyik, mégsem történik vele semmi. Nem volt és nincs megfelelő összefogás, ennek “eredménye”, hogy a világhírű szobi szörp oda lett, Bábolna szintén (Babis – cseh m.elnöké), Porosenkóé még részben a magyar csokoládé gyártó cégek és hosszan lehetne sorolni. Gyógynövényeinket fillérekért kiviszik a németek, majd méregdrága feldolgozott kenőcsként vissza. Amíg itt az a szemlélet él, hogy nem hogy a szomszédnak, de még a harmadiknak is dögöljön meg a tehene, addig ez van. Akinek nem inge, ne vegye magára!
Helga
2019-08-16 at 12:21
Ezt nevezhetjük akár “modern” gyarmatositásnak is. De amíg nem jövünk rá, hogy magunk alatt vágjuk a fát, nemis lehet változásra számítani. A bojkott ötlete nem rossz, mivel nemcsak én, de talán a magyarok 70 %-a sem tudta eddig, hogy a Sió nem magyar cég. A Reuch, mely szintén német almalégyártó cég, azzal, hogy – vállalják a nevüket – becsületesebbek, s igaz, hogy üzleti cél által vezérelve, de még azt is elismerik, hogy a magyar Jonathan, a legjobb ízű alma. Ezért is hozták létre elsősorban a magyarországi üzemeket. Mi nem jöttünk rá, de csodálkozunk, hogy nincs szerencsénk. Van Agrárkamaránk, van Fiatal Gazdálkodók Egyesülete, és minthogy újraélesztenénk a “valós” Hangyaszövetkezeti formát, bízva egymásba, mégsem történik semmi szóraédemes. Miért?
Helga
2019-08-16 at 12:40
Helyesbítés: Rauch (majd a szöveg vége felé:) bízva egymásban
vélemény
2019-08-13 at 15:16
A csak itt olvasható vélemények is egyértelműek: a termelőknek össze kell fogniuk és meg kell találniuk azokat a MAGYAR támogatókat, akik, amelyek végre hajlandók a Magyar termelőket olyan mértékben támogatni, hogy a gyarmatosítókat kiszoríthassák a piacról.
Az összefogást, a magyar a magyart támogatandó tevékenységek széles skáláját örökzöldként már régen várja a magyar ember.
Ide sokkal jobban kellene koncentrálni a sponszori tőkét, mint a futballpályáinkra behozott, a magyar focit tönkretevő ál-aranylábúakra.
zolatiguszti
2019-08-13 at 15:09
Ha már úgy benne vagyunk a buzik után, egy bojkott a Sió cuccai ellen?
A gazdák szemlátomást nem elgé bátrak lépni miközben látják hogy mennek le a lefolyón. Vágjuk el a függésüket hátha akkor rákényszerülve az improvizálásra lelnek megoldást maguknak, mert jelenleg csak a saját félelmeikkel vannak elfoglalva.Labanc is meg német is csak dumál.Ok menjenek olcsóbb falvára! Hova? Ez EU-ban nem lesz egyszerű, azon kívülről meg import engedély kell+ EU-s minőség.Ezt eljátszották tavaly az almatermelőkkel az állam mögéjük állt a multi belengette a sokkal olcsóbb Moldáv almát, aztán mégis átvételi árat növeltek.Ha elszáll az olcsó bekerjük ők is szarban lesznek, nekik is van szerződésük valakivel szállításra!
Lehet hogy a dobozos eláll egy évig is de a végtelenségig nem és a német vásárló bizony anyázni fog ha nem ok az áru.
El kell vágni őket az öngyarmatosító gazdáktól.Adjunk nekik annyi lét hgy elmenjenk egy évre nyaralni.Oszt’ termeljen a fene. Mit érünk olyan külföldi vállalkozással ami csak lehúz?
Kinga
2019-08-16 at 11:30
A baj csak ott van, hogy hiába állt ki az agrártárca az almások mögé, nevetséges összeget fizettek még így is a termelőknek a felvásárlók. S az igazsághoz tartozik, hogy ebben az esetben is a szerződéskötések mivoltát forszirozta a tárca, s egyetlen esetben sem almatárolók, feldolgozó üzemek létrehozását szorgalmazta, – biztosítva a kellő állami támogatást a gazdák számára.
Mátyás
2019-08-13 at 15:07
Milyen jó, hogy ezt is eladták.
A gazdáknak össze kéne fogni és egy közös céget alapítani, persze állami segítséggel.
Chesterton
2019-08-13 at 15:01
most egy kicsit/nagyon demagog leszek:
allami ceget letrehozni es feldolgozni, majd az arut (mivel a nagy aruhazak nem fogjak atvenni, mert tuti,h karteleznek) adokedvezmenyt igerve odaadni kisebb boltoknak, illetve iskolakban szetosztani a gyerekeknek
tudom,h ez tobb helyen verzik, de valami ilyesmit tudnek elkepzelni…
Kispajtás
2019-08-13 at 14:48
na kérem, ezért kell a nemzeti tőkés… csak most lépni is kell, el kell venni mindent az ilyen kisemmiző nyugati multiktól! Új szerződés kell, magyar céggel…
kivagyok!
2019-08-13 at 14:41
Az a probléma, hogy a német, osztrák megvásárolja a feldolgozót és egyúttal hozzza a piacot is. Az osztrákoknál, németeknél magyar céget közvetlenül nem engednek be a saját piacukra csak német közvetítő segítségével. Sőt a magyar piacon is egymást segítik, megvesznek egy gyártó céget, de előírják nekik, hogy csak német, osztrák tulajdonú cégtől vásárolhatnak a gyártáshoz szükséges anyagokat. Tehát egyik német segíti a másikat és közben jót nevetnek a csóró magyarokon. Tehát az EU-ban semmi esélyünk a boldogulásra, legfeljebb a V4 országokban (egyeztetni kellene, hogy ki mit termel, gyárt) vagy az orosz piacon, ami meg az embargó miatt tilos. Már beszéltünk róla, hogy mi a megoldás, de mi olyan becsületesek vagyunk, hogy még ha ütnek-vágnak akkor is kitartunk a gazdi mellett. A növényvédőszer gyártókat, műtrágya gyártókat és kereskedőket is meg lehetne szorongatni, mert olyan extra profitot vágnak zsebre, hogy már nem tudják hová tenni a pénzüket, a gazdálkodók meg alig bírják kitermelni azt apénz amivel null szaldósok lehetnek. Nem szabadott volna beengedni a nyugati óriás cégeket Magyarországra, lehet hogy lassabb lett volna a fejlődés, de már lenne stabil hazai vállalkozói réteg. Nem is beszélve arról, hogy sokkal jobb minőségű élelmiszereink lennének, persze a régi szakikat elküldték munkanélkülire, nem adták tovább a tudást, amit a legnehezebb pótolni.
Zadar szallas
2019-08-16 at 12:45
Így igaz,minden szava és saját politikusaink adtak el az országot jó pénzért.Eszre kellene már vennünk hogy ha a kutya nem vakarodzik,megeszik a bolhák.Lersze a a Magyaroknak,nekünk vakarogep kell még külön valaki aki be is kapcsolja.Az nem igaz hogy a Tobb diplomás politikusaink ezt nem tudtam előre mikor aláírták a papírokat meg a privatizációja a szerződéseket a multik hasznára anno.Ezerg kellett az Eurba bemepnunk és néppel megértettem hogy milyen jó is az .
Szép magyar jön tele haszonlesokkel
Toklász
2019-08-13 at 13:55
Hallgat két l
Benedek Károly
2019-08-13 at 13:46
Még mindig nem értik, hogy össze kell fogniuk és gyümölcsfeldogozó üzemet működtetniük.
Kása mása
2019-08-13 at 16:43
Nagyon jó példa erre a Parmalat csődje kifizetetlen számlái a beszállitók
felé….és láss csodát ma az Alföldi tej Kft ragyogóan működő magyar vállalkozás. Ezt a tejet iszom én is.
Vajda Miklós
2019-08-13 at 13:45
Azt kellene látni, hogy az alapvető probléma az EU szerződésekben van. Már megint a tőke szabad áramlása. A tőkeerős multi idejön, letarolja a magyar piacot, monopolhelyzetével visszaélve kizsákmányolja, majd tönkre teszi a magyar vállalkozókat. Elvileg a mieink is mehetnének bárhová az EU-ban vállalkozni, mert ezt megengedi a tőke szabad áramlása, de ahhoz előbb egyenlő feltétekek és alaptőke kellene. eztb úgy hívják, hogy gyarmatosítás. Megoldás: Kilépni ebből az unióból minél előbb.
Benedek Károly
2019-08-13 at 13:45
Tragédia, hogy a SIÓ-ra is rátették a mancsukat.
:-((((
Zita
2019-08-13 at 13:28
ezt csinálja a többi is – auchan, tuskó- is a beszállítóikkal. Létre kellene hozni egy v. több magyar mezőgazdasági logisztikai céget, és nem kellene szerződni a multival. A szerződéseiket ügyvédek hada fogalmazza.
Anonymus
2019-08-13 at 13:18
A kormány miért halgat?Miért nem hozza nyilvånossågra azt hogy az MSZP s gazemberek elkotyavetyélték a reptértöl az ipartol a mezögazdaságtol kezdve mindent nyugati kézre.Szerintem jol jönne ha Mészáros féle magyarok elszednék a németek orra elöl ezt az ágazatot is.
Toklász
2019-08-13 at 13:54
Hallgat két l
Anonymus
2019-08-13 at 13:15
Németek németek.Na ezért élnek jol a németek.
Pálmimi85
2019-08-13 at 13:08
Miért nem Gründolnak össze egy saját léüzemet? Erre kéne kérni az agrártárca segítségét, esetleg még EU-s hitelt is. Drukkolok nekik, hogy sikerüljön és ne kelljen a német “gyarmatosító”-tól függeniük…
khm
2019-08-13 at 18:53
Sokkal kevesebbe kerül egy másfajta léfőzde.
Igen,a BARACK pálinkára gondolok. Jobban eláll. És ha nem indokolatlanul magas az ára,akkor,még van kereslet is rá.
Annamária
2019-08-13 at 20:57
Sajnos nem elég, “csak” egy feldolgozó üzemet hoznak létre. A marketing talán még ennél is fontosabb. Meg kell ismertetni, és el kell fogadtatni a gyártót a bel- és külpiacon, meg kell győzni őket, hogy te vagy a No. 1. Ehhez több pénzre, és időre van szükség, mint egy üzem felépítésére.
Zadar szallas
2019-08-16 at 12:26
Kellett nekünk az EU
Meg tönkretenni a magyar konzervgyarakat.ugye stadionok helyett nem lehetne magyar konzervgyarakat építeni mi?
Nyugattól mimeg eddig jót a történelem során soha nem kaptunk.Es fenntrol meg assisztalnak is hozzá a saját vezetőink.szep magyarorszag
Mon3
2019-08-16 at 14:49
Az EU a nyugati érdekeket szolgálja, mi csak kioktatni, sárba taposni való gyarmat vagyunk. Konkurencia teremtésre nem adnak pénzt. Az csak a nyugati multik infrastruktúrájára lehet fordítani (ki van ez találva).
De jó, tegyük fel, hogy meg van a magyar cég és a termék is elkészült. Sárika néni hova megy vásárolni? Ja, egy nyugati multiba, ahol nem árusítják a magyar terméket, vagy csak jelentős plusz díjazás ellenében felteszik a sor legvégére, a polc aljára. Te meg vásárolhatod az általuk gyártott másod vagy harmad osztályú, drága, szar nyugati terméket, mert a magyarok ezt igénylik!
Nem csinálnak saját maguk számára konkurenciát!
Az összes hazaáruló libsit összezárnám egy pajtába néhány megkeseredett gazdával és odatennék néhány külhoni magyart is. Nem lenne több gondunk az ellen(ség)zékre.
Inkább elkezdenek siránkozni a kitartott libsi hazaáruló civiljeikkel karöltve, hogy itt milyen rasszízmus, fasizmus, és korrupció van. NGO