A vízhiány belopta magát a múlt hétvégén megrendezett Magyarok Országos Gyűlésére is, ahol Balogh Péter gazdálkodó–geográfus, Litkei Máté klíma- és energetikai szakértő, valamint Toldi Csaba gazdálkodó közreműködésével beszélgettünk a problémakörről és a megoldási módról. A beszélgetésre meghívást kapott az Országos Vízügyi Főigazgatóság is, amely a témában íródott korábbi cikkünkre reagált, Ópusztaszerre azonban senki sem jött el a képviseletükben. Aki figyelemmel kíséri a témát, sok ismerős gondolatot hallhat(ott), a rendezvény második napján pedig újra terítékre került a víz ügye, és a Vízválasztók Országos Gyűlésén bemutatták a Vízválasztás programját.
Az alföldi gazdálkodók a saját tapasztalataikból eredően már évek óta figyelmeztetnek az egyre komolyabb bajt okozó vízhiányra, amely a széles közvéleményt csak most kezdte el érdekelni. Már ott tartunk, hogy a nyár közepén megsárguló növényekkel, szénahiánnyal, sőt a természetben vízhiány miatt elpusztult, amúgy egészséges vadállatok tetemeivel találkoznak a gazdák, illetve az erdészek – árulta el Toldi Csaba.
Noha az aszályt természeti csapásként fogjuk fel, nem önmagában áll a jelenség – hívta fel a figyelmet Balogh Péter. A rendszerszerűen csapadékhiányos, a vizet az áradásokból kipótoló Kárpát-medence éghajlata aszályra hajlamos, ám a mesterséges vízlevezetéssel előállított vízhiányra rakódott most rá az aszály súlyosbító körülményként.
„A jelenlegi vízgazdálkodási és tájhasználati rendszer nemhogy kihasználná a Kárpát-medence adottságait, hanem szembemegy velük, tehát nem sivatagosodás, hanem sivatagosítás történik”
– szögezte le a szakember, aki azt is hozzátette, hogy nem egyszeri esettel állunk szemben, és ha nem teszünk a baj megoldásáért, akkor egyre kínzóbb száraz időszakokat fognak egyre nagyobb, ám ritkuló áradások megszakítani.
Litkei Máté az egymásra tornyosuló negatív folyamatokra világított rá, mert nemcsak a mezőgazdaságban okoz bajt a vízhiány, hanem az energiaellátásban is. A paksi atomerőmű hűtővizeként használt Duna-víz révén is melegszik a folyó, továbbá az alacsony vízállás miatt a dunai uszályokon sem tudják teljes kapacitással szállítani az üzemanyagot – mindez éppen most, amikor nemcsak az aszály, de az energiaválság is elért minket. Litkei a „tökéletes vihar” állapotának nevezte a most tapasztaltakat, amikor az ember által okozott klímaváltozás és a az időszakosan váltakozó természeti folyamatok hatásai találkoznak az infrastruktúránk felkészületlenségével.
A beszélgetés résztvevői a kis léptékben már bizonyított helyes vízgazdálkodást is körüljárták, amihez azonban át kell alakítani a most érvényes vízügyi értékrendünket is. Nézze meg a teljes beszélgetést!
A Magyarok Országos Gyűléséről készült rövid videós összeállításunkat alább nézheti meg.
A rendezvény másnapján mutatták be a Vízválasztás programját. Az erről készült videót a Nexus TV készítette.
Fuggerth Endre
2022-08-10 at 18:37
Megjelent időközben két könyv, a Vízgazdálkodás teljessége körül, nem kikerülve annak klíma-aspektusát sem.
Ha csak elpihennek a befogadó Egyetemek könyvtáraiban, akkor biztosan nem hatnak a bennük lefektetett gondolatok.
1.) Országh József: A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium) ISBN 978-963-88213-7-9
2.) N. Dr. E Htregguf: Utazások a Vízgazda körül (2022, ISBN 978-615-01-4475-7)
(Kereshetők pl. a Püski könyvesboltban.)
D. László József
2022-08-10 at 09:36
Szégyen, hogy nem mentek el.
Az ő szégyenük.
Nekünk meg itt a feladat, amit meg kell oldanunk.
Helyettük.
Mert EZEK biztosan nem fogják.
balfék
2022-08-10 at 08:04
Elgondolkodtató a téma. De most máson gondolkodtam el. A hírekben az szerepel, hogy egész Európát aszály sújtja. Olyan, ami már nagyon rég nem volt. Magyarország leginkább máshonnan kapja a vizet – Duna, Tisza, egyéb folyók és patakok vízgyűjtője nem nálunk található. Így kivédhetetlen, ha “fentebb” nincs elég víz, akkor ide sem jut annyi. Lehet egyben is beszélni az aktuális helyzetről, de szerintem az lenne a legjobb, ha elkülönítenénk. Hiszen egy olyan, kontinens méretű területet érő szárazság ellen a hazai vízügy mit tudna tenni? De a hazai vízgazdálkodás problémáira szintén fel kell hívni a figyelmet. Csak nem biztos, hogy az idei nagy aszály a vízgazdálkodás miatt van. Majdnem olyan, mint amikor az esőerdők miatt aggódott mindenki, azok ma hol vannak? Nem látni brazilőserdősprofilképeket. Idejét múlt, lejárt, a téma már nem adja el magát. Nehogy így járjatok ti is, ha télen, vagy tavasszal több csapadék lesz, mint a megszokott. Ne mossátok össze a világban tapasztalható rendellenességeket és a hazai helyzetet, az európai aszályt a hazai vízgazdálkodással. Amíg külön tudjátok kezelni, addig rendben van.
Bagaméri
2022-08-10 at 00:44
Vízügyes elvtársakat seggbe rúgni, oszt jónapot!
Orientál
2022-08-09 at 23:56
Vízügyes elvtárs megmutatta hogy tojik a ott megjelenő polgárok szakszerű tájékoztatásukra. Nem meglepő hogy az lmp-sek és a momentumosok ezért az ilyen elvtársukat nem bírálják ezért.
Hans Landa
2022-08-09 at 23:21
Trianon “beérett”……..
Dr Ángyán és Dr Abdrásfalvy tanulmányait,elképzeléseit talán ideje lenne elővenni.Víztározó rendszer,árterek visszaállítása,csatornarendszerek,fokok,stb stb újraépítése.Fásítás,zöldítés,homok megkötése…
Áder János ideje korán kezdett a VÍZ témával foglalkozni nagyon helyesen………..
Az anno Vásárhelyi Pál vízszabályozó tervét nem ártana tanulmányozni.
kamcsatka
2022-08-09 at 22:24
majd az ERDÉSZEK megmentik Mo-ot, meg a többi bukott pasas. ideje nyugdíjba mennie a vizugyes, erdész, mezőgazda elitnek…előnyugdíj is megfelel, csak húzzanak a v.rbe már.