A külpolitikában is rendre morális szempontokkal előhozakodó baloldalt kivéve mindenkit a Törökországban feltorlódott, több millió menekülttel kapcsolatos török politika érdekelt legjobban Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan mai találkozójával kapcsolatban. A kölcsönös tisztelet hangnemében zajlott sajtótájékoztatón mindkét vezető világosan képviselte saját országa érdekeit, Orbán Viktor pedig geopolitikai, közvetlen gyakorlati és elvi érvet is felhozott amellett, hogy Magyarország miért támogatja Törökország Szíriával kapcsolatos külpolitikáját.
A török elnök kézzelfogható közelségbe hozta azt, amiről Európában legfeljebb szó van az utóbbi időben, hiszen az ő országában van az a négymillió menekült, akik adott esetben az EU felé indulhatnak el. Erdoğan elmondta, hogy ezeknek az embereknek mintegy 90 százaléka arab, és nagy részük továbbmenne az unió felé, ha tehetné. Hozzátette, hogy Törökország „vendégül látja” őket, de csak egy bizonyos pontig képes erre. Mint mondta, már 40 milliárd dollárt költöttek az ellátásukra, és többet nem bír vállalni az ország, miközben az EU csak ígérgeti nekik a pénzt. A török államfő hangsúlyozta, hogy saját hazájukba szeretnék visszajuttatni ezeket a menekülteket, amihez biztonsági zónákat kell kialakítani a török határok mentén, de ezt Törökország egyedül nem képes végrehajtani. Épp ezért szorgalmaz egy ENSZ-konferenciát, amelyen pénzügyi és jogi szempontból is megoldás születhetne a problémára.
Erdoğan értékelte Magyarország kiállását Törökország Európai uniós csatlakozása, valamint a terrorizmus elleni harc terén. Ez utóbbi téren különösen sérelmezte, hogy NATO-szövetségeseik – köztük szinte az összes uniós ország – nem lehetnének elnézőek terroristákkal és terrorszervezetekkel, hiszen nincs jó és rossz terrorista, csak terrorista van, de ők mégis megteszik. Úgy fogalmazott:
A terrorizmusellenes harc nem ér véget azzal, ha megöljük a vezetőiket, mert aki ma ellenünk harcol, holnap valaki más ellen fog.
Átgondolt, a valóságból kiinduló magyar külpolitika
Ezzel összefüggésben nagyra becsülte, hogy Magyarország nem bírálta a szíriai kurdok ellenőrizte területeken végrehajtott Béke Forrása hadműveletet. Orbán Viktor ugyanezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar magatartás más a törökök felé, mint ami a legtöbb EU-s ország részéről tapasztalható. Ezt három indokkal magyarázta.
Egy ország sem változtathatja meg a házszámát
– tette egyértelművé a geopolitikai valóságot és Magyarország közelségét Berlinhez, Moszkvához és Isztambulhoz, amiért szorosan együtt kell működnünk ezekkel a nagyhatalmakkal. Ezt a tudatos külpolitikát szemléltette azzal, hogy néhány napja járt Budapesten az orosz államfő és a német külügyminiszter, most pedig a török elnök jött.
Ezen felül elmondta, hogy csak Törökország segítségével lehet megakadályozni, hogy óriási migránstömegek jelenjenek meg a déli határainknál, ezért Magyarország egyértelmű érdeke a stratégiai partnerség a törökökkel. Támogatjuk a biztonsági zónák kialakítását is, sőt, Magyarország – súlyához illeszkedően – kész részt venni az újjáépítési programokban is. Mindezek előtt azonban hangsúlyozta, hogy a magyar és a török is ősi, történelmi nemzet, amelyeknek meg kell adniuk egymásnak a kölcsönös tiszteletet.
Nem törődünk bele, hogy gúnyolni lehessen egy másik ország vezetőjét és az országot
– fogalmazott meg egyértelmű üzenetet a nyugat-európai országoknak is, amelyek a politikai csatározások hevében, újabban hajlamosak elfeledkezni az illem legalapvetőbb szabályairól is. Ezt még azzal a kijelentéssel is megtoldotta a magyar miniszterelnök, hogy ez a magyar gondolkodás, a magyar érdek, és
attól, hogy az Európai Unióban vagyunk, és ott máshogy viselkednek, nem fogok rossz szokásokat felvenni.
„Nem a könnyű sikerért megyünk” az EU bővítési portfóliójával
A kétoldalú tárgyalások során megállapodott a magyar és a török vezető, hogy a jelenlegi, bő 3 milliárd eurós kereskedelmi forgalom volumenét 6 milliárd euróra növelik. Erdoğan kijelentette, hogy a két ország képes erre. A kölcsönös kereskedelem növekedésében fontos szerepe lehet a megkezdődött hadiipari együttműködésnek, amelynek keretében Magyarország török páncélozott csapatszállító járműveket vásárol. Ezen felül az energetikai partnerségnek is egyre nagyobb jelentősége lehet a jövőben, hiszen a Mol is szerepet akar vállalni az azeri földgáz kitermelésében, amely Törökországon keresztül érkezik majd vezetéken Közép-Európába. Az újabb beszerzési forrás növeli majd Magyarország energiabiztonságát is.
Az EU bővítésével és a törökökkel időtlen idők óta húzódó csatlakozási folyamattal Orbán Viktor kijelentette, hogy „nem a könnyű sikerért megyünk” a bővítési portfólióval, amelyre most már hivatalosan is Várhelyi Olivér a jelölt. A régi tagállamok szenvednek a bővítéssel – mondta a magyar kormányfő –, aki abban bízik, hogy tudunk nekik jó érveket mondani a további bővítés mellett. Arra is kitért Orbán Viktor, hogy kialakult egy országcsoport az EU-n belül, amely teljesen újra akarja tárgyalni a bővítés mechanizmusát és jogi körülményeit, ezért Magyarország uniós elkötelezettségét mutatja, hogy egy ilyen időszakban elvállaltuk ezt a nehéz pozíciót.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan írt alá.
Forrás: PS, MTI
gyozo2018
2019-11-08 at 01:09
“Budapest elsősorban a budapestieké, nem a magyar kormányé. Több tiszteletet érdemel a városlakók élete. Ez az a tisztelet, amit Orbán és Erdogan november 7-én egészen biztosan nem adott meg a magyar fővárosnak.”
Mondja Soros lapja.
November 7! Bizonyára, szeretnék megint tribünről nézni a Vörös Hadsereg
felvonulását végig, a Dózsa György úton, dübörgő tankokkal, rakétákkal.
Nosztalgiáznak a nyomoroncok.
Csámpás Marcsa
2019-11-08 at 01:12
November 7.
A NOSZF, 1917.
Ma ünnepelte az anarcho- liberálnyilasbolsevik horda
a 102. évfordulót.
zord vazul
2019-11-07 at 21:49
Jó hír ez nekünk választóknak, hogy sikeres a Magyar külpolitika. Remélem a belpolitikában is hasonló sikereket fog elkönyvelni a kormány. Nincs szükség az idegeskedésre, hiszterizálásra, csupán határozottan kell a negatív dolgokra reagálni.
A sok sikeres tennivalók mellett azonban a belpolitikai hangulatjavító intézkedésekre jobban kellene figyelni. Miközben a PS hasábjain olvasható a jövedelmek utóbbi alakulása, a ” kis ” nyugdíjasok ellátmányának növelése is fontos lenne, mert az emúlt két hónap áremelkedései már elvitték a tervezett nyugdíjak növelését ebben a százezer ft alatti kategóriában.
Ha a szolidaritás jellemzi a külpolitikát akkor ez belül is elvárható egy keresztény nemzetinek mondott kormánytól.
Bakonyi Gábor.
2019-11-07 at 21:33
A város közlekedését megbénították a kommunisták, több PKK-s (Kurd Kommunista Párt) zászlót is láttam. A PKK egy terrorszervezet, amely Törökországban kb. negyvenezer embert gyilkolt meg, köztük úgy ötszáz tanárt is, tiltakozásul a török oktatási rendszer ellen, valamint sok kurdot is, mert túl mérsékeltek voltak. A magyar rendőrség szeme láttára vonulgattak a vöröscsillagos terrorista zászlóval, amelyből már a vöröscsillag maga is önkényuralmi jelkép… A magyar rendőrség nem ismeri a terrorista szimbólumokat, de a magyarországi ellenzéknek azért tisztában kellett lennie azzal, miféle zászló alá gyűlnek. Furcsa, hogy miközben a 2004. dec.5.-ei népszavazáson a magyarok ellen uszított a bal-lib oldal, az Izrael által is támogatott kurd kommunisták kedvéért erőszakos tüntetésbe kezdtek… Sem Izraelnek, sem a kurdoknak nem érdeke, hogy a hazájukból elűzöttek hazatérhessenek. Ezt az EU is majdnem egyhangúlag elítéli!
Namond
2019-11-08 at 00:54
Ez bizony képmutatás, a zászlósokat ki kellet volna kapni a tömegből.
Z
2019-11-07 at 20:57
Nem hinném, hogy a törökök nagyobb veszélyt
jelentenének mint az osztrákok, hollandok vagy
svédek. A franciákról meg ne is beszéljünk.
w
2019-11-07 at 20:18
Jól értem, hogy a 4 millió muszlim arabot nem akarjuk látni, de 82 milliós muszlim Törökország uniós csatlakozását támogatjuk?
Mátyás
2019-11-07 at 20:45
Nem tudom, hogy a kormány támogatja-e Törökország eu csatlakozását, én mondjuk nem, de most nem is erről tárgyaltak. Törökország egyébként már így is elég szoros kapcsolatban van az eu-val:
“Törökország formális csatlakozási kérelme az Európai Közösséghez 1987. április 14-i keltezésű. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak (’63-ban még az Európai Gazdasági Közösséggel lépett ilyen kapcsolatra, melyből az Európai Közösség, majd az EU lett), illetve 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Alapítása óta tagja az 1961-ben létrehozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) illetve alapító tagja 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-európai Uniónak, 1995-ben pedig vámunióra lépett az EU-val. Az Unió Törökország csatlakozási kérelmét 1999. december 14-én, az Európai Tanács Helsinkiben tartott soros értekezletén „ismerte el” hivatalosan.”
Érdekesség, hogy pl Izrael is társult tagja az eu-nak, pedig még egy kis része sem lóg át Európába.
Beobachter
2019-11-07 at 23:41
És nem utolsósorban NATO szövetségesünk!
Namond
2019-11-08 at 00:52
Izraelt nem is értem.
Királytigris
2019-11-07 at 20:02
“Attól, hogy az Európai Unióban vagyunk, és ott máshogy viselkednek, nem fogok rossz szokásokat felvenni.”
Máshogy fogalmazva, ha az EU-ban egyesek a kútba ugranak, nem fogunk utána ugrani.
lugosi andor
2019-11-07 at 19:51
nagy kär,hogy mindezt Brüsszelben ugy kell a szäjukba rägni,hogy megertsek.De liberälis berkekben kötelezö megbelyegezni a magyar älläspontot es telehazudni a sajtot az elferditett hirekkel.Mi lesz ebböl??Milyen Unio??
Nonvideor
2019-11-08 at 07:43
Értik ők, de nem érdekük, hogy megértsék.
Nahát
2019-11-07 at 19:47
“Ezenfelül elmondta, hogy csak Törökország segítségével lehet megakadályozni, hogy óriási migránstömegek jelenjenek meg a déli határainknál.” Éppen ez a globalisták problémája, akik azt szeretnék, hogy amerikai mintára egy óriási karaván induljon el Európába, ezzel végleg megsemmisítve az őslakosságot. Márpedig a Törökországban állomásozó 4 millió migráns ha egyszerre elindul felénk, azt a rohamot semmi nem fogja tudni feltartóztatni. Ennek fényében lehet mondani, hogy mindenki aljas, aki ma Erdogan ellen tüntetett.
Attila
2019-11-07 at 23:39
Azt gondolom,hogy Törökország megkerülhetetlen,viszont csatlakozásukkal a 4 millio szíriai menekült helyett,bekaphatunk egy újabb 67millios török,és a Van tó körül élő 20 millio körûli kurd muszlim vallásút,volt már részünk ebben,van már tapasztalatunk!!!NINCS magyar telepûlés,amelynek történetébe ne lenne benne”a török időkben,elnéptelenedett,elpusztult”Ne feledjûk felbérelt,megfizetett zsoldosok voltak a magyarság kiírtására!!!
Namond
2019-11-08 at 00:51
Aki idejött harcolni és pusztítani annak döntő többsége görög, bolgár, szerb, bosnyák, albán és havasalföldi és dobruzsdai tatár zsoldos, adómentességért harcoló akindzsi és önkéntes fosztogató volt, néhány francia, olasz, német renegáttal.
Logikus
2019-11-07 at 19:28
Gratulálok miniszterelnök úr! Csak így tovább!
Attila
2019-11-07 at 23:47
Hamar egyszerűsödne a helyzet,ha a kölcsönös érdekek mentén újra szomszédok volnánk,mondjuk a régi természetes határok mentén!