A száz év magyar magány véget ért, hiszen a korábbi időszaktól eltérően a szomszédos országok jelentős részével jó kapcsolatot ápol hazánk – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Diaszpóratanács ülésén tartott megnyitó beszédében. A miniszterelnök arról is beszélt, az Európai Unió politikája a jelenlegi formájában hátrányos hazánk számára, ezen azonban a 2019-es EP-választások alkalmával esély mutatkozik változtatni. Mint megjegyezte, olyan átrendeződésnek vagyunk tanúi, amelyekben Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereivel. Orbán Viktor arról is beszélt, a nemzeti önbecsülés visszaállítása érdekében elengedhetetlenül fontos az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása.
Orbán Viktor a nyolcadik alkalommal ülésező Magyar Diaszpóratanács megnyitóján elöljáróban arról beszélt, a diaszpóra tanácsok alkalmával a megelőző egy év történéseit és a következő egy év terveit magyar szempontból összegezve és elemezve lehetőség nyílik arra, hogy a világ magyarsága egy gondolati keret mentén cselekedhessen. Mint megjegyezte, általánosan elfogadott tény, hogy az információ képviseli a modern világban a legnagyobb értéket, ugyanakkor az információ önmagában nem ér semmit. A valóban értékes tudás az információk magyar érdeknek megfelelő összerendezésében, logikai rendbe állításában rejlik.
Politikai stabilitás nélkül nincs stabil gazdasági, szellemi élet
Az elmúlt év történéseire térve a miniszterelnök kiemelte, a korábbi időszak legfontosabb tapasztalata, hogy Magyarországnak stabil kormány nélkül nincs stabil gazdasága, szellemi élete. Más országoktól eltérően hazánkban a politikai stabilitás a társadalmi élet minden terültére hatással van. Orbán Viktor úgy vélte, a magyar ember „kifejezetten rühelli”, ha mások akarják megmondani számára, mit csináljon. Ugyanakkor az irányokat szereti ismerni, tudni, hogy miben lehet bízni, mi az ami tartós, és mi átmeneti. Enélkül nem cselekszik. A miniszterelnök hangsúlyozta, a stabilitás fontossága annyira kiemelkedő Magyarországon, hogy uniós csatlakozása óta egyedüliként hazánkban nem tartottak előrehozott választásokat, a magyar választópolgár még a rossz kormányzás végét is inkább kivárja, mint hogy bizonytalan legyen az ország vezetése. Orbán Viktor hangsúlyozta, a 2018-as választás nemcsak abban a tekintetben volt eredményes, hogy ezzel biztosítva van az ország stabilitása, de az emberek nemcsak Magyarországnak, de az egész magyar nemzetnek választottak kormányt.
Újjá kell építeni a Kárpát-medencét
Orbán Viktor elmondta, 2010-ben az volt a kormány küldetése, hogy a rendszerváltásnak nevezett zavaros korszakot zárja le, ennek érdekében új alkotmány fogadott el, lerakta a magyar gazdasági rendszer alapjait, amelynek nyomán megindulhatott a fejlődés. 2014-ben ezt a rendszert kellett stabilizálni és tovább erősíteni. A 2018 és 2022 közötti időszak feladatait ugyanakkor két idősíkon elemezte a miniszterelnök. Felidézte, miniszterelnöki programjában 2030-ig több célt is meghatározott. Elsőként, hogy addigra Magyarország az unió első öt olyan országába kell hogy tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni, és amely az első öt legversenyképesebb tagállam egyike. Jelentős célnak nevezte továbbá a népesedési hanyatlás megállítását és visszafordítását, valamit a Kárpát-medence újjáépítését. Orbán Viktor kitért arra, meg kell haladni a trianoni örökséget, a Kis-Magyarországot fizikailag is össze kell kötni az elszakított területekkel, a gyorsforgalmi utakat meg kell hosszabbítani az országhatárig, valamint ki kell építeni a gyorsvasúti kapcsolatot is a környező országok jelentősebb nagyvárosai felé. Szintén fontos célként határozta meg hazánk egyoldalú energetikai függésének fokozatos felszámolását, amelyet szuverenitási kérdésnek nevezett. Arról is beszélt, a Kárpát-medence újjáépítésével párhuzamosan ki kell építeni Közép-Európa egységes gazdasági térségét is, hogy mind nyugati, mind keleti irányba rendelkezzék saját gazdasági koncepcióval.
A nemzeti öngyűlölet kultúráját vissza kell szorítani
Az elkövetkezendő négy év feladataira térve a miniszterelnök kiemelt jelentőségűnek nevezte a hazaszeretet, a hazafiság kultúrájának általánossá tételét. Mint kifejtette, a jelenleg is tapasztalható kulturális versenyfutásban a nemzeti mivoltunk két szemben álló értelmezése jelenik meg. Az egyik oldalon a nemzeti büszkeség, amelyből erőt lehet meríteni, míg a másik nézőpont a nemzeti öngyűlölet kultúráját terjeszti. Orbán Viktor szerint a kormánynak nincsenek direkt eszközei ebben a harcban, de úgy vélte, elengedhetetlenül fontos az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása. Ennek egyik alapja lehet a Nemzeti Alaptanterv újragondolása. Kitért arra is, az elkövetkezendő négy év fontos feladata a népességfogyás fokozatos megállítása, ezért nélkülözhetetlennek nevezte, hogy ez a szemlélet az állami juttatások, támogatások és kedvezmények minden szegmensében érvényesüljenek. Emellett megoldandó feladatnak nevezte a magyar hadsereg fejlesztését is, megfogalmazása szerint erős ország nincs erős hadsereg nélkül.
Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereihez
A miniszterelnök beszédében elmondta, meghatározó jelentőségű, hogy az a közeg, amely körülveszi a magyarságot, segítőbb, támogatóbb legyen. Úgy vélte, az Európai Unió politikája a jelenlegi formájában hátrányos hazánk számára, ezen pedig a 2019-es EP-választások alkalmával esély mutatkozik változtatni. Hozzátette, jövő májusban az Európai Bizottság jelenlegi vezetése is távozik, amelyet azért nevezett jelentősnek, mert az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest a baloldali erők jelentős támogatást vesztettek, jelenleg mégis a balliberális ideológia érvényesül a Bizottság politikájában. Orbán Viktor hangsúlyozta, az öt évvel ezelőtt megalakult Európai Bizottság szakított eredeti szerepével, amikor politikai szempontokat kezdett érvényesíteni kormányzásában. A magyar álláspont szerint ezzel szemben a Bizottságnak vissza kell térnie eredeti őrszerepéhez. Megjegyezte, az európai politikai tér jobbratolódása, mint kifejezés, sokakban rossz emlékeket idézhet, ezért a jelenleg zajló folyamatokat inkább olyan átrendeződésnek nevezte, amelyekben Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereihez.
A száz év magány vége
A miniszterelnök kiemelte, a száz év magyar magány véget ért, hiszen a korábbi gyakorlattól eltérően a szomszédos országok jelentős részével jó kapcsolatot ápol hazánk. Úgy vélte, a hosszú ideig tartó ellenségeskedés helyét lassan átveszi a bizalom, ma jól jár az az ország, amelyik Magyarországgal együttműködik, és Magyarország is készen áll erre az együttműködésre. A transzatlanti kapcsolatokra térve Orbán Viktor elmondta, az amerikai-magyar kapcsolatokban beállt egy pozitív változás, hiszen a Trump-adminisztráció elődjétől eltérően nem érzi szükségét, hogy hivatalos vagy félhivatalos formában beleszóljon például a magyar alkotmány egyes pontjaiba. Arról is beszélt, Törökország, Egyiptom és Izrael stabilitása elengedhetetlenül fontos hazánk számára, hiszen ezek az országok tartják féken az Unió irányába tartó migrációt. Mint megjegyezte, ebben a helyzetben a diaszpóra-magyarság feladata a magyar érdekek képviselete világszerte, amelyet eddig is kitűnően elláttak ezek a közösségek. Ehhez Magyarország továbbra is biztosítja a szükséges támogatásokat – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
ciki
2018-11-16 at 10:10
Nem értem, hogy sokan miért utálják a határon túli magyarokat. Megnézném sokukat, ha holnaptól elszakítva rokonaiktól, családjuktól hirtelen más országban találnák magukat, ahol másodrangú állampolgárként kezelnék őket. Közel 100 év távlatából nézve, sok megaláztatás, küzdelem árán is meg tudtuk őrizni magyarságunkat, annak ellenére, hogy az anyaország hosszú időn keresztül nem foglalkozott velünk. Ennyi idő után még mindig azt tapasztaljuk, hogy Mo-n sokan románoznak, szlovákoznak, ukránoznak, szerbeznek bennünket, akik nem saját akaratunkból élünk magyarként más országokban. Az egy teljesen más kategória, ha valaki az EU-ben, ahol szabad mozgás van elmegy egy másik országba dolgozni, oda nősül, férjhez megy és letelepszik, azt önként teszi és nem rá kényszerítik bizonyos hatalmak, hogy más országban kell élned.
Áron
2018-11-16 at 16:46
Nem utálnak minket csak van egy kis réteg aki az ellentéteket szitsa.
zizu
2018-11-15 at 19:54
Magyarország kormánya azon dolgozik, hogy akivel lehet, azzal legyünk jóban. Ez egy nagyszerű irányvonal, és ennek örülni kell.
Sajnos amit ellenünk elkövettek a múltban, az ellen már sokat tenni nem lehet. A fájdalmat kell enyhíteni, erre van lehetőségünk.
Kormányunk, s személyesen Orbán Viktor ezen dolgozik.
S a hazánkban vegetáló, magukat annak híresztelő, ám mégsem magyaroknak ez nem tetszik.
De ez legyen az ő gondjuk, fájjon nekik a magyarok egyedülálló egyénisége, amit soha nem fognak ésszel felérni, amíg csak élnek.
Hesslerezredes
2018-11-16 at 11:15
És sajnos ott van a legkevesebb 30, de lehet, hogy 50-60 ezer magyar, akiket a Délvidéken Tito partizánjai mészároltak le vadállati kegyetlenséggel 1944-45 telén.
a Tenkes kapitánya
2018-11-15 at 17:21
Magyarországnak van a világ egyik legjobb Miniszterelnöke és a világ egyik legpocsékabb ellenzéke.
Logikus
2018-11-15 at 17:27
ebben teljes mértékben igazad van…
Hesslerezredes
2018-11-15 at 15:06
Jelenleg és belátható időn belül esély sincs az elrablott területek és az ott élő magyarok visszaszerzésére. Arra sajnos nagy az esély, hogy ezek a magyarjaink beolvadnak, vagy elvándorolnak – tudniillik 1918-20 óta csak folyamatosan fogynak. Legalább a magyarjainkat mentsük meg, hagyjuk, hogy minél többen ide települjenek. Ha idejönnek, ide szülnek, ide adóznak, bennünket gyarapítanak, meg persze magukat is, egészségükre! Sajnos Erdély, a Felvidék, a Délvidék, félek, örökre elveszett. Északon 15 milliós szláv nép (szlovák a csehekkel, ugyanaz), délen 20 milliós délszláv nép (szerb, bosnyák, horvát – pontosan ugyanazt a nyelvet beszélik), keleten a románok (20 millió körül), ukránok (40 millió), nyugaton (osztrák-németek a németekkel együtt 90 millió). Ez a kb. 180, 200 millió ember simán lenyom minket, ugye katonailag sincs esély megmérkőzni velük. Csak a semlegesség és az összes magyar hazatelepítése a megoldás.
Hesslerezredes
2018-11-16 at 11:13
Kedves fo in! Azt írtam: “…félek, örökre elveszett..” Félek és persze nem szeretném a legkevésbé sem. A csehek annyian vannak mint mi, a szlovákok 4,5 millió a 400 ezer magyar nélkül is, ez majdnem 15 millió. Ukrajna ukrán népessége minimum 25 millió. A szerbek kb. 10 millió a montenegróiakkal együtt, horvátok 4,5 millió, bosnyákok majdnem ugyanennyi. Román – a kivándorlás miatt is – legalább 17 millió. Ezek közül a népek közül egyetlen egy sem támogatna egyikkel szemben sem olyan területváltozást, hogy a mi területünk növekedjék. Ha még száz évig marad a status quo és egyúttal nem változik a magyarok lélekszámának csökkenési üteme a határon túl, akkor sajnos a kérdés természetes úton megoldódik… Ott élő magyar nélkül nem lesz jogcímünk a területváltozásra, ráadásul a magyarjaink is úgy vesztek el, hogy nem gyarapítottak minket. Tudsz valami megoldást belátható 20 éven belül?
Áron
2018-11-16 at 16:44
Téves hozzáállás.A magyaroknak a saját szülödöldjükön kell gyarapodniuk. Magyarország magyarokat kiirto politikâja akkor kezdödött amikor a lakosságcsere elindult Erdelyel Szlovákiával.
Áron
2018-11-16 at 16:49
Nem a területért valo harc a megoldás hanem egy ütöképes magyar hadsereg és egy virágzo szülöföldjén magyarként boldogulni akaro határon tul élö magyarság.
pufff
2018-11-15 at 14:21
Fenn kell maradniuk ,kapcsolatainkat erősítsék hazánk és ahol élnek.
Hesslerezredes
2018-11-15 at 14:07
És ha még a semlegességünket is deklarálta volna, akkor lenne teljes a kép! Semmi szükségünk a NATO-ra, meg az ottani “szövetségeseinkre”….
idirablo
2018-11-15 at 19:14
“Uraim, nézzenek a térképre!” – mondta volna de Gaulle, ha Mo. semlegességéről kérdezték volna:-).