A Mandiner információi szerint a magyar miniszterelnök levélben jelezte Angela Merkelnek, hogy kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kapcsolódó, teljesen definiálatlan és meghatározhatatlan feltételekhez kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Mint ismeretes, az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói ilyen kitételeket tartalmazó megállapodásra jutottak az uniós források elosztásáról. Ezek az alapvetően politikai alapú támadásokra szánt feltételek első sorban Magyarország és Lengyelország megregulázását szolgálnák, ha elfogadják.
A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a Tanács döntene minősített többséggel (Magyarország és Lengyelország tehát nem tudna vétózni).
A lengyelek már jelezték: készek a vétóra
A jogállamisági kritériumokat tartalmazó megállapodást európai parlamenti és tanácsi rendelet közös formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa, kihasználva az EU rendkívül bonyolult és már felpuhított döntéshozatali rendszerét. Ehhez a Tanácsban elegendő a minősített többség is, magát a jogállamisági mechanizmust tartalmazó rendeletet tehát Lengyelország és Magyarország nem tudja megvétózni. Csakhogy a Többéves Pénzügyi Keret (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, a Next Generation jóváhagyásához már egyhangúság szükséges az Európai Tanácsban. Ez utóbbiak esetében tehát már van lehetőség a tagállami vétóra.
Ezt a jogi lehetőséget kihasználva Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken határozottan reagált és jelezte: vétózni fog a Tanácsban, amennyiben nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről.
Orbán Viktor is vétóra készül
A Mandiner információi szerint mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Írásában a kormányfő előrevetítette: bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.
A kormányfő ezzel lényegében bejelentette a vétót. Vagyis azt, hogy az uniós kifizetések jogállamisághoz kötését célzó rendelet elfogadása esetén megvétózza a Többéves Pénzügyi Keretet és az uniós járványügyi csomagot, a „Next Generation EU” programot is.
A miniszterelnök érvelésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba. Megerősítette: hazánk számára alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek számunkra a demokrácia alapját jelentik, ám érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük. Akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.
Úgy tudjuk, levelében Orbán kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljes mértékben átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született. Az EP mégis kezdeményezte hazánk ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő. Lényegében hiába, mivel komoly érdeklődés nem volt a válaszaink iránt az Általános Ügyek Tanácsában. A kormányfő levelében kifogásolta azt is, hogy az Európai Bizottság közelmúltban megjelent jogállamisági jelentése nem a tényeken alapult, abban sokkal inkább politikailag motivált, a hazai ellenzéktől és a Soros György által finanszírozott szervezetektől már ismert vádak kaptak helyett Magyarországgal szemben.
A miniszterelnök úgy látja, mindezek nyomán körvonalazódik egy olyan eszköz, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni.
Nothing is agreed until everything is agreed
Semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg – Orbán Viktor szerint ez volt eddig az unió kialakult gyakorlata, amivel most szembemegy a jogállamisági kritériumrendszer leválasztása a júliusi megegyezésben foglaltakról. A júliusi kompromisszumnak ugyanis éppen az volt a lényege, hogy egyszerre születik döntés a jogállamiság kérdésében, valamint a Többéves Pénzügyi Keret és az uniós járványügyi csomag vonatkozásában. Ezt rúgta fel az EP és az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége a mostani javaslattal.
A kormányfő azt is sérelmezi, hogy a tervezett szankciós mechanizmus olyan, jogilag homályos definíciókon alapul, mint például „a jogállamiság alapelveinek sérelme”. Orbán szerint az ilyen, nehezen meghatározható fogalmak lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét. A kormányfő szerint, ha ez így marad, a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy a júliusi csomag többi elemét is elutasítsa.
Orbán javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére
Szerinte az Európai Bizottságnak – miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el – nem lenne szabad külső szereplők, így nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva döntenie a különböző, tagállamok elleni szankciókról. Brüsszel jelenleg olyan szervezetektől kölcsönzi a hitelességét, amelyek semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek – utal a miniszterelnök a bizottsági jelentéshez szellemi muníciót biztosító Soros-szervezetekre. A miniszterelnök szorgalmazza továbbá, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. De indítványozza azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára.
Ez azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon. A fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciók felfüggesztésre kerülnének mindaddig, amíg a Bíróság nem dönt.
Forrás: mandiner.hu
Namond
2020-11-08 at 23:16
M@gdi
A jövő megmutatja ( nem a média) igazam volt-e kétségesen kritikus kommentjeim idején.
Azon esetekben, mikor kommentjeimmel nem értett egyet mi is történt?
Feltudja idézni?
Gáspár Anette
2020-11-08 at 18:35
És akkor az is kérdés, hogy a Németajkúak Református Gyülekezetének lelkészét,
Balogot és a német (nem magyar!) honosítását kérvényező Szőcsöt ki nyomta
Orbán Viktor miniszterelnökünk nyakába?!
Csak nem Merkelék?!
Gáspár Anette
2020-11-08 at 18:33
És akkor felvetődik a kérdés, hogy ha Kohl Horn Gyulát akarta
külügyminiszterenek, akkor kik nyomták le Antall torkán az SZDSZ-paktumot?!
Gáspár Anette
2020-11-08 at 18:31
Vajon Orbán Viktor miniszterelnököt milyen telefonokkal,
ukázokkal bombázza ez a tetűféreg Hitlerina Merkelina?!
.
” választást követően Antall Józsefet bízták meg kormányalakítással.
Az MDF elnökségi ülésén vártuk Antallt, aki nem jött,
pedig mindig pontos volt. Engem kértek meg, hogy nézzem meg,
mi történt. Bementem az elnöki szobába,
Csóti György és Marinovich Endre fogadott.
Mondták, hogy Antall Helmut Kohl kancellár telefonját várja.
Ottmaradtam és vártam. Megcsörrent a telefon,
jókedvűen indult a tolmáccsal folytatott beszélgetés,
majd hirtelen azt mondja Kohl kancellár, hogy
.
„Nagyon örülök, hogy kormányt alakítasz, de remélem a külügyminisztered Horn Gyula lesz!”
.
Ledermedtem, de a döbbenet ült ki Antall arcára is.
Antall nem értette, ezért Kohl ismét elmondta,
hogy Horn Gyulát elfogadnák külügyminiszternek.
Antall elmondta, hogy ne haragudjon, de Horn
a kampányban ellenfelünk volt, szó sem lehet róla,
hogy ilyen megbízást kapjon.
.
Akkor Kohl nyomatékosan azt mondta, hogy
„Nagyon határozottan kérlek, hogy Horn Gyula legyen a külügyminiszter!”.
.
Antall erre elmondta, hogy ha ezt megteszi,
akkor megbukik mint politikus – és tömegek lesznek az utcán.
.
Kohl erre csak annyit mondott, hogy „kezelni kell az ilyen helyzetet…”
.
Antall kijelentette, hogy ő ezt nem vállalja,
nem lesz a külügyminiszter Horn Gyula.
Utána igen fagyos hangulatban zajlott a beszélgetés.
Amikor véget ért a hívás, Antall odajött hozzám
és mondta, hogy erről senkinek se beszéljek.”
https://vasarnap.hu/2020/11/06/lezsak-sandor-antall-megkert-errol-senkinek-se-beszeljek/?fbclid=IwAR3WySoMNadu9VAxPLM7hS_X3eYZynHjhqBRANWj23t_fiB5eH8U_j_GzUg
egon samu
2020-11-08 at 18:13
Az EU bíróság egyazon kommunista mafia része mint Mehrkill, Uschi vagy Timmermans.
K
2020-11-08 at 18:05
Ez az igazság :
A FIDESZ nélkül ma Magyarország a terrortámadástól rettegő Párizs ,Nizza,Bécs sorsára jutott volna a baloldal jóvoltából.
Veritas Samu
2020-11-08 at 18:02
A terror abszolut nem tartozik a jogállamiság körébe.Nos-akik nem védekeznek,a Nyugat-európai országok beengedik az illegális migránsokat-azaz elősegítik a terrorfészkek kialakulását,azaz nem tesznek meg mindent a lakosságuk védelmében-azaz jogállamisági hézag alakul ki.Így Magyarország -mivel nem enged a migrációnak,terrorfészkek kialakulásának sokkal jogállamibb,mint az északi és nyugat-európai országok.
Kristóf
2020-11-08 at 17:59
Ügyesen megkonstruálták ezt az EU-t. Megállnak egy pillanatra és azt mondják, hogy nesze itt egy biankó szerződés. Írd alá, mert amíg nem teszed, mindenki terád vár. Ha kialkudsz bele feltételeket, akkor is:
1. Annyi új fejezetet és egyéb feltételt lehet utólag hozzátoldani, amennyi a konstruktőröknek eszébe jut.
2. Minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle.
3. A jog uralma felbomlóban, névleges. Már az erő diktál.
Természetes hogy vétózni kell. De július óta sajnos már nem az a kérdés, hogy elfogadjuk-e az EU fennállásáig tartó közös adósságot és vele a függést, hanem hogy mit tudunk kérni azért hogy mosolyogjunk hozzá.
K
2020-11-08 at 17:56
futóbolond
2020-11-08 at 17:23
Hozzászólásához:
Akármilyen kamu litániát írsz, akkor is szerepelt a korábbi 2020-11-08 at 16:30 hozzászólásodban a “autógyártók és beszállítók kivonulása”,és ez már bizony fenyegetésnek hat .
De ezt már a későbbi 2020-11-08 at 17:23 magyarázkodásodban tovább fejlesztetted : “ha kilépünk az unióból” szöveggel, ami után további rettenetes eseményeket Brexithez hasonló kataklizmákat emlegetsz, ami szintén fenyegetésnek hat.
Akármit is írsz, akkor sincs igazad, még akkor sem ha a földhöz vered magadat mint a veréb (MTV Székház 2018) és úgy pörögsz:
Magyarországon a liberális ellenzék a korrupt Soros György típusú korrupt EU hierarchiába és függőségi sorrendbe illeszkedett bele.
Ezt erkölcsileg nem lehet megmagyarázni.
A liberális ellenzék Magyarországon hazudik reggel, éjjel és este, és lop reggel, éjjel és este. Ezt a hazugságot és lopást nem tudjátok a mészározásokkal ellensúlyozni, úgy mint a kamu videókat sem, stb.
api01
2020-11-08 at 17:52
A normalitás kűzd az abnormalítással. Ha VÉTÓ szükséges, élni kell vele !
hivő
2020-11-08 at 17:32
Érdekes kép a Mutti-rol
meg OV-rol.
A picture is worth a thousand
words..
K
2020-11-08 at 16:47
futóbolond
2020-11-08 at 16:30
Hozzászólásához:
Sohasem dolgoztam autógyártóknál és beszállítóiknál, és nem is fogok. Jogosítványom van, de autóm sosem lesz, örüljenek ha beülök a volán mögé.
A multik inkább alkalmaznának bevándorlót mint helyi lakost.
Ezen kívül a bevándorlók és a kivándorló multik engem speciel nem érdekelnek.
Az autógyártók és beszállítók kivonulásával nem kellene fenyegetőzni, az ilyen kivonulások már több ezer évvel ezelőtt is voltak, van rá ellenszer. Ha egy tenger szétnyílik, össze is lehet zárni.
K
2020-11-08 at 15:07
Az Európai Unió autoriter diktátora és vezére Soros György, a többi EU vezető csak csicska, Soros György szolgája. Magyarországon a liberális ellenzék ebbe a hierarchiába függőségi sorrendbe illeszkedett bele.