Budapesten, a Citadellánál lengethetik zászlójukat nemzeti ünnepük alkalmával az ukránok, kiemelt hírként üdvözölhetik, hogy már Amerikában is saját nyelvükön nyomtatják a választási íveket, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek hasonló jogait azonban sárba tiporják saját hazájukban – többek között erről beszélt portálunknak adott interjújában Orosz Ildikó. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora arról is szólt, hogy az elmúlt évek riasztó demográfiai jelenségei miatt nem mernek népszámlálást tartani Ukrajnában, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: ha Kijev komolyan gondolja az uniós csatlakozást, Európába csak Kárpátalján keresztül vezet út.
Orosz Ildikó portálunknak hangsúlyozta: a helyi viszonyokra nagyon jellemző, hogy Ukrajnában 2001-ben volt utoljára népszámlálás. Mint hozzátette, innen származik az az adat is, hogy Kárpátalján mintegy 151 ezer magyar él. Ugyanakkor az országból sokan távoztak, köztük ukránok is. Felidézte: Pavlo Klimkin egykori ukrán külügyminiszter arról nyilatkozott a sajtónak, hogy évente egymillió állampolgár hagyja el az országot, és a költségvetési adatokból is arra lehet következtetni, hogy a 46 millióból mára 35 millióra apadt a népesség, azaz 9-10 millió ember tűnhetett el az országból. Az elnök asszony szerint a politikai elit ezért sem mer népszámlálást tartani, holott 2001 óta erre már sort kellett volna keríteni.
A Citadellánál lengedezik az ukrán zászló
Orosz Ildikó szintén jellemzőnek nevezte a hazájukból elmenekülő, elvándorló ukránok hazai megítélését, akikből más országokban kisebbség válik. Mint kifejtette, az ukrán média nemrégiben nagy hírveréssel üdvözölte, hogy Amerikában ukrán nyelvű választási íveket készítettek, tehát érzékelik a kisebbségi lét sajátosságait és az őket megillető jogokat.
Ezen jogok biztosítását Ukrajnában az ott élő kisebbségek számára egyes politikai erők és szereplők nem tudják elviselni, bár az alaptörvények garantálják. Tehát a külhoni ukránok és az országban élő kisebbségi jogaikról kétféleképpen vélekednek.
– jegyezte meg. A rektor hozzátette: ennek egy másik tipikus példája az augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének napján, Budapesten történtek. Egyes hírportálok címlapjain szerepelt, hogy az ukrán nagykövetség Magyarországon egy óriási, az eddigi legnagyobb ukrán zászlót lengette a Citadellánál. Ugyanakkor, amikor a kárpátaljai magyarság – az alkotmányban biztosított jogaival élve – szeretné használni nemzeti szimbólumait, az ellen tiltakoznak, leginkább azok a hírportálok, amelyek külföldön rendjénvalónak tartják mindezt az ukránok számára.
Amikor cikkben jelenik meg, hogy a magyarok miért nem őshonos kisebbség Kárpátalján
Orosz Ildikó szerint az ukrajnai őshonos kisebbségek helyzetét, megítélését jól illusztrálja, ahogyan az új kisebbségi törvény előkészítése történik. A hivatalos források szerint az ukrán vezetés állítólag a törvény minél alaposabb előkészítése érdekében tanulmányozza az európai normákat, hogy ahhoz igazodva hozzanak törvényt az őshonos kisebbségekről. A KMKSZ ezt üdvözölte, mert az őshonos kisebbségeknek a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szerint joguk van érettségiig anyanyelven tanulni, így feloldható lenne a törvény generálta ukrán-magyar vita, mindkét fél számára pozitívan. A következő nap megjelent egy teljes oldalas cikk arra vonatkozólag, hogy a magyarok miért nem lehetnek őshonos lakosok Ukrajnában. A rektor szerint mintha a múlt kísértene: a törvény tervezete még el sem készült, a vitájára még sor sem került, de valakik már döntöttek arról, hogyan rendelkezik, az ítéletet is meghozták.
Az ukránok „nem tudják”, hol élnek a magyarok
A rektor portálunknak arról is beszélt: miközben Magyarországon minden kisebbségnek – tehát az ukránoknak is – megvan az a joga, hogy önkormányzatot hozzanak létre, amelynek működtetését az állam finanszírozza, alapíthatnak iskolákat, óvodákat, szószólójuk képviselheti a közösség érdekeit a parlamentben, addig Ukrajnában, amennyiben a kisebbségi szervezetek iskolákat, óvodákat, honlapokat, folyóiratokat, kulturális közösségeket vagy főiskolát hoznak létre a kultúrájuk megőrzésére, azt az állam egy fillérrel sem támogatja, viszont minden állami előírást teljesíteniük kell, amit rendszeresen és következetesen ellenőriznek és betartatnak. Kisebbségi jogon nem küldhetnek képviselőt a parlamentbe, sőt, a választási körzeteket is úgy alakítják, hogy egyikben se legyen lehetőségük képviselő bejuttatására, bár a törvények elvben garantálják, hogy az egy tömbben élő kisebbségek számára olyan körzetet kell kialakítani, ahol többséget alkotnak. A 2019-es parlamenti választásokkor a KMKSZ ezen törvények megsértését kérte számon a választási bizottságtól, amire azt a cinikus választ kapták, hogy nem tudják, hol élnek egy tömbben a magyarok Ukrajnában. Nemhogy nem támogatják a kisebbségek civil szerveződéseit, de a hatályos fiskális rendszer adók formájában elviszi a külföldről pályázati úton beérkező források jelentős részét is.
Óriási mértékű a kettős mérce, amely bizonyos politikai körök frusztráltságából is ered, és az a szomorú, hogy ezek a körök uralják az ukrán oktatási-kulturális szférát immár két évtizede
– fogalmazott.
1100 éve élünk Kárpátalján…
A kettős mérce már az őshonos kisebbségek meghatározásánál is tettenérhető, mert őshonos nemzeti kisebbségeknek számítanak a krími tatárok, a gagauzok, a krimcsákok, és nekik így lehetőségük lenne anyanyelven tanulni az érettségiig, bár nincsenek anyanyelvű középiskoláik, miközben azon nemzeti kisebbségeknek, amelyek rendelkeznek anyanyelvű intézményhálózattal, a 2017-es törvény szerint csak a 4. osztályig tanulhatnak anyanyelven, mert őket nem tekintik őshonosnak. Azon kisebbségeket tekintik őshonosnak, akiknek nincs anyaországuk, viszont a romák nem tartoznak közéjük, holott nekik sincs anyaországuk, ráadásul többségük magyar anyanyelvű. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy a magyarokat, románokat, moldávokat, lengyeleket úgy kezelik Ukrajnában, mintha migránsok, bevándorlók lennének, megjegyezve:
mi, magyarok ugyanakkor nem mentünk sehova innét, a fejünk fölött a határokat szabták át többször is a XX. században.
Mint kiemelte,
mi, kárpátaljai magyarok 1100 éve itt élünk. Nem hiszem, hogy létezik „ennél őshonosabb” kisebbség Ukrajnában.
Nincs törvényi biztonság
Orosz Ildikó úgy vélte, a legnagyobb gond, hogy Ukrajnában egyfajta nemzetépítő, erőszakos elvhez rendelnek szelektíven értelmezhető törvényeket, és azokat is szituatívan érvényesítik.
A szabályokat mindig arra kerekítik, ahogy bizonyos politikai csoportoknak megfelel, ezért nincs biztonság
– fogalmazott, megjegyezve, hogy a helyi lakosság sem díjazza feltétlenül ezt a hozzáállást, és ez kiolvasható az ukrán propagandát közvetítő média cikkeihez fűzött kommentekből is. Orosz Ildikó elmondta: Ukrajnában lassan öt éve állandóan választások vannak, így rendre előkerül a magyar kártya, amivel bizonyos szavazói rétegeket mozgósítani lehet.
Európába az út Kárpátalján át vezet
A kialakult helyzet kapcsán elmondta: csupán abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb feloldódik ez a helyzet, bár a legutóbbi választások kapcsán is abban bíztak, hogy a Zelenszkij-kormány változtat a kisebbségellenes helyzeten, intézkedéseken és retorikán. Úgy vélte, a hivatalnokok szintjén azonban nem történt meg a váltás, így minden folytatódik.
Sok esetben egymásra licitálva próbálják az ukrán nemzet iránti elkötelezettségüket bizonyítani kisebbségellenes, saját törvényeiket is megszegő rendeletekkel, és ez megjelenik az élet legapróbb szintjén is, rányomva bélyegét a kárpátaljai magyarok életére
– mondta. Ugyanakkor úgy vélte, az őszi választásokat követően bekövetkezhet végre egyfajta nyugvópont, a közélet akár visszatérhet a normalitáshoz. Hangsúlyozta: Ukrajna szeretne az Európai Unióhoz és az euro-atlanti szövetséghez csatlakozni, legalábbis már egy fél évtizede erről szólnak a politikai nyilatkozatok az ország vezetői részéről. Erről folytatnak tárgyalásokat Brüsszelben és más európai helyszíneken.
A tárgyalásokra általában repülővel utaznak, de Európába az út Kárpátalján át vezet, így nem lehet megkerülni az ott élő kisebbségeket sem. Reméljük, előbb-utóbb ezt Kijevben is felismerik
– fogalmazott Orosz Ildikó.
Vezetőkép: MTI
Marcsa
2020-09-12 at 15:55
Mert már maga Beregszász is lassan 1000 éves város! Anno a Monarchia legszebb városának tartották..
gyozo2018
2020-09-12 at 10:05
Itt van a következménye annak, hogy Antall írásban mondott le
Kárpátaljáról és Felvidékről. Ez Jeszenszky és Antall soha el nem évülő, történelmi bűne.
kamcsatka
2020-09-12 at 08:02
mi, kárpátaljai magyarok 1100 éve itt élünk. ”
draga holgyem, a magyarok regebben elnek itt mint 1100 ev. A legpesszimistabb ( kepes kronika) szamitas szerint 1647 éve.
talan azt kellene mondani ami a valosag. az a fold a mienk. nem az ukránoké, akiket meg az orosz IS a szlavok ciganyainak nevez
Kristóf
2020-09-12 at 07:07
nigránsokból
redl tizedes
2020-09-11 at 22:05
négerekből
redl tizedes
2020-09-11 at 22:05
a négrekből visszapótolják hamarosan!
yindzsang19
2020-09-11 at 18:24
a háttérbirudalom/sorosék az ukránok menekülésre kényszerítésével csinálja a helyer az ottani betelepítésnek/lakosságcserének-hogy ne húzzanak oroszországhoz-sőt hogy az oroszok ellen legyen kiket beáldozni
Kristóf
2020-09-11 at 18:12
Két dologban téved:
– Az úgynevezett Európába nem Kárpátalján át vezet az út, hanem a globalisták kiszolgálását át. Valaki elmondhatná neki a mi tapasztalatainkat a témában.
– Nem 1100 éve, hanem bőven az indoeurópaik elterjedése előtt itt voltunk. A jégkorszak után a Kárpát-medencei műveltség embere terjedt el és lettek belőle utódnépek egészen Szibériáig. Ennek során nyilván nem mindenki ment el innen, pl. eleink itt maradtak. 1100 éve csak annyi történt, hogy rokonaink egy kis harcos falkája megszerezte az ország és népe feletti vezetést. Szóval azt az 1100-at bátran meg lehet szorozni 20-al vagy 30-cal.
Hesslerezredes
2020-09-11 at 16:43
Lárifári! Önnek tökéletesen igaza van. De. De sajnos azért nem teszik meg, mert akkor Ukrajna keleti felét oda kéne adni az ott élő cca. 10 millió orosszal együtt Oroszországnak, a nyugati részen egy jelentős részt Lengyeleországnak, a délkeleti részen egy részt Romániának – szóval nem fognak ilyen precedenst teremteni. Elvileg az említett országokkal össze is foghatnánk és katonai erővel (ahogy az az elefánt-kisegér viccben van, amikor a hídon mennek át és a kisegér az oroszlán fülébe kiabálja: figyeled, haver, hogy dübörgünk… elefánt = Oroszország, a kisegér az összes többi) kényszeríthetnénk is. De. De itt meg Románia a gyenge láncszem: neki többet ér Erdély, mint az ukrajnai 475 ezres román kisebbség. Szóval félek, nem fog menni. Sajnos. Esetleg egy Andorra-szerű közös igazgatású, demilitarizált, vámmentes területként el lehetne képzelni Kárpátalját – hogy ti. nem tartozna egyik országhoz sem, de nehogy már jó legyen valami az ott élőknek….
"Lárifári"
2020-09-11 at 13:51
Hesslerezredes 9:27
Egyszerűen ki tudná húzni ezt a tüskét a holol kormány. Adják vissza a lopott területet és kész!
Tudományos libsizmus
2020-09-11 at 13:37
Mi magyarok 10 évvel a Kárpát medencébe visszatérés után laposra vertük a korabeli Európa legerősebb hadseregét. Ukrajna 30 évvel az államalapítása után a világ csicskája. Végül is valahol érthető, hogy most egy 150 ezres kisebbségen vezetik le a frusztrációjukat.
Tudományos libsizmus
2020-09-11 at 13:24
Románia a második.
Tudományos libsizmus
2020-09-11 at 13:23
Ukrajna a világ legnagyobb vicc-állama.
ViAM
2020-09-11 at 13:23
Még jó, hogy nem az Országházunkon lengetik az ukrán zászlót, mint annak idején az oláhok. Nálunk minden itt élő kisebbség megvan becsülve, még azok is akik nem óhajtottak szerepelni az Alaptörvényünkben, ennek ellenére visszaélnek a vendégjoggal, miközben például a kárpátaljai őshonos magyarságnak a saját földjén tizednyi jogot nem élvezhetnek, mint az anyaországban élő kisebbségek.! Pedig úgy tűnik, hogy Ukrajna képtelen az önálló életvitelre, ami az ő magánügyük lenne, ha nem csesztetnék a magyarokat.
Tudományos libsizmus
2020-09-11 at 13:20
Románia dettó. Csak Olaszországban és Spanyolországban 2 millió román dekkol.
"Lárifári"
2020-09-11 at 11:21
Gyalázat, hogy a zászlós provokáció megtörténhetett a Gellért hegyen!!!
Uszitó propaganda az összes hololnak, hogy lásssátok már elfoglaltuk a magyarok fővárosát!
A Magyarországon élő UKRÁN(holol) MIGRÁNSOKAT nem illeti meg semmilyen kisebbségi jog, mert ezek MIGRÁNSOK!!!
Mikor lép már fel a kormány a viszonosság alapján a HAZAI UKRÁN MIGRÁNSPOPULÁCIÓ ellen olyan korlátozó intézkedésekkel mint amit az őshonos kárpátaljai magyarokkal szemben az ukrán kormány alkalmaz?!
oshon
2020-09-11 at 10:22
Az ukranok porul fognak jarni … az oroszokkal nem jatek … meglatjuk !
SpaceBug
2020-09-11 at 10:18
Ukrajna már soros birodalom régen.
Mi is a kisebbséggel kapcsolatos terve?
Na, már meg is valósította.
Hesslerezredes
2020-09-11 at 09:27
Természetesen nem a 150 ezer magyarral van itt a fő baj, hanem a közel 10 milliós, ukrajnai, orosz ‘kisebbséggel’.
De hát egy tüske is le tud teríteni egy oroszlánt a lábáról – kb. így néz ki a helyzet, mert a pici magyar kisebbség a tüske az ukrán – hm, oroszlánnak azért nem nevezném őket – (de nem is tudok olyan undorító állatot – méreteset persze – találni, amelyikhez ukrajnát tudnám hasonlítani, szóval) ‘behemót’ talpában.