Négynapos plenáris ülést kezdett hétfőn az Országgyűlés. A napirend elfogadása előtt esküt tett a fideszes Budai Gyula, aki a listás mandátumáról lemondott Balog Zoltán helyét foglalta el a Fidesz-frakcióban. Mandátumát 154 igen szavazattal, 5 nem ellenében igazolták. Nemmel 5 DK-s képviselő voksolt. Az Országgyűlés ezután megszavazta négynapos ülése napirendjét. A Ház arról is határozott – egyhangúlag, 163 igen szavazattal -, hogy felfüggeszti Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
A politikus mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása miatt, a képviselőt ugyanis csak akkor tudják kihallgatni gyanúsítottként, ha nem védi a mentelmi jog. A legfőbb ügyész különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indított közvádas ügyben indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését.
Jobbik: Meddig akarják még alacsony bérekkel “büntetni” a szegényebb országrész munkavállalóit?
Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy egy átlag kelet-magyarországi embernek nemhogy a nyugat-európai, de még a nyugat-magyarországi életszínvonal is csak vágyálom. Egy borsodi egészségügyi dolgozó nagyjából feleannyit keres, mint győri kollégája – hívta fel a figyelmet, igazságtalannak minősítve ezt a helyzetet. Borsodból és Szabolcsból négy év alatt 24 ezren vándoroltak el az ország fejlettebb régióiba – tette hozzá, azt kérdezve, hogy a kormány meddig akarja még alacsony bérekkel “büntetni” a szegényebb országrészbe született munkavállalókat. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt felelte: a kormány az ország minden térségére egyformán figyel, a területi különbségek mérséklése évtizedek óta fontos feladat. A bruttó, a nettó és a reálbérek a szóban forgó régióban is emelkedtek, a növekedés pedig nem maradt el az országos átlagtól – mondta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a lakástakarékokat eddig az egyedülállók, az egygyermekes családok, az idősek és a társasházak, több százezres csoportok is igénybe tudták venni, a családi otthonteremtési támogatást (csok) azonban nem fogják tudni felhasználni. Szerinte azt a plusz forrást, amelyet most a csokra akarnak fordítani, az építőanyag, a munkaerő árának növekedése, a kedvezményes lakásáfa megszüntetése felemészti. Ezek az intézkedések azt üzenik a magyar fiataloknak és aktívaknak, hogy külföldön tágasabb, mert itt nem tudsz megspórolni magadnak egy lakásra valót – hangoztatta. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, “újra kibújt a jobbikos szög a zsákból”, szerinte a képviselő azt szeretné, hogy a bankrendszert, a befektetőket támogassák. Rámutatott, hogy a lakástakarékok piacát négy szervezet uralta, a legnagyobbnak, a Fundamentának 76 százalékban német pénzügyi befektetők a tulajdonosai. A cég csak 2017-ben hatmilliárd forint kamatnyereségre tett szert a hitelezésből, de ezt nem adta vissza a befektetőknek – mondta. A csok hatékonyabb rendszer, eddig 90 ezren vették igénybe 250 milliárd forint értékben – tette hozzá.
MSZP: Az önkéntes nyugdíjpénztárakra is rá akarják tenni a kezüket?
Szabó Sándor (MSZP) azt elevenítette fel, hogy a parlamenti többség megszüntette a lakáskassza állami támogatását, majd arra várt választ, hogy esetleg az önkéntes nyugdíjpénztárakra is “rá akarják-e tenni a kezüket”. Jelezte: ma Magyarországon több, mint 1,1 millió embernek van önkéntes nyugdíjpénztári befizetése. Változtatni fogják-e az önkéntes pénztárakat érintő szabályozást, békén hagyják-e a megtakarításokat? – kérdezte. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a szocialista politikus csak riogatni akarja az embereket. Válaszában visszautasította a felvetetteket, kijelentve: a szabályozás nem fog változni, a pénzek biztonságban vannak, a lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetésének pedig semmi köze az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint az egészségügyben káosz és korrupció uralkodik. Mint mondta, bérnővérek és bérorvosok tömegei jellemzik az ellátórendszert, a környező országok közül már Románia is megelőzi hazánkat a fizetések tekintetében. Ennek következménye, hogy egyes intézmények már vállalkozóként kénytelenek foglalkoztatni az orvosokat, ami viszont súlyos bérfeszültséghez vezet. Ezt látni Ajkán is – említett egy példát a szocialista politikus. Azt kérdezte: miért nem vállalják a volt és jelenlegi egészségügyi vezetők a felelősséget a káoszért? Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy reagált: a jövő évi költségvetésben már 648 milliárddal fordítanak többet az egészségügyre, mint amit korábban a szocialisták különítettek el. A jelenlegi kormány alatt nem bezárások, hanem kórházfelújítások zajlanak. Országszerte 77 kórházat bővítettek, korszerűsítettek – részletezte, hozzátéve: a szocialisták ezzel szemben 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Emlékeztetett arra is, hogy az előző szocialista kormányok vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak bevezetni. “Azt nem mondja komolyan, hogy a saját gyermekét inkább küldené egy bukaresti kórházba, mint egy magyarba?” – tette fel a kérdést Rétvári Bence az ellenzéki képviselőhöz fordulva.
DK: Milyen alapon tesznek különbséget beteg emberek otthonápolása között?
Varju László (DK) az otthonápolásról interpellálta a kormányt, kritizálta a díj emeléséről szóló közelmúltbeli döntést, mondván: azoknak ugyan emeltek, akik beteg gyermeküket ápolják, de a nagykorú beteg hozzátartozók ápolóinak díját nem. Milyen alapon tesznek különbséget betegek ápolása között? – kérdezte. Az otthonápolást, mint foglalkoztatási jogviszonyt a munka törvénykönyvében kell rögzíteni – sürgette. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár reagálásában arra mutatott rá, hogy míg 2005-től 2010-ig 15 százalékos, addig 2010-től a mostanival együtt 270 százalékos volt az ápolási díj emelkedésének mértéke. Kifejtette: a családtagjaikat ápoló hozzátartozók támogatása érdekében döntött a kormány egy új ellátási forma, a gyermekek otthongondozási díjának bevezetéséről, emellett pedig az ápolási díj további emeléséről. A megemelt díj kortól függetlenül jár – jegyezte meg. Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem akarja betartani a saját maga által beterjesztett törvényt, nem akarja megkötni a CEU működését biztosító nemzetközi szerződést. Szerinte a kormány gyűlöl mindent, ami szemben áll a “konzervatív, fundamentalista, avítt, múltba forduló, szabadságot korlátozó és a társadalmi különbségeket növelő, zárt világával”. Hozzátette: a CEU, az egyik legjobb magyar egyetem a tanulás szabadságát, a kritikus gondolkodást, a társadalmi problémákkal való őszinte szembenézést, a nyugati világ nyitott értékeit képviseli. Ha elüldözik a CEU-t, a vesztes a magyar felsőoktatás, Budapest és Magyarország lesz. Éljenek önök a szabadságukkal és menjenek el önök! Maradjon a CEU! – hangoztatta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, “kibújt a szög a zsákból”; a DK egy olyan Magyarországot szeretne, ahol a nemzeti gondolkodásúak nem léteznek, és ez a 93 ezer négyzetméter a Soros György által fizetett globalizmus terepe lenne. Visszautasította, hogy a képviselő egyenlőségjelet tett a magyar felsőoktatás színvonala és a CEU között. Majd felsorolta, hogy több egyetemi rangsorban is számos magyar felsőoktatási intézmény szerepel. Felháborítónak minősítette, hogy a politikus a tudomány szabadságát, a szólás szabadságát azonosítja a CEU ügyével. “Ha pár hónap múlva elsétál a Közép-Európai Egyetemre, akkor ott tanárokat és diákokat fog látni, akik tanítanak és tanulnak” – közölte.
LMP: Milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás leépülésének megállításáért?
Hohn Krisztina (LMP) arról érdeklődött, milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás további “drasztikus leépülésének” megállításáért. Azt mondta, a hulladékgazdálkodás egyre több, napi szintű problémával küzd. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. képtelen megoldani a pontos számlázást, nem alakult ki a hulladékudvarok jól működő hálózata, és megoldatlan az építési hulladékok, háztartási veszélyes hulladékok kezelése – sorolta kifogásait. Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a képviselő valótlanul állította, hogy az egész szektor működésképtelen. Egyedül a Zöld Híd Kft. esetében merült fel, hogy a katasztrófavédelem jelöljön ki hulladékszállítót – mondta, jelezve: az NHKV kiemelt figyelmet fordított a Zöld Híd finanszírozási felvetéseinek vizsgálatára is, de a kft. a felülvizsgálat során semmilyen dokumentummal nem tudta alátámasztani többletforrásigényét, inkább felfüggesztette a szolgáltatást – közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
levegö
2018-10-30 at 06:39
A magyar ?? Magyar parlament en pont hårom zsidot låtok
a magyar bazårban.
Ágnes
2018-10-30 at 05:35
Hogy ezek a mögöttük 100 szavazóval a hátuk megett mi a fenét bírnak a Parlamentben keresni—és persze hülyeségeket pofázni—számomra érthetetlen—hogy tűnnének már el a közéletből!!!!!!
pufff
2018-10-30 at 00:54
Fundamenta is külföldi ,évente 70milliárd forint állami támogatást kapott , tett zsebre ,dk-sok ennek a külföldi cégnek is nyalnak fel a gyomráig.
Monika
2018-10-29 at 19:37
Kellemes Karácsonyt azért kívánnak, mert mást nem értenek meg válaszképpen, sajnos. Le kellett butítani a kommunikációt.
Monika
2018-10-29 at 19:28
” .Nem úgy mint a kocsmában..,ott ugyanis ezek a mocskok fogak nélkül zuhognának ki az árok partjára… ”
Ettől függetlenül, azért gondolkodni nem ártana meg, bármennyire nagy kihívás is, az eddigi gyakorlat alapján nem hiszem, hogy menni fog, marad az üres sekélyesség és aljasság.
Kezd ez már nagyon unalmas lenni, de nem fog eredmény nélkül maradni.
vghs
2018-10-29 at 19:21
“A lakáskasszákra rátette a kezét”
Hazugság!
A Fundamenta, az OTP lakástakarék csinálhatja tovább, csak az állam nem ad nekik évi 72 ezer forintot.
Ezt megteheti az állam.
De pont azok sírnak akik tapsoltak hozzá, hogy megszüntetése a lakáshitel adókedvezmények, a szocpol, valamint a támogatott lakáshitel
Igen, ezt a szoclib kormány tette amely intézkedésekkel belecsalták az embereket a deviza alapú hitelekbe.
Szánalmas banda!
Gilmar jr. Santos
2018-10-29 at 18:25
Kérem, az egy rettenetes csoda – helyzet, hogy ekkora aggyal, mint a D egenerált K retén a Parlamentben melegedő birkáinak van, hogyan lehetnek egyáltalán a tyúkól őrzésénél nagyobb beosztásban ??!! Nagyon szomorú helyzet ez, hogy a Parlamentben –az ellenség részéről– csak hazugságok, vádaskodások hangzanak el , mindenféle következmények nélkül !! Ezek ellen valamilyen módon fel kellene lépni….de keményen.. Azért veszik tehát ezek a varangyosbékák, fostos kecskék, droidok, zombik, mamelukok a pofátlan , cinikus hazudozók a bátorságot a hazugság gyáruk megnyitására, mert semmi féle következményekkel nem jár….Nem úgy mint a kocsmában..,ott ugyanis ezek a mocskok fogak nélkül zuhognának ki az árok partjára……