Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, amelyek az erdélyi magyarság önrendelkezéséért vívott harcot hivatottak szimbolizálni. Ezzel egy időben Magyarországon és Felvidéken is tűzgyújtással fejezik ki a kezdeményezéshez csatlakozó települések a határon inneni és túli magyarok összetartozását. A székely autonómia gyakorlatilag Trianon óta folyamatos vágya az erdélyi magyarságnak, azonban a román hatalom mindig is elzárkózott ettől a lehetőségtől: az erről szóló törvényjavaslatot a parlament vita nélkül utasította el 2004-ben. Az elutasítás nem érte sokként a közvéleményt, az akkori magyarországi (Medgyessy-féle szocialista) vezetés sem támogatta a kezdeményezést. Ennek ellenére a székelyek folytatják küzdelmüket; ennek egyik fontos eseménye a Székely Autonómia Napja minden október utolsó vasárnapján.
Trianon óta visszatérő kérdés, sőt, igény a székely és/vagy erdélyi autonómia elérése; a román állam erre sosem mutatott hajlandóságot. Az Erdéllyel Magyarországtól elszakított székelyek azonban sohasem adták fel ebbéli követelésüket: 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, a székely autonómia leghangosabb szószólója. A Tanács már 2004-ben megpróbálkozott egy statútum elfogadtatásával, amely autonómiát adott volna Székelyföldnek, ezt azonban a román parlament természetesen vita nélkül elvetette. Hogy ebből nem lett diplomáciai konfliktus, az nem meglepő: az akkoriban Magyarországot kormányzó szocialisták nyíltan vállalták érdektelenségüket a határon túli magyarsággal szemben.
Ezek után aztán 2006-ban a székely lakosságú megyék népszavazást írtak ki az autonómiáról, ahol 395 001 szavazásra jogosult állampolgárból 209 304 állampolgár szavazott. 207 864 személy mondott igent, 1108 személy pedig nemet az autonómiára, továbbá mindössze 300 szavazat volt érvénytelen. Vagyis az igenek részaránya 99,31%, a nemeké 0,52%, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,14% volt, ami elsöprő győzelmet jelent. Ennek ellenére a román kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, mivel félnek, hogy a mozgalom hosszabb távon Erdély Romániától való elszakadásához vezethet. Sokan vélekednek úgy ugyanis – még a románok közül is –, hogy Erdélyt nem sikerült Romániához illeszteni az elmúlt száz évben; néha még román értelmiségiek is beszélnek az önálló Erdély lehetőségéről. Ez a félelem pedig nem alaptalan: felmérések szerint a magyar ajkú lakosság körében 70 százalék feletti a független Erdély támogatóinak száma, de a román ajkú lakosság 10 százaléka is támogatná az elszakadást.
A függetlenség akadályai
Bár milliós támogatóbázissal rendelkezik a független Erdély, illetve a jelenlegi magyar kormány támogatása sem kétséges, egyelőre a román állam ellenállásán rendre elbuknak még az autonómiatörekvések is, egy esetleges kiválás pedig még valószínűtlenebb. Szintén problémát jelent, hogy a független Erdély kiválása esetén minden oldalról körbevenné Románia, amely diplomáciailag és gazdaságilag is kedvezőtlen lenne az országra nézve.
Székelyföld és az erdélyi magyarság számára tehát egyelőre csupán az autonómia marad; ennek eléréséért gyújtanak ma tüzeket szerte Erdélyben, Magyarországon és a Felvidéken.
Programok
A tűzgyújtás mellett különböző programokkal is várják az érdeklődőket a magyarországi helyszíneken. Budapesten, a Hősök terén zenés rendezvényt és mécsesgyújtást rendeznek a Székelyföldért Társaság szervezésében, Székesfehérváron pedig a Székely Nemzeti Tanács felhívásának eleget téve, Székelyföld önrendelkezéséért folytatott küzdelmét támogatandó a Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Székelybál Alapítók Baráti Köre és a Válasz Egyesület őrlángokat gyújt.
Az egyik ellenzéki párt is is megemlékezik a napról: Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az EU Régiók Bizottságának tagja sajtótájékoztatót és Székely Autonómia Napja, az LMP minden erejével támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit címmel háttér-beszélgetést tart Pécsett. A korábbi években is rendszeresen bekapcsolódtak ebbe a rendezvénysorozatba a zöld párt egyes politikusai.
Vezető kép: MTI/Veres Nándor
Magyar Balázs
2019-10-30 at 12:14
A napokban hallottam a Kossuth Rádióban, hogy a székely autonómia ügyében ismét szavazatokat gyűjtenek online módon, ha jól emlékszem 2020 Márciusáig. 1 millió szavazatra lenne szükség, de idáig csak 5-6000 szavazat jött össze.
Örülnék, ha valaki meg tudná mondani, hogy milyen felületen lehet szavazni
Hungaricus viator
2019-10-27 at 23:32
A románok az autonómia fogalommal nem tudnak mit kezdeni. Mint ahogy azzal a ténnyel sem, hogy az ő “Romaniajukban” élnek olyan népek akik nem kívánnak asszimilalódni. Ezekkel tárgyalni nem lehet,már csak azért sem, mert a”kultúrajuk” alapeleme a szószegés. Bármit elérni velük szemben csak erővel,ha úgy tetszik erőszakkal lehet.
KK Bandi
2019-10-27 at 17:41
Szép dolog ébren tartani a tüzet, minden értelemben, de amíg csak magunknak gyújtogatunk, nem lesz semmi. A magyarkérdést ki kellene vinni a világ elé, de erre még egyetlen magyar kormány sem volt hajlandó, az RMDSZ-ről nem is beszélve.
hivő
2019-10-28 at 10:02
Nincs hova kivinni a ..világ..
eszmeileg rosszabb állapotban
van mint mi.Tartsuk közel a
szivünkhöz a mieninket és
a hagyományainkat.
KK Bandi
2019-10-28 at 12:59
Ebben a térségben folyamatosan mozognak a határok. Mindegy, milyen állapotban van a világ, a lényeg, hogy többnyire ők döntenek rólunk. Azzal, ha tudják az igazságot, semmit nem vesztünk, viszont kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy ezen múlik minden.
Hagyományaink őrzése VAGY az igazság hirdetése: ez hamis dilemma. A helyes válasz: MINDKETTŐ.
Lengyel ildikó
2019-10-28 at 10:27
A magyarok, mint bármely más nemzet is csak magukra számíthatnak.
Amit egységes nemzetként, együtt felvállalnak és egymás mellett állva akarnak az úgy lesz!
Ehez szükséges mindenkinek ismerni a magyarok történelmét, ferdítések, homályos foltok nélküli, hogy büszkék lehessenek saját nagyobb családjukra, még tudják védeni érdekeit az idegenek inzultusaival, rágalmával szemben. Legyen miből bátorságot, tartás meriteniük a rágalmazókkal szemben, ismerjék fel azokat a szituációkat amelyek már előfordúltak a történelem során de végre mi is gyóztesen jöhetnének ki belőlük.
Anonymus
2019-10-27 at 11:54
Akkor lesz székelyföldi autonomia és fùggetlen Erdély amikor minden magyar család 4+ gyermeket fog felnevelni.S amikor megtorpan a kivándorlás Magyarország vagy Nyugateuropa felé. Addig sehogyan sem.
Attila
2019-10-27 at 11:09
Az egész nincs végiggondolva. Nincs egységes megközelítés.
Miközben a magyar megközelítésnek rendületlenül az állami területi integritás talaján állva kéne az eredeti állapot helyreállítását követelnie, ezt millió okból nem teheti és nem teszi, ezért ma autonomista. De ezzel beáll az országromboló tót, ruszin, oláh, rác, stb. autonomisták sorába, akik annak idején széttépették az országot. Persze, lehet most ebbe kapaszkodva azt hirdetni, hogy kérem, ha nektek lehetett, akkor igenis lehet a dél-felvidéki tömbmagyarságnak, az erdélyi magyarságnak, a délvidékieknek, a drávaszögieknek, muravidékieknek, stb. De ezt ugye nem merjük. Ezért marad az, hogy időről-időre magasabb lángra gyújtják a takaréklángon égő autonomista politikai törekvéseket. De az alapvetően takaréklángon ég! Ezzel csak azt érik el, hogy 1. takaréklángja miatt soha nem valósul meg, mert azok, akik a zászlajukra tűzték, sem gondolják teljesen komolyan 2. pl. az oláhok örök – jogos és megalapozott (ld. rabló pszichológiája) – gyanakvásának lángját tartja ébren. Ez pedig így sehova nem vezet.
Vagy majd azt gondoljuk, hogy az őrtűz-gyújtás elvezet az autonómiáig? Ez politika? Persze, közösségi léleképítő, felemelő stb. De nem reálpolitika.
Vagy mi lesz, ha megvalósul? Nem ismertük még meg, hogy nincs aljasabb az oláhnál? Az összes, Székelyföldre vezető utat blokád alatt fogják tartani, s el fogják lehetetleníteni a létezését. Mert az oláh nem európai és nem civilizált nép, tehát a svájci modellt felejtsük is el! 7 millió katalánnak nem sikerül. Akkor hétszázezer székelymagyarnak sikerülni fog? De legalább nőne a népesség! Legalább ne lenne kivándorlás! Legalább ne az lenne, hogy folyton magyarázni kell a magyar óvoda, iskola, stb. fontosságát! Legalább ne lennének vegyes házasságok, meg “önkéntes” asszimiláció! S ha megérkezek Székelyföldre, a bácsi, aki a szállást kiadja, ne románul hadoválna és ne mondaná azt mosolyogva, hogy “hát, végülis mi románok is vagyunk” (megtörtént eset)…
Kéne egy irány, egyetlen, amerre az erdélyi ügyet húznánk! Nem legalább kettő vagy még több!
Apropó: miért is csak a Székelyföldről beszélünk örökké? Miért nem az “erdélyiek” kifejezést használjuk az erdélyi magyarok helyett és miért nem az erdélyi föderalizmust, decentralizmust és autonómia-tudatot erősítjük? Vagy mi magunk visszük oda a politikát, hogy ha a székelyföldi autonómia megvalósul(na), akkor majd maguk az oláhok mondhassák: na, tessék, kész, mindent megkaptatok, ennél többet már ne várjatok. Igen? S mi lesz Erdéllyel, a Partiummal, stb.? Meg kéne már tanulni politizálni végre!
Fent, Bocskaitól vett idézet is mintha nem csak Székelyföldről szólna.
Egyébként meg nagyon egyszerű: azé lesz Erdély (minden más történelmi régiót is ide értve), aki teleszüli.
S egyébként, természetesen: hajrá Székelyföld!
zolatiguszti
2019-10-27 at 11:52
Igen ezen agyalok én is , ha javulna a hazai demográfia akkor a növekményt a belső munkaerő piacai feszültség növelés helyett tőkével szervezéssel át lehetne küldeni vállalkozónak, ezzel kívánatos házastárs lehetőséget is adni a helyieknek az asszimiláció helyett.Saját gazdasági alap és alternatíva nélkül szép lassan felmorzsolódnak.Egy lehetséges levezetést írtam én is fenn.
Királytigris
2019-10-27 at 10:10
Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.
”
– Bocskai István politikai végrendelete.
oshon
2019-10-27 at 10:35
Amen !
zolatiguszti
2019-10-27 at 11:46
István bátyám , ha lassan is de:
-korona kipiálva, úgy tűnik király már nem lesz
-Erdélyi magyarok húznak ide, itteniek több mint a fele atyafiainak tartja őket.A hülyéken még dolgozunk.
-Csak a sok románnal kellene valamit csinálni…