Magyarországon a háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020 szeptember végére több mint tízszeresére növekedett, 153 MW-ról 1848 MW-ra – nyilatkozta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Hírlapnak.
Horváth Péter János a lap szombati számában megjelent cikkben rámutatott, Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A Hivatal 2020. szeptember végén 79 681 darab háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek. MEKH elnöke hozzátette: a növekedési tendencia még erősebb volt háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-tal szemben ma 1208 MW-tal számolhatunk. Mint mondta, a lendületes növekedés a jövőben sem áll meg. A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásai segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és évente újabb 343 GWh villamosenergiát állíthatunk elő megújuló forrásból. Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni – mutatott rá Horváth Péter János.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János
Asperrimus
2021-04-25 at 08:58
Hát ez igazán jó hír! Ha a KSH adatait veszem alapul, akkor az országban lévő 3789909 háztartás 2,1%-a már – legalább részben – napenergiával működik, és ha a tervezet megvalósul, akkor ez a szám 4,22%-ra fog rúgni! Milyen kár, hogy a lakosság által okozott légszennyezés csak töredéke az iparinak! Hát még milyen nagy kár, hogy egy Pakssal vetekedő naperőmű telepítéséhez örök homályra kellene kárhoztatni egy Budapest tizedének megfelelő területet – mint mondjuk Rákoskeresztúr – ,ami szemben a paksival, csak nappal tudna működni, legjobban a napos órákban, tehát valójában nem érne fel azzal, meg sem közelítené! Nem tudom, mit szólnának hozzá a környezetvédők, de ennél nagyobb baj, hogy egy ilyen naperőmű jóval – akár egy nagyságrenddel is – drágább lenne, mint Paks 2. Arról nem beszélve, hogy már csak a hatalmas terület miatt is sokkal több embert igényelne a felügyelete és karbantartása, mint egy atomerőműé, ennek megfelelő rezsiköltségekkel. Valószínűleg igen nyűgös is lenne az áramszolgáltató számára az ingadozó teljesítményhez igazítani az áram hagyományos eljárással történő előállítását. Hab a tortán, hogy amennyiben sikerülne a világon elsőként, az összes háztartást ún. megújuló energiával üzemeltetni, attól még mindig csak a légszennyezés töredéke lenne megoldva az országban, de iszonyúan megnőne a veszélyes hulladékok száma a sok akkumulátortól, ami nélkül elképzelhetetlen, hogy jelentős mértékben kiváltsuk a hagyományos áramtermelést. Azaz: valóban jó lenne, de sokkal drágább annál, mint ami észszerű volna, mint amit meg tudnánk finanszírozni, és ennek megfelelően drága lenne az így előállított áram is, ráadásul, ha bármi köze van a klímaváltozásnak az emberi tevékenységhez, akkor ezzel az egésszel csak minimálisan tudnánk befolyásolni a folyamatot, kb. úgy, mintha a léket kapott hajóból vödrözéssel akarnánk a vizet eltávolítani: az elsüllyedés borítékolható, a kérdés csak az, hogy mikor? Végül pedig, ha meg is szűnne Magyarországon a teljes légszennyezés, ami a világ légszennyezéséhez képest töredéknek számító európai szennyezésnek is csak a töredéke, mit oldanánk meg ezzel valójában?
Mi történne azonban, ha látványos kirakatintézkedések helyett világszerte – akár karhatalmi eszközökkel – felszámolnák a tervezett avulást? Mi történne ha azok a mérnökök, akik eddig azon dolgoztak, hogy hogyan lehet minőséginek látszó termékeket gyártani úgy, hogy az minél hamarabb tönkremenjen és ezért újat kelljen venni, ezután azon kezdenének dolgozni, hogy az általuk fejlesztett termékek minél hosszabb ideig legyenek hibátlanok, javíthatóak legyenek, legyenek pótalkatrészek, minél ritkábban kelljen lecserélni? Megmondom: a mostani töredékére csökkenne az ipari nyersanyag és energiafelhasználás, a csomagolóanyag igény, a raktározási- , szállítási- és tili-tolizási igény, a szállításból eredő energiafelhasználás és a környezetszennyezés. Persze meglehet, hogy ehhez némelyek arra kényszerülnének, hogy lemondjanak a profitjuk egy részéről. Éppen ezért ehelyett inkább olyan dolgokat támogatnak a pénzükkel, amelyek ugyan nem adnak valódi választ a problémákra, de elterelik a pórnép figyelmét. Bocs, ha nem szeretnék felülni erre a vonatra!
jani129
2021-04-24 at 21:11
Amikor azt írom, hogy kamu, azt úgy értem, hogy az ember kibocsátotta széndioxid elenyészően kis mértékben befolyásolja az éghajlatot, illetve az éghajlat melegedése nagyrészt kedvező.
Namond
2021-04-24 at 14:12
Nagy kár.
Sok helyet foglal, sokba kerül, állandó kormányzati támogatásra szorul, lék az állami költségvetésen (mint a börtön kártérítés).
angelblind652
2021-04-24 at 12:52
Hát nem egészen kamu, csak az emberiségnek semmi, de semmi ráhatása nincs erre. A természet úgy intézi a “dolgát”, ahogy akarja megy minden a maga rendje szerint. Hál Istennek nem tud az ember beleszólni. Én inkább csak a sok összetarhált milliárdot sajnálom, mert azt ám senki nem tudja, hogy az ülésezgetéseken kívül, mire is költik úgy globálisan..
jani129
2021-04-24 at 10:09
Alapvetően a naperőművekre nem haragszom, de a klímacélok egy ordas humbug. Ha nemzetközi kötelezettségből fakad, akkor javasolnám a “védelmi pénz” kifejezést helyette.
A globális felmelegedés egy kamu elmélet.