Magyarországnak olyan struktúrára, szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Érdemes újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is – mondta az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetem (DE) vasárnapi ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.
Palkovics László kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország a jelenleginél hangsúlyosabban legyen jelen a világ innovációs és tudományos térképén.
Hozzátette: az utóbbi években az ország nagyon sok pénzt költött innovációra és kutatásokra, ez azonban az eredményekben nem mutatkozott meg eléggé.
Olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti
– fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy jelenleg ugyan ezek sok szállal kötődnek egymáshoz, de más fenntartó alatt működnek, ami az anyagi és a humánerőforrások pazarlásához vezet.
Kiemelte, hogy összevonással létrejöhet egy olyan stabil tudományos bázis, amely a meglévő kapacitások jobb kihasználásával nemzetközi mércével mérve is magasabb szintű kutatási tevékenységet, kiemelkedő kutatási eredmények elérését teheti lehetővé.
Palkovics László a Debreceni Egyetemet Kelet-Magyarország olyan meghatározó szellemi központjának nevezte, amely a gazdaságfejlesztés területén is jelentős szerepet vállal. Az egyetem célja, hogy a következő évtizedben a régió innovációs és technológiai központjává váljon – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy olyan multinacionális nagyvállalatok után, mint a Thyssenkrupp és a Continental, a világ egyik legnagyobb autógyára, a BMW is Debrecent választotta új gyára helyszínéül. Ez hatalmas kihívás a városnak és az egyetemnek is – mondta, hozzátéve, hogy az egyetem és a BMW között a következő hónapokban meg kell teremteni azt a szimbiózist, amely Győrben és Kecskeméten létrejött a helyi felsőoktatás és az Audi, illetve a Mercedes között.
Az egyetem fejlesztési terveinek összhangban kell lenniük azzal, amit a BMW és a többi technológiai cég szeretne megvalósítani debreceni gyáraiban
– fogalmazott.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az intézmény jogelődje, a református kollégium 480 évvel ezelőtt, 1538-ban jött létre, azóta a debreceni egyetemi képzés folyamatosan működik. Európa legdinamikusabban fejlődő részét jelenleg a V4-országok jelentik, erre a helyzetre az egyetemnek is reagálnia kell, a többi között a vállalati együttműködések terén – fűzte hozzá.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a DE az ország egyik legnagyobb egyeteme, az egyik legszélesebb képzési spektrummal.
Hozzátette: az intézmény a sportban is piacvezető, sportegyesülete, a DEAC több, mint 1500 igazolt versenyzőjével az ország egyik legnagyobbja. Kósa Lajos szerint a több első osztályú csapattal is rendelkező debreceni egyetemi sportot létesítményfejlesztéssel, például sportcsarnoképítéssel is segíteni kell, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a debreceni régió meghatározó egyetemévé váljon.
A Debreceni Egyetemen több, mint 30 ezer hallgató, mintegy 9500 elsőéves kezdte meg tanulmányait. A felsőoktatási intézményben 116 országból 5500 külföldi diák tanul.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
zord vazul
2018-09-09 at 21:02
A Magyar innováció világszínvonalú, csak az eredményekért itthon fizetnek, a haszon külföldön csaplódik le. A beltenyésztett tudósok minden alulról jövő innovációs ötletet elkaszálnak a saját hasznuk érdekében.
Remélem Palkovics László alaposan ismeri a hazai innovációt és ösztönözni fogja a hazai kutatási eredmények és találmányok hazai alkalmazását.
Az alábbi példák fenti állításom remélem igazolják:
A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért
elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit
magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy
Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd
Leó 1929), utána öngyújtóval (Írinyi János 1836) rágyújtott egy
cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a
borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint
(Szentgyörgyi 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a
vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje,
ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János 1944),
elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer
mellett döntött ( Kemény János 1964), és Excel táblázatba rendezte
tennivalóit (Simonyi Károly 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet,
de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel 2010) sem tudta
megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos
lemezjátszójára (Goldmark Károly 1948), és bekapcsolta a tv-t is
(Mihály Dénes, 1919). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be,
megörült, hogy színes tv-je van ( Goldmark Károly, 1948). Nagyon
tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (Asbóth Sándor, o
készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos
filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics
Ferenc kb. 1960), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik
kockát (Rubik Ernő 1976).
Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a
közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához
vette automata fényképezőgépét (Mihályi József 1938), dilemmázott
kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (Dallos József 1928)
vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (Gyorffy István 1959). használja-e?
Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József
1908,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc 1983), és
megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebesség
váltója volt (Biró László 1932). Még felmerült egy VW bogár is a
speciális formája / dizájnja/ miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett
neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János
1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is
nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos
1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert
(Asbóth Oszkár 1928). Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer
díjas (Pulitzer József 1917) újságíró barátjának, akivel egy
múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton
feltalálásnak fázisait (Losonczi Áron, 2001) – magát a betont nem
tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem
sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén,
még kriptontöltésű lámpáját (Bródy Imre 1930), megivott egy pohár
szódát (Jedlik Ányos 1940), és mivel megfájdult a feje, keresett egy
gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrin
(Richter Gedeon 1912). Az egész nap fáradozásait kipihenendő
visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait
világszerte elterjesztő (Kodály Zoltán 1929) Psalmus Hungaricusát.
A példákat szinte vég nélkül lehetne még sorolni.
gyozo2018
2018-09-09 at 20:32
Zoltán Sch! (FB)
Hallottál már Pándi Pálról, aki mint irodalomtörténész, irodalomszervező maga volt az egyik atyaúristen Aczél mellett?!
Kezembe került a róla írt emlékkönyv, kollégái és tanítványai is megszólaltak.
Az egyikük mesélte, hogy Trencsényi Waldapfel Imre klasszika filológus, akadémikus, az ELTE professzora, MUNKÁSŐR, bábáskodott 56 után a KISZ megalapításánál.
Egy alkalommal az ELTE nagy előadójában, előadás kezdetén előtt kitette a katedrára a pisztolyát, s a hallgatóknak szegezte a kérdést: Mondják, miért jelentkeznek olyan kevesen a KISZ-be?!
Glatzék hívták Makoveczet a Széchenyi Akadémiára, tagnak. Makovecz azt mondta, hogy előbb rúgjátok ki a munkásőröket. Mire Glatz: azt nem lehet.
Amúgy Glatz, ez a briganti írta a Magyarok Krónikája című könyvének előszavába, hogy: ” „A magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában.”
Ezt nem az Akadémiáról kellett volna páros lábbal kirúgni, hanem rasszizmus miatt per alá kellett volna vonni. A diplomáját is vissza kellett volna venni.
Ilyen alakok vannak most is többségben a KAKADÉMIÁNKON!
Benedek Károly
2018-09-09 at 20:21
Helyes!
A gittegyletek alól ki kell szervezni úgy, hogy új, valós kutatásokat végző intézményeket kell alapítani, ezeket meg megszüntetni.
A Magyargyűlölő Áltudományos KAKAdémiát meg szépen ki kell takarítani.
emeritusékat hazaküldeni az unokákhoz, meg írják otthon az emlékirataikat, és a kontárságaikat mindenféle finGugrizmusokról és egyéb áltudományos szamárságokról.
A marxista-leninista intézményeket meg ugyanúgy be kell tiltani, mint anno a hitlerista-nemzeti szocialista intézményeket. Legyen szabad kutatni, de elismerni és tanítani, hirdetni nem.
olszal
2018-09-09 at 18:58
Lacikám, nem gondolkodni kell ezen, hanem bele a közepébe!
Ki a francba a piacra a sok un.kutatóval, próbálják magukat eltartani az által.Hogy a nemzetgyalázó filozófusokról már ne is beszéljek…
Laci! Tudod: In medias res.