Másfél év alatt készült el és fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabálytervezetet, amely végre betétdíjassá, kötelezően visszaválthatóvá teszi a műanyag és alumínium italcsomagolásokat. A döntés egyrészt az uniós elvárások miatt is sürgető volt, másrészt a magyarok több milliárd műanyagpalackot használnak fel évente, amelynek egy jelentős részét nem hasznosítjuk újra. A Greenpeace amellett, hogy üdvözölte az elfogadott jogszabályt, arra hívta fel a figyelmet: a multicégek érdeke azt diktálja, hogy a törvényt minél később vezessék be, a csomagolóanyagok pontos körét pedig a törvényt követő kormányrendelet határozza majd meg, amely várhatóan 2023. július 1-től lépteti majd életbe a kötelező visszaváltási díjas rendszert, amit a zöld szervezet túlságosan tág határidőnek tart, amely alatt csak tovább nő az újra nem hasznosított hulladék mennyisége.
Még 2019 áprilisában számoltunk be arról, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium olyan jogszabálytervezetet készít elő, amely szigorítja az addigi, hulladéklerakással, hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozást, részben azzal, hogy az illegális hulladéklerakást bűncselekményi kategóriába sorolják át, részben pedig úgy, hogy a jövőben a hulladék keletkezéséért leginkább felelős csomagolóanyagok esetében betétdíjat számolhatnak fel. A szabályozások szigorítása már akkor is sürgető volt, mivel európai közösségi szinten készülnek életbe léptetni az egyszer használatos műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséről szóló irányelvet (SUP), amely első határidőként 2021-re írhat elő intézkedéseket. Az Országgyűlés végül 2020. december 15-én fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az illegális hulladéklerakás felszámolása mellett tartalmazta az italcsomagolások kötelező visszaválthatóságát is.
A csomagolóanyagok pontos körét a törvényt követő kormányrendelet határozza majd meg, amely várhatóan 2023. július 1-től lépteti majd életbe a kötelező visszaváltási díjas rendszert. A kormány idén februárban meghirdetett Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve alapján visszaváltási rendszert az üveg- és műanyag palackokra, valamint a fémdobozokra írnának elő. Az elfogadott törvényjavaslat nem vert különösebb visszhangot, annak ellenére, hogy a magyarok éves szinten több milliárdnyi PET-palackot és alumíniumdobozt használnak fel, amelynek jelentős részét – körülbelül egyharmadát – nem hasznosítjuk újra. A Greenpeace a szavazás után üdvözölte a kormány döntését, azt hangsúlyozva, hogy az elfogadott módosítás túlságosan kitolja a jogszabály bevezetését. A zöld szervezettől Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét kérdeztük.
A multicégek érdeke az időhúzás
Portálunk elöljáróban a Greenpeace legfőbb kritikájára kérdezett rá az elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban, amely szerint az nem elég ambiciózus, a zöld szervezet szerint ugyanis másfél évvel korábban is sikerülhetne az átállás. Simon Gergely felvetésünkre úgy reagált: a nemzetközi tapasztalatok más országok esetében arra mutatnak, hogy ez a bizonyos átállás egy-másfél éven belül is megvalósítható. A szakértő megjegyezte, hogy a nagy multicégek részéről is tapasztalható volt egyfajta nyomás az átállás elhúzásáról, sőt, lényegében annak bizonytalan ideig történő elhalasztásáról, ezért a Greenpeace úgy vélte, zöld oldalról fontos kiállni a jogszabályok minél előbbi bevezetése mellett. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint 2023 nyaránál mindenképpen előbb be lehetne vezetni a törvényt. Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet: a magyarok évente másfélmilliárd PET-palackot használnak fel, amelynek még a harmadát sem gyűjtjük össze, tehát a törvény bevezetésének halasztásával évenként milliárdos nagyságrendben vándorolnak a PET-palackok a hulladéklerakókba, az égetőkbe, vagy szennyezik a környezetet.
Újrahasznosítás helyett újratöltés
Simon Gergely portálunknak arról is beszélt, hogy a Greenpeace álláspontja szerint kellene egy kötelező előírás, kvóta a palackok újratöltéséről is, amely lényegesen környezetkímélőbb, mint az újrafelhasználás. Kitért arra is: nem városi legenda, hogy akár már az első töltés után kioldódnak káros anyagok a csomagolásból; jó néhány üdítőitalban találtak az alumíniumot, vagy a műanyag palackból kioldott ártalmas vegyületeket, bár igen kis koncentrációban. Hozzátette: további problémát jelent, hogy a kupakok leszedésénél is mikroműanyagok kerülnek az élelmiszerekbe, tehát összességében az az elvárás a gyártók felé, hogy olyan csomagolóanyagokat keressenek, amelyek mérsékelik ezeket a hatásokat.
A szakértő elmondta: fontos szempont, hogy az újrahasznosított műanyagokba belekerülnek további olyan szennyeződések, amelyek károsak, tehát hosszú távon a kártékony bevonattól, a biszfenol-A-tól mentes alumínium, de még inkább az üveg lehet a legjobb megoldás. Mint Simon Gergely kifejtette, az alumínium esetében a kioldódó káros anyagok mellett fontos szempont, hogy az újrafelhasználás nagyon sok energiát emészt fel, az alumínium-csomagolások újratölthetősége érdekében pedig a gyártók egyelőre nem tesznek erőfeszítéseket. Az üveg ezzel szemben nem szennyezi a beletöltött élelmiszert, újratöltésére is kialakult technológia áll rendelkezésre, ezért is óriási környezeti veszteség a hulladéklerakókba kerülő üveg. Simon Gergely összességében kiemelte: mindenképp fontos előrelépés a törvény megszületése, amelyet nemcsak a zöld szervezetek szorgalmaztak régóta, de a kutatások szerint a magyarok többsége is támogatja.
Vezetőkép: MTI/Marjai János
Károlyi és gyurcsány harisnysás bandája
2023-11-29 at 19:04
Egyáltalán miért szünt meg 2005 ben?
Solaris
2021-04-11 at 09:10
Nem lehet a multikra tolni a felelősséget. Vagy ha igen, ismerjük el hamar , hogy a nemzeti törvényhozást is irányítják.
Gullwing
2021-01-10 at 17:01
Greenpeace, 21 munkatársaközül 5-6 főnek van olyan szakirányú végzetsége ami a környezetvédelemhez köthető.
A többi meg csupa értékes ismeretekkel bír úgy mint: pénzügyi, közgazdasági, kommunikációs, marketing, szociális, távközlésforgalmi, már amelyik elárulja a CV-jében.
Namond
2020-12-24 at 11:29
Betétdíj?
Felesleges pénzforgalom.
Talán, ha a csomagolást nem fizettethetné meg a forgalmazó, de kötelező lenne számára csomagoló anyaga gyűjtése és újra hasznosítása műanyag, papír, alumínium, acél és fa.
Akropolisz
2020-12-23 at 23:33
Te nem hiszed el, de az emberiség 95%-a elhiszi, a többi pedig nem érdekel mert nélkülük is dübörög a piac.
Ki fog emlékezni a soha el nem romló orosz hűtőgépre? Zöldik bocsi lehet havonta egy pár 100ft-tal megnyomta a villanyszámlát de bocsika most is megy. LCD tv ami mindenkinél már 100-150cm-es ugyanúgy bezabálja a maga 100wattját mint a régi csöves tv.
Hybrid cuni van? A 190D-m igaz már veterán de 5litert eszik és tudja tartani a 160at is ha kell. ABS, villanyablak, és villany tükör is van.
Asperrimus
2020-12-23 at 23:07
“Legeslegelőször a grínpísz jellegű parazitákat kellene eliminálni, aztán leszoktatni a lónyálról a droidokat, majd megszervezni és kötelezővé tenni a szelektív hulladékgyűjtést, szemetelőket ténylegesen büntetni, kidolgozni az újrahasználat, illetve anyagában történő újrahasznosítás lehetőségeit. A mikroműanyag szagértőket pedig elhajtani a búsba. Az üveg marhaság, szállítási költség és károsanyag kibocsátás az egekben lennének.”
Valamint tüzes piszkavassal kellene üldözni a tervezett avulást! Régen az ember azért cserélte le a tartós fogyasztási cikkeket húsz-harminc év után, mert már unták őket, vagy azért, mert ténylegesen tönkrementek. Ma öt évet nem biztos, hogy kibír egy mosógép, egy hűtőszekrény, stb. Ha úgy számolunk, hogy átlag húsz évre is gyárthatnák ezeket, mégis inkább öt év a tényleges élettartam, az azt jelenti, hogy húsz év alatt négyszer annyi ezzel járó dolog képződik: négyszer annyi nyers- vagy újrahasznosított alapanyagot igényel, négyszer annyi energia, négyszer annyi károsanyag-kibocsátás a gyártás során, négyszer annyi kopás és használat a gyártó gépsorokon, négyszer annyi csomagolóanyag, négyszer annyi üzemanyag a szállítás során, négyszer annyi logisztika, négyszer annyi károsanyag-kibocsátás a szállítás során, négyszer annyi veszélyes, illetve újrahasznosítható hulladék, négyszer annyi hulladékszállítás és feldolgozás, és biztos, hogy ezeken kívül vannak egyéb tényezők is, amikkel nem számoltam. Számomra többek között azért hiteltelen a klímahiszti, mert mindennel foglalkoznak, hogy mennyi szén-dioxidot, mennyi metánt szabadít a légkörre egy csecsemő, egy tehén, mi lesz a gleccserekkel, a jégmezőkkel, az ózonréteggel, stb., de a piacgazdaság érdekében, pontosabban a klímahisztit mozgató multimilliárdos filantrópok érdekében ezt nem látják fontosnak, pedig ha csak a tervezett avulást elfelejtenék, a töredékére csökkenne a károsanyag-kibocsátás jelentősége. De inkább legyen elektromos autó, noha a töltésükhöz használt áramot ugyanúgy állítják elő, mint eddig, és az igen modern és hosszú életű akkumulátorok is tönkremennek, és sok-sok veszélyes hulladékot képeznek, valamint előbb-utóbb az autókat is öt évre fogják gyártani, de a klímapaták szerint ez így jó lesz. Én pedig ezt nem hiszem el.
szemet szemért
2020-12-23 at 22:58
Érdekes! A hetvenes években a tejet üvegben vettük meg.Viasz és alu fólia fedéssel..Senkinek nem lett semmi baja tőle.Másnapra kimostuk az üveget és ment a csere.Volt három decis , fél literes és literes.Most akkor miről beszélünk.Ha elestem nem volt Bepanthen ,lemostuk sima vízzel a sérülést és nem haltunk bele.
vektortér
2020-12-23 at 22:57
Már megint egy kamionsofőr-atomkutató szólalt meg 😀
Manpucy
2020-12-23 at 22:30
Már miért lenne az üvegnek a szállítási költsége az egekben? Ne légy már te is strucc a homokban. Egy nyerges vontató ha full üveg vagy műanyagot szállít és csak azt úgy kb 3-4 literrel eszik többet nagyon max. De az a néhány ezer tízezer PET palack felér már sok 100 literrel is persze olajjal amivel a gyártása járt.
Agymosottak ne legyünk már megint.
A “papír” tejes, gyümölcsös stb dobozok pedig lo__art sem érnek mivel műanyaggal kevertek, így az újrahasznosításuk felér kb 10 üveg legyártásával. A tisztelt Úri népnek pedig azért nem tetszett a visszaváltható palack mert hogy kopottas volt a felülete, és nem szép csillogó-villogó. Hát most büszkén viheti mindenki haza a csillogó pasztázott PET palackját, vagyis na a hulladékot haza a boltból.
Néha megkívánom a joughurtot, rudit, chipset, műzlit stb, de mivel mindegyik hulladékba van csomagolva így lemondok mindről. Viszont a PET palackok gyártóját kötelezném na nem a kilónkénti nevetséges 25 forintos környezetterhelési díj meg10xezésére, hanem úgy exakt hogy ingyen bérmentve vegye vissza az összes hulladékát.
Bár csak úgy lehetne ezen segíteni ha senki és senki sem venne semmilyen műanyag élelmiszer és úgy egyébként semmilyen más terméket sem. Ja vinnénk a cekkert, és a saját szatyrunkat a palackos vizuket meg du_ják fel maguknak a baracklével együtt.
vektortér
2020-12-23 at 18:11
Legeslegelőször a grínpísz jellegű parazitákat kellene eliminálni, aztán leszoktatni a lónyálról a droidokat, majd megszervezni és kötelezővé tenni a szelektív hulladékgyűjtést, szemetelőket ténylegesen büntetni, kidolgozni az újrahasználat, illetve anyagában történő újrahasznosítás lehetőségeit. A mikroműanyag szagértőket pedig elhajtani a búsba. Az üveg marhaság, szállítási költség és károsanyag kibocsátás az egekben lennének.
Bejla
2020-12-23 at 15:25
grínpísz
😀
😀
😀