A Petőfi- bicentenárium időszakában számos új és izgalmas tanulmány, újságcikk, kiadvány jelenik meg hazánk legismertebb költőjével kapcsolatban, és mindemellett örömteli tény, hogy az évforduló alkalmával a szabadságharcosra ismét felfigyelt a gyermek- és ifjúsági irodalom is. Az utóbbi hónapokban számos remekmű született, amely a poéta alakját, költészetét az ifjú korosztály számára is könnyen fogyaszthatóvá teszi. Így született meg a sztár, a képzeletbeli barát,  a kárpátaljai szegénysorsú osztálytárs bőrébe bújtatott Petőfi. Ebből a felhozatalból válogattunk most, és ezekből bármelyiket jószívvel ajánljuk a húsvéti fészekbe ajándék gyanánt. 

LSZF- 061.hu

Fodor Veronika: Talpra, magyar! – Forradalmi szabadulókönyv

Egyedülálló, izgalmas kötet jelent meg az 1848. március 15-i forradalomról a Manó Könyvek gondozásában. A Talpra, magyar forradalmi szabadulókönyv olvasása közben a gyerekek részesei lehetnek a legfontosabb eseményeknek, Petőfi Sándorral és a márciusi ifjakkal tarthatnak a Pilvaxba, a Nemzeti Múzeumba, és kiszabadíthatják Táncsis Mihályt. Ha belelapozunk a könyvbe, láthatjuk, hogy nemcsak nagy vonalakban ismerhetik meg a gyerekek a forradalmi eseményeket, hanem egyúttal az akkori hétköznapi életet is közelebb hozna hozzájuk a kötet. Azt, hogy milyen ruhát viseltek, milyen ételeket, italokat fogyasztottak, hogyan éltek a márciusi ifjak, milyen épületek és hidak álltak már akkor.

A könyv interaktív jellegét többféle módon próbálták a szerzők elérni. Ennek az egyik formája az, hogy a fejezetek végén két választási lehetőség áll az olvasók előtt, és ők döntik el, hogyan folytatódjon a történet. A másik féle interaktivitást pedig a különféle feladatok jelentik.  Fodor Veronika történész végzettségű szerző a témában egyedülállót alkotott Magyarországon ezzel a szabadulókönyvvel, amelyet Lanczinger Mátyás a rajzaival még vonzóbbá tett.

Grancsa Gergely: Költővel nem járnék (14 éves kortól ajánlott)

Vajon mi közünk van ma Petőfihez? Lehet-e róla másképpen beszélni, mint a március 15-i iskolai megemlékezéseken szokás? Grancsa Gergely illetve a Költővel nem járnék című antológia szerzői szerint lehet. A könyv novellái nem a megszokott módon beszélnek Petőfi Sándorról, a minket körülvevő világról és rólunk, emberekről. Az antológia tizenöt kortárs magyar szerző novelláján keresztül mutatja meg, miről beszélünk, ha Petőfiről beszélünk. – A kérdés tizenöt lehetséges válaszát olvashatjuk a kötetben, amiben korántsem az iskolai, állami megemlékezések pátosztól átitatott hangja dominál, hanem az a fajta szeretetteljes viszony a „nagy nemzeti költőnkhöz”, amibe belefér a humor, az irónia, Petőfi személyének vagy akár az életműve bizonyos részeinek problematikussága is.

A kortárs szerzők szövegein keresztül az olvasó megismerheti, mennyiféleképpen gondolkodhatunk Petőfiről, mennyi rétege van ennek az ikonikus irodalmi és történelmi alaknak, akihez valamilyen módon mind kapcsolódunk. Herbszt László novellákat kísérő, egész oldalas illusztrációi és a könyv borítója pedig azontúl, hogy ráerősít erre az újszerű megközelítésre, a könyvet mint tárgyat is egyfajta műalkotássá teszi. A kötetben többek között Bánki Éva, Cserna-Szabó András, Kiss Judit Ágnes, Nényei Pál, Rojik Tamás és Wéber Anikó novelláit olvashatjuk, és olyan témák is előkerülnek, mint a családon belüli erőszak, a női-férfi egyenjogúság, a mozaikcsalád, gimnázium utáni országelhagyás – mindez Petőfihez kapcsolódva. Az izgalmas és humoros young adult novelláskötet rengeteg kapcsolódási pontot ad, számos olyan kérdést, témát vet fel, ami a mai olvasók jelenéről is szól. A kötet „szeretetteljes és provokatív” novellái rámutatnak, hogy Petőfi mellett bőven belefér a kötetbe egymás mellé a puliszka számos változata, Sherlock Holmes, az iskolai zaklatás és egy versekkel operáló instagrammer is.

Petri Lukács Ádám: Petőfi Sándorka és a kutyakölyök

Petri Lukács Ádám mesekönyve, a Learizi sorozat első kötete két cserfes kislányról, makacs szülőkről, két imádni való kiskutyáról és Petőfi Sándorról szól. De hogy kerül a képbe a szabadság lánglelkű költője? A két kislány, Lea és Rizi ekálaszthatatlan barátok, kétnaponta váltogatják, éppen kinél alszanak. Rizi családja egy liftes bérházban Akik, míg Leáék egy kertes házban, így a kislányok mindig a másiknál szeretnének lenni, számukra az az újdonság, a másik házának van igazán varázsa, és természetesen a másik játékai mindig jobbak, szülei mindig kedvesebbek. A lányoknak olykor furmányos módon kutyát kell szerezniük, máskor megmenteni az erdőt. Petőfi Sándorka pedig mindig ott terem, ahol a szabadság, a szerelem vagy épp Lea és Rizi hívja.

Egy délután azonban minden megváltozik: Lea és Rizi ugyanis felügyelet nélkül kimegy a kertből, de nem mennek messzire, csak a szomszéd Elza nénihez, akinél két fekete csaholó gomolyag fogadja a lelkes kislányokat. Petri Lukács Ádám közíró, tanácsadó, a Szépművészeti Múzeum munkatársa, gyerekkönyv íróként az Open Books kiadónál debütál. A Petőfi Sándorka című sorozata a Petőfi 200 emlékévben jelent meg, a csodálatos Soós Bori illusztrációkkal ellátott kötetek egyszerre tanítják és szórakoztatják a legkisebbeket.

Bánki Éva: Petőfi-vírus

A Petőfi-vírus története és szerkezete egyaránt új színt hozott a magyar ifjúsági regények világába. A szerző a könyv szereplőivel közel egyidős, 15 éves lány édesanyja, akivel több tinisorozatot is végignézett. Különösen a Stranger Things hatott rá, amelyben a fiatalok a felnőttek világában próbálnak meg boldogulni, így hasonlóan sorsfordító, rejtélyes, de magyar viszonyok közé helyezett ifjúsági regényt szeretett volna írni Bánki. A könyv naplószerű: az egyes szereplők belső monológjaiból tudjuk meg, hogy mi történik, és ezáltal ismerjük meg őket. A sztori szépsége, hogy két, jelentős hátrányból induló szereplőt is megismerünk a könyvben: egy autista fiút és egy mozgássérült lányt, akiket végül befogad az osztályközösség. Ám Petőfi Sanyi – akit csak a többiek elbeszéléseiből ismerünk meg, ő maga nem vall magáról – valójában a leghátrányosabb helyzetű az összes gyerek közül, mégis ő a legerősebb. Kárpátaljai, szegény gyerek, aki bekerül az angol tannyelvű iskolába, pedig egyáltalán nem beszéli a nyelvet. Az ő gondjairól – bár nyilvánvalóan vannak neki, hiszen alagsori kölcsönlakásban laknak a családjával – keveset tudunk.

Az írónő egy korábbi interjúban azt mesélte, Petőfi azért is különleges számára, mert több tudott lenni, mint költő. Rövid élete során valóságos sztárrá nőtte ki magát. “Amikor elképzeltem, igen hátrányos helyzetű, talányos származású, megtörhetetlen önbizalmú fiút láttam magam előtt. És hogy miért éppen Kárpátalja? Anett mondja a regényben: Kárpátalja olyasmi, mint ama bizonyos Déva vára: mesés, régi – de ki tudja, hogy tényleg létezik-e? És valahogyan azt a problémát is meg kellett oldanom, hogy ma, 2023-ban hogyan hívhatnak valakit Petőfi Sándornak – ami ugyebár védett név. Csak olyan régióban kaphatta, ahol a tisztviselők nem beszélnek magyarul. Többek között ezért lett végül Sanyi kárpátaljai.”

“A sztori szerint az elit, angol tannyelvű budai iskolában felbukkan egy különös fiú. Rejtély, hogyan sikerült bekerülnie, hiszen messziről lerí róla, hogy nagyon csóró. Viszont lehengerlő személyiség, vagány, nagydumás gyerek ez a Sanyi, és idővel mindenkit elvarázsol. Hamar megfertőzi az osztályt elképesztő eszméivel és történeteivel. Hogy például az iskola pincéjéből titkos átjáró vezet egy titokzatos barlangrendszerbe, amelynek időtlenségében egykori forradalmak túlélői rejtőznek. És egy szeptemberi délután nyoma vész a teljes osztálynak. Odalent a barlang pedig megélénkül. Ami azon az éjszakán történik, mindegyikük életét megváltoztatja.”

Így él Petőfi! – Petőfi Sándor válogatott versei Lackfi János kommentjeivel 

Lackfi János neve védjegy, garancia. Úgy tudja megszólítani a kevésbé tapasztalt olvasót is, hogy néhány lépéssel biztosan közelebb hozza az irodalomhoz. Ebben a könyvben sem történik ez másképp, így ezt a kötetet, ha kézbe veszed, biztosan nem tudod letenni. Itt versekkel szembesülünk, nem életrajzi adatokkal. Ha valaki egy betűt nem olvasott soha Petőfiről, itt olvashat Petőfitől úgy, hogy nem marad hiányérzete. Erről Lackfi kommentjei gondoskodnak. Hozzáfűzött gondolatok ezek, amelyek talán segítenek nyakon csípni azt az érzelmi indíttatást, amelyből a vers született. A költeményekhez odaírt néhány sor afféle zseblámpaként működik: a szerző pontosan látja, hova kell egy kicsit jobban odavilágítani, hogy „betaláljanak” Petőfi szavai. A cím is frappáns: egyrészt a hajdanvolt Így élt…-sorozatot idézi meg, de utal arra is, hogy a 19. században leírt érzések, gondolatok úgy vannak leírva, hogy ma is élnek, érvényesek. Erre világítanak rá ezek a kommentek: szinte bármelyik versben ráismerhetünk saját megélt lelkiállapotainkra.

De nem pusztán ennyi a kötet, hogy vers plusz komment, vers plusz komment. Folytatódik a pimaszság: beletűzdelt itt-ott Lackfi néhány saját verset is, parafrázist, de nyugodtan nevezhetjük paródiának is. Találunk még ebben a válogatásban szemelvényeket az Arany Jánoshoz írt levelekből, mintegy visszaigazolásául annak a közvetlen, bizalmas nyelvhasználatnak, amelyben íródtak ezek a szubjektív, okos hozzáfűzések. A játékosság méltó társai az illusztrációk: Szabó Imola Julianna hol a felhők között úszkáló Petőfije, hol egyéb huncutságai.

Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár – Rajongói kézikönyv

A kilenc éven felülieket ajándékozta meg Miklya Luzsányi Mónika egy gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyvvel. A Petőfi a sztár című, májusban megjelenő kézikönyvből megismerhetjük Petőfi Sándor kalandos életútját és azt az izgalmas korszakot, amelyben élt, különös tekintettel az 1848–49-es szabadságharcra, de a kor nőalakjai is fontos szerepet kapnak. A könyv ideális lehet az iskolai tananyagot kiegészítő olvasmánynak is.