Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika kihívásaival szemben ellenállónak bizonyult a magyar gazdaság. A kormány intézkedései komoly alapot adnak arra, hogy a magyar gazdaság idén elkerülje a visszaesést, jövőre pedig ismét 4 százalék felett növekedjen – szögezte le a Pénzügyminisztérium (PM) a központi alrendszer januári állásáról szerdán kiadott gyorstájékoztatójában.
A költségvetés 2023-ban is biztosítja a szükséges forrásokat a munkahelyek védelméhez, a családtámogatások növeléséhez, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás mértékéig történő fenntartásához és a nyugdíjak értékének megőrzéséhez. “Eközben a hiányt és az államadósságot tovább csökkentjük” – hangsúlyozták. Januárban az államháztartás központi alrendszere 143,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 190,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 3,6 milliárd forintos többletet mutattak. Januárban magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest – többek között – a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások, ugyanakkor meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 427,7 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 179,2 milliárd forintot fordítottunk januárban.
A kormány 2022 májusától folyamatosan stabilizációs intézkedéseket jelentett be annak érdekében, hogy csökkenő pályán tartsa az államadósságot és a költségvetési hiányt. Ezeknek köszönhetően várhatóan a tervezettnek megfelelően teljesül a 2022. évi uniós módszertan szerinti hiánycél, míg az államadósságot nagyobb ütemben csökkentettük a vártnál. A költségvetési hiányt idén 3,9 százalékra, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig 70 százalék alá csökkentik.
Forrás/fotó: MTI
Arsene Lupin
2023-02-15 at 11:23
Csak ,érdekesség . Valamikor a 15.században,mikor Cortez leigázta,az Azték birodalmat,mesés kincseket,aranyat hozott magával Európába. A “vademberek”,aztékok,semmire nem becsülték,az aranyat,nem számított értéknek,csupán,hatalmas Napisten szimbólumot készítettek belőle,/több tonnás szobrokat/. A hétköznapi életben,mezőgazdasággal foglalkoztak,kukorica és burgonya/manióka/,ültetvényeik voltak,és ezekkel kereskedtek egymás között. Mondhatnánk ,bartel. Állatbőrért kukorica. Az arany ,számukra értéktelen volt,/lexarták/,csak azért készült belő napisten szobor,mert olyan volt a színe mint a napnak,és ezt imádták. Ez volt a vallásuk. Európában honosodott meg az arany,/aranyrudak/,és ehhez kötötték a pénz értékét. Ez volt/van/ a fedezet. De kérdem én. Nem a termelő munka a pénz fedezete? Valamint egy ország hadseregének az erőssége?
moliere
2023-02-09 at 11:09
Már várom valamelyik ellenzéki holdudvaron kapirgáló gazdasági csirkekakas kukorékolását, hogy az erős forint a magyar gazdaság tönkretételét jelenti, mert összeomlik a versenyképességünk. Orbán felelőssége óriási, az ország tönkretételében.
Mondjuk surányi vagy parányi, vagy gyíkfasznyi elvtársak közül valamelyik (amelyiket semmiképpen nem fog a VW Group fizetni…) nyilatkozhatna már, mert lassan elviselhetetlen, hogy megint olcsó lesz minden.
😀 😀 😀