Az adócsökkentések jövőre is folytatódnak, a kormány minden dolgozó nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében jövőre a kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a “Nemzeti adókonzultáció” című rendezvényen, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartott pénteken, Budapesten.
Izer Norbert kiemelte: a gazdasági növekedés hátterében az adócsökkentés áll, mert amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, bővül a foglalkoztatás és a bérek is. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, az idei év második negyedévében az 5,2 százalékot, a harmadikban az 5 százalékot. Ezzel az értékkel Magyarország az európai uniós rangsor első helyén van. Rámutatott: ez a kormány az adócsökkentés kormánya, 2010 óta folyamatosan csökkennek az adók, 15 százalékra mérsékelte a kabinet a személyi jövedelemadót, 9 százalékra a társasági adót, emellett a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken 2016 óta. Ma a magyar vállalkozások fizetik az Európai Unió legalacsonyabb társasági adóját, és a magyar emberek az EU harmadik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját.
Az államtitkár kiemelte: az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2017-ben, a tavalyi adómérséklésekkel Magyarország ezüstérmes lett. A majdnem egy százalékpontos csökkentést 2017-ben és 2018-ban is úgy sikerült elérni, hogy közben az unióban nőtt az átlagos közteher.
A kormány adócsökkentő politikájával párhuzamosan jelentősen mérséklődtek az adminisztrációs terhek is; ehhez hozzájárult az is, hogy az adóhivatal egyre hatékonyabb ellenőrzési munkát végez
– fűzte hozzá. A PM adóügyekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2018. január 1-jétől 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, amely csak tavaly 200 milliárdot hagyott a vállalkozásoknál. A kkv-kat közvetlenül is érintették a könnyítések, tavaly ugyanis 13 százalékra csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa is. Ahogy mérséklődött a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, úgy nőtt a kiva népszerűsége: míg 2016 decemberében 6500 gazdasági szereplő, addig ma már több, mint 41 ezer vállalkozás választotta a kivát.
A PM államtitkára rámutatott: 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések. Az intézkedések közül kiemelte, hogy a kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosít, valamint a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökken. Izer Norbert jelezte: az adócsökkentés legbiztosabb fedezetét a gazdaság fehérítése jelenti, ezért a kabinet további intézkedésekre készül a feketegazdaság visszaszorítására.
Forrás: MTI
Helga
2019-11-30 at 09:23
Nemis értem! Ha jövőre is adócsökkentések lesznek, a végén mit fog tudni ellopni a kormány? De félretéve a tréfát, az újságíró, vagy az államtitkár úr figyelmet hívnám fel a magyar nyelv szépségében rejlő lehetőségekre. Ahogy fogalmaz: “2020-ben szinte mindenkit érintének az adócsökkentések”. S kiemelten kezeli a 4 gyermekes anyák részére biztosított “élethosszig” tartó szja kedvezményt, mely jól hangzik, csak merőben helytelen a megfogalmazás. Miért is? Ez a kifejezés akkor kelt e formájában életre, amikor “a jó pap is holtig tanul” szlogen helyébe az “élethosszig” tartó tanulás lépett. Ezzel semmi gondom. De személyi jövedelem adó (szja) alól – szerintem -, csak addig lehet mentesíteni valakit, amíg dolgozik. Remélem ezzel nem azt akarjuk becsempészni a köztudatba, hogy minimum 75 évre emelkedhet a nyugdíj korhatár. Apropó! Az elmúlt “Kormányinfón” kérdést szegeztek Gulyás miniszterúrhoz, hogy tervez-e a kormány nyugdíjreformot? Mert, hogy… (Botos Katalin ismét megkongatta a vészharangot.) Ő ugyanis mindenáron keresztül szeretné vinni, hogy a nyugdíjba beleszámitódjék a gyermekek száma. De hiszen a gyermekek száma már most is beleszamitódik, hiszen ahány gyerek, annyival növekszik a munkával eltöltött évek száma. Most ugyan már finomított a felvetésén, mert azon anyák nyugdíjáról beszél, akiknek itthon dolgozó gyerekeinek adóforintjait sürgeti beépíteni a mama nyugdíjába. Bár szerintem ezt az összeget úgy közvetlenül zsebbe is adhatnák – ahogy a vállalkozók is teszik. Az 1% felajánlása ugyanis nem havonta értendő, hanem csak egyetlen alkalomra, ami testvérek között is nevetséges összeget jelentene 12 hónapra bontva. Persze nem vitatom professzorasszony jó szándékát, de ha lehet ne hergeljük fölöslegesen az embereket. Mert ha azt javasolta volna, hogy a nyugdíjjárulékot emelje meg a kormány – nyugdíj reform ide, vagy nyugdíjreform oda -, akkor az helyévaló is volna -, mert a mai fizetések miatt a nyugdíjak is magasabbak lesznek idővel. Viszont a most befizetett nyugdíjjárulékot esetleg lehetővé tennék a jelenlegi kisnyugdíjasok helyzetének javítását. Mert, hogy ez elmaradhatatlan. Persze nem egyszerű jól megoldani a problémát. Ugyanis óriási különbségek vannak az egyes kisnyugdíjasok között. Van, aki azért kap annyit, mert olyan munkát végzett, amit rosszul fizettek. (Segédmunkás, takarító, stb.) De kisnyugdíjasnak számít az is, aki 10 év munkaviszony után kapott teljes nyugdijjogosultságot, vagy, aki más országból is kap nyugellátást. S ide sorolják azokat is, akik valóban kevés nyugdíját kapnak, de miért is? Mert annak idején nem a bevételük alapján fizették a járulékokat, s esetleg mind a mai napig nagyobb gázsit markolnak fel egy-egy fellépés gyanánt, mint a tényleges kisnyugdíjas egész évi nyugdíja. De minden megoldható! Rövidre lehetne zárni egy ún. “önvizsgálat” – bár nem biztos, hogy ez lenne a legmegfelelőbb kifejezés erre -, de a leghasználhatóbb, hogy “elváljon a búza az ocsútól”. De visszatérve az eredeti mondandómhoz: ha ezek az adócsökkentések az emberek szemléletének változásával is járnának, mert az lenne csak igazán nagy sikernek mondható – de attól tartok, hogy erre még jócskán várhatunk.
Helga
2019-11-30 at 09:33
Javítva: “2020-ban szinte mindenkit érintenek…”; *