Várjuk a német soros elnökség újabb javaslatát, ezúttal olyat, ami nem szegi meg az uniós szerződéseket— fogalmazott Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, miután Lengyelország és Magyarország is jelezte, egy javaslatot sem fognak megszavazni, ami a jogállamiságot használná politikai fegyverként. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az eset kapcsán rámutatott, hogy az uniónak még csak nincs is jogállamiság-definíciója.
Lengyelország és Magyarország nem tud támogatni olyan koncepciót, ami az uniós szerződésekkel ellentétes jogi normákat hoz létre
— fogalmazott Piotr Müller lengyel kormányszóvivő az uniós költségvetéshez társuló jogállamisági-mechanizmus kapcsán. A hétéves költségvetés kapcsán elmondta, hogy az asztalon egy jó javaslatot látnak, azonban a hozzá kapcsolódó mechanizmusokról egyeztetni kell.
Politikai nyomásgyakorlás
Új javaslatokat várunk, amik elsősorban összhangban vannak a szerződésekkel és másodsorban, összhangban van azzal, amiben az Európai Tanács júliusi ülésén [az országok vezetői] megállapodtak
— hangsúlyozta a lengyel kormányszóvivő.
Szymon Szynkowski lengyel külügyminiszter-helyettes külön hangsúlyozta, hogy a költségvetésről júliusban döntött az Európai Tanács, és azt is letisztázták, hogy semmilyen jogállamisági mechanizmus nem kerülhet bele.
Ennek ellenére a német soros elnökség azt a következtetést vonta le, hogy tovább vigye ezt a koncepciót
— fogalmazott.
Hozzátette, hogy ez egyszerű politikai nyomásgyakorlás bizonyos országok irányába.
Ez egy közös költségvetés, amibe rengeteg pénzt fizetünk be
—szögezte le Szynowski.
Beavatkoznának Magyarország belpolitikájába
Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is rámutatott, hogy az egész mechanizmus ellentmondásos, hiszen a jogállamot nem lehet a jogállam lábbal tiprásával szolgálni. A miniszter kijelentette, a vita Brüsszelben arról szól, hogy az Európai Unió meg akarja teremteni a magyar belpolitikába való beavatkozás jogát, mivel eddig nem tudtak ilyen kérdésekben nyomást gyakorolni a kormányra.
Politikai feltételekhez kötnék a kifizetést
A német kormány a vétó kapcsán jelezte, hogy a magyar-lengyel vétó miatt sem az uniós költségvetésről, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról nem született döntés. Varga Judit igazságügyi miniszter a vádra reagálva azonban jelezte, folyamatosan egyeztettek a német elnökséggel és jelezték, hogy nem mennek bele olyanba, ami eltér a korábbi megegyezéstől. Semmilyen alapja nincsen annak, hogy politikai és ideológiai feltételekhez kössék a pénzkifizetéseket és ez szembemegy az uniós jogszabályokkal is, jelentette ki a miniszter.
Lényegében egy ideológiai alapon tervezett szankciós eszközt akarnak elfogadni, amit Magyarország és Lengyelország ellen alkalmaznának
— fogalmazott Varga Judit.
A zsarolás eszköze
A V4NA-nak nyilatkozva Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter elmondta, a jogállamiságnak nincs definíciója, éppen ezért olyan
zavaró, hogy mégis megpróbálják egyfajta ütőkártyaként, a zsarolás eszközeként használni.
Hozzátette, az eddigiek alapján azt lehet látni, hogy
ha egy országban a liberális oldal győz, akkor a liberális mainstream azt a politikai berendezkedést demokratikusnak tekinti. Ha nem a liberálisok nyernek, illetve nem ők irányítanak egy adott országban, akkor a liberális mainstream azt a politikai struktúrát antidemokratikusnak tekinti. Ennek így semmi értelme, és ezt mi soha nem fogadjuk el. Különösképp azt nem, hogy az európai források felhasználását ehhez a gondolkodásmódhoz kössék
— hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Értelmezési holtjáték
Az Európai Parlament elnöki hivatala a V4NA kérdésére válaszolva a fogalmat úgy írta le: A jogállamiság azt jelenti, hogy egy társadalom minden tagjára – beleértve a kormányokat és a parlamenteket – egyformán vonatkoznak a törvények (…), függetlenül a politikai többségtől, azonban több jogi szakértő is rámutat, hogy ebben a definícióban nagy az értelmezési holtjáték.
Nincs egységes felfogás
A jogállamiságnak egyébként is több koncepciója is létezik, a Velencei Bizottság pedig egyenesen három nagy európai hagyományt azonosít a jogállamisággal kapcsolatban
— erről már Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a V4NA-nak. Elmondta, hogy ezek mellett számos kisebb irányzat is van, és az EU-nak nincs egységes felfogása. Tymoteusz Zych is, a lengyel Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy az uniós tagállamok jogrendszerei eltérnek egymástól, ezért bármiféle közös jogi alapvetésnek egy univerzálisan elfogadott állásponton kell nyugodnia.
Bár a demokrácia alapelvei Európa-szerte megvannak, mégis lehetetlen egyetlen jogállamisági megfogalmazást kikiáltani, ha azt egyes országok nem fogadják el
— hangsúlyozta.
Forrás: V4Agengy; Fotó: MTI
Asperrimus
2020-11-18 at 11:29
Nagyon Tuskolják a jogállamiság gumifogalmát, nem véletlenül. Nem tudom, hogy ha már ők nem szándékoznak tartani magukat az eredeti csatlakozási szerződésekhez, Magyarországot mi kötné ahhoz, hogy ő igen? Gondolok itt arra, hogy amennyiben az uniós pénzek nem könyöradományok, hanem járnak nekünk, többek között azon az alapon, hogy Magyarország megnyitotta piacát az EU előtt, lemondott a vámokból befolyt pénzről, stb., akkor, ha az EU végül valamilyen koncepciós eljárás mentén megnyirbálja az uniós pénzeket, Magyarország miért ne szűkítené be a piacaihoz való hozzáférést az EU számára? Miért ne állíthatná vissza a határain a határőrséget, és miért ne szedhetne vámot? Ugyanis ugyanazok a szerződések alapozzák meg az uniós pénzek jogosságát, amelyek nyitva tartják a piacainkat.
Királytigris
2020-11-18 at 09:34
Úgy látom, hogy ez az EU a XXI. sz.-i gyarmatosító.
Definiáljuk ezt!
A gyarmatosítás (latin eredetű szóval kolonizáció, illetve kolonializmus) az idegen területek, a gyarmatok megszerzésére, lakóinak alávetésére, természeti kincseinek az anyaország érdekében történő kiaknázására, munkaerejének kizsákmányolására irányuló tevékenység.[1] A hódítók és a leigázottak kulturálisan elidegenülnek egymástól, a gyarmatosítók kulturális és faji fölényt éreznek magukban a gyarmatok népei iránt.
Teljesen ráillik az EU-ra, ha hagyjuk!
Királytigris
2020-11-18 at 09:30
Milyen unió, szövetséges az, amelyik kiéheztetne bennünket? Mit tenne velünk az ellenségünk?
Karácsony..sk
2020-11-18 at 03:44
Az EU+EP-be csak beleokádni!
Rosszabbak, mint a brezsnyevi szuvjetúnió!
Primitíven buták, szellemileg és erkölcsileg alultáplált politikai végrahajtók sajátos neomarxista ultraliberális őrült aroganciával!
Ezt már egyszer megszüntettük 1989-ben!
Vagy csak lokálisan, de a globális harc most játszódik a szemünk előtt?
Szlovákiából…..
zolatiguszti
2020-11-18 at 01:34
Túródóra!
Vidéken sok idősnek van földje amit nem bír már művelni.Ezt úgy szokás kibérelni hogy bérlő intéz mindent papírmunkát is és a tulaj kapja meg a támogatást.
Így mindenki jól jár mert a bérlőnek nincs költsége a bérlésre. Ennél olcsóbban lehetetlen földhöz jutni ma. Ha meg akarják venni akkor még egy gyenge 8 aranykoronás föld mondjuk 1,5 hold egy évben kap 80-90 ezer ft támogatást ez elég egy nyugdíjas család villanyszámlájára kb fél évre háromnegyedévre, a föld ára meg 3-5 millió körül és azt akkor egyben kp ki kell csapni.
Na ilyen hihetetlen nyerészekedések vannak ezzel.
Szemben nézzen rá egy 1,5 holdhoz szükséges gyomirtó árára és kiszórási költségére…és nem egy szer kell egy évben…megdöbben milyen vegyszer árak vannak.
Namond
2020-11-17 at 22:27
A FIDESZ és kormánya – Gajda, Kránitz, Lackner – impotens, Orbán helyes politikai látomásai ellenére, diplomáciai és tárgyalási antitalentum.
Hiába ügyeskedett levelével, nem volt – kedvence, a korrupt – háttér megállapodás.
Ha komcsi érzelmű lennék, most gratulálnák, hogy sikerül az országot a jelen helyzetbe manőverezni.
Lázárt a FIDESZ miniszterelnök jelöltjének!
túródóra
2020-11-17 at 20:23
Ki kell lépni . A mezőgazdaságban olyan embereknek kell támogatást adni ,akik gazdálkodnak és van árbevételi teljesítményük. Azoknak a földtulajdonosoknak meg, akik nem gazdálkodnak ,azoknak semmit , azoknak meg büntetést, akik nem tartják rendbe a földjüket . 177 ezer támogatásigénylőből ,jó, ha 30 ezer a gazdálkodó . Szórják a pénzt a gazember lobbinak.
Vízöntő
2020-11-17 at 20:01
Velkei úr,
Müller lengyel kormányszóvivő, vele senki nem tárgyal!
Ha lesz elfogadható megoldás annak az előkészítésében Varga Judit vesz részt, szavazni meg Orbán Viktor fog igennel vagy nemmel. De szerintem nem lesz, akkor nem lesz hitelünk (ami igazán nem is kell) és nem kell kezeskednünk senkiért.
Velkei Gábor
2020-11-17 at 19:22
Most is már Pjotr Müllerrel takarózunk, később meg majd szépen büszkén mi is elfogadjuk, amiben a Lengyelekkel megállapodik a bizottság.
Szőke ciklon
2020-11-17 at 19:17
Nem hiszem, hogy ebben az ügyben jó út lenne a jogállamiság definícióját hiányolni, mert majd megfogalmaznak egyet, de abban nem lesz köszönet.
Maradjanak annyiban, hogy a jogállamiság az egyes országok belügye, azt az ország alkotmánya, vagy egyéb törvények biztosítják, annak megszegését pedig a, valóban független bíróságok és a választások során a nép kéri számon.
Az EU-n belül az egyes országok közötti jogokat, kötelmeket a csatlakozási szerződések, valamint az egyéb, minden ország által elfogadott megállapodások szabályozzák. Az EU-parlament nem teheti meg, hogy menet közben változtatja a szabályokat! Ez különösen veszélyes a kis országokra, mert az egyes országok, a lakosság létszámával arányos számú küldöttel rendelkezik, így aztán demokratikus úton – Szargentini módszerrel – terrorizálhatják, azaz gyarmatosíthatják a kis országokat.
Ez történik most is, az EU-parlament létszámfölényének köszönhetően, az államfői megállapodás ellenére akar ráerőszakolni hazánkra egy elfogadhatatlan szabályt.
Merkelbosszúja
2020-11-17 at 19:05
Nem szabad engedni a zsarolásoknak, bármibe is kerül!!!!!!!!!!!!!