Az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját – jelentette ki képviselői kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. Hozzátette, tavaly személyesen is találkozott az OLAF főigazgatójával, Giovanni Kesslerrel, aki rendkívül elégedett volt a magyar ügyészség és az OLAF együttműködésével.
A Legfőbb Ügyészség elmúlt évről szóló beszámolója kapcsán elmondta, a szervezet tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott. Kérdésre válaszolva Polt Péter kifejtette, tavaly is folytatódott a rendkívül szoros együttműködés, amely korábban is jellemezte a magyar ügyészség és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) kapcsolatát. Az OLAF hat ajánlást tett, kérve a nyomozás megindítását, amit két esetben elrendeltek. Háromban a már folyamatban lévő nyomozás iratanyagához csatolták az OLAF ajánlását, a hatodik ügyben pedig – amelyben korábban már volt nyomozás, de megszüntették – újra elrendelték a nyomozást. A legfőbb ügyész kiemelte, nem szokták “megvárni” az OLAF jelzését; ha megvannak a szükséges adatok, akkor az ügyészség elrendeli a nyomozást. Polt Péter hozzátette, tavaly személyesen is találkozott az OLAF főigazgatójával, Giovanni Kesslerrel, aki rendkívül elégedett volt a magyar ügyészség és az OLAF együttműködésével.
Polt Péter elmondta, bár a bűncselekmények száma összességében csökkent, a korrupciós bűncselekmények esetében kismértékű növekedés volt megfigyelhető tavaly, a 2016-os 984-ről 1123-ra nőtt a számuk, ezen belül több hivatali vesztegetést derítenek fel, a gazdasági vesztegetések száma viszont csökken. Hozzátette, korrupciós bűncselekményeknél a vádemelések aránya 58,1 százalék és emelkedő tendenciát mutat. Kiemelte, a regisztrált bűncselekmények száma hat éve folyamatosan csökken, a 2016-os 290-ről tavaly 226 ezerre esett vissza. A biztonságérzet szempontjából fontos rablások száma jelentősen csökkent, 1141-ről 853-ra, a közlekedési bűncselekmények száma azonban évek óta emelkedik. Szintén nőtt a kábítószerrel visszaélések száma, a költségvetési csalásoké azonban az általános tendenciának megfelelően, 1880-ra csökkent. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, az ügyészség iránti bizalmat mutatja, hogy a lakosság a nyomozóhatóságok mellett, helyett az ügyészségen tesz feljelentést; tavaly 20 ezer, az ügyészségen tett feljelentést bíráltak el, és több, mint 8 ezer ügyben el is rendelték a nyomozást. A váderedményesség 2013 óta folyamatosan emelkedik, tavaly 97,8 százalék volt, az utóbbi tíz év legmagasabb értéke.
A legfőbb ügyész Szél Bernadett (független) kérdésére elmondta, Hernádi Zsolt Mol-vezér letartóztatási parancsát a magyar bíróság szeptemberben megvizsgálta és törvényes indokok alapján elutasította. Staudt Gábor (Jobbik) az Európai Ügyészséghez csatlakozásról kérdezte Polt Pétert, aki elmondta, az nem az ügyészség, hanem a kormány hatásköre. Arató Gergely (DK) szerint számos ügy bizonyítja, “az ügyészség politikai függetlensége nem látszik bizonyítottnak”. A politikus kérdésére a legfőbb ügyész elmondta, az Elios-ügyben nem az OLAF hatására indult a nyomozás; már korábban is nyomoztak az ügyben, és annak megszüntetése után, az OLAF jelzésére újraindították a nyomozást. Szabó Tímea (Párbeszéd) és Arató Gergely is sérelmezte, hogy a bizottság időkeretben tárgyalta a beszámolót, a frakcióknak 8-8, a független képviselőnek, illetve az LMP és a Párbeszéd frakcióvezetőjének 4-4 percet biztosítva a kérdések és vélemények megfogalmazására. A Párbeszéd frakcióvezetője egyébként annak az ügynek a részleteiről érdeklődött, amelyben a Honvédelmi Minisztérium a gyanú szerint néhány millió forintért adott el százmillió forint értékű fegyvereket. Varga László (MSZP) a Voldemort-üggyel kapcsolatban kérdezte a legfőbb ügyészt, de Polt Péter közölte, az ügyészség 2017-ben vádat emelt, és az ügy jelenleg bírósági szakban van. Demeter Márta (LMP) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban tett észrevételt, kifogásolva, hogy az ügyészség nem indított eljárást. A bizottság kormánypárti többsége 7 igen szavazattal, az ellenzéki képviselők nem szavazatával a beszámoló elfogadását javasolta.
Forrás/fotó: MTI
zord vazul
2018-12-05 at 10:25
Já bitte, hívők vagyunk ezen a tájon, elhisszük amit peti mond.
Egy dolog ja a duma, a másik pedig a valóság, a tettek, és eredmények. Nos ez utóbbiban vannak hézagok. Tudnék rengeteg példát mondani. A padlás tele van, meg a f@szom.
Fegyver vagy a hatalom kezében.
ciki
2018-12-04 at 15:42
Élvezet olvasni a sok “hozzáértő szakértőt” , akik nem tudnak különbséget tenni az ügyészség és a bíróságok munkája között, beleértve a hibbant ellenzéki képviselőket is. Ha valaki a szakmájában szakember, hogy függ azzal össze, hogy valaha a Fidesz párt tagja volt? Ilyen alapon mindenki, aki Fidesz szimpatizáns, vagy egyetért a kormány munkájával az menjen el segélyen élni, nehogy megvádolják, hogy esetleg azért sikeres mert fideszes és nem azért, mert érti a munkáját. Azután a megmaradt munkavállalóknak 5x -sére kell emelni az adóját, hogy ki tudják termelni a segélyekre valót. Ez a vergődés és rágalmazás már nevetséges.
Logikus
2018-12-04 at 14:33
Engem egyébként az érdekelne igazán, hogy az OLAF, LIBE, Szargentini politikamentesen munkálkodik-e vagy pedig nem?
pufff
2018-12-04 at 14:09
Ez mind semmit nem ér mert amikor a bírók a bűnözőik zsebében vannak és ezekkel a bűnözőikkel nem fizettetik meg az államnak is okozott rengeteg kárt ,bűnözőik vidáman megtarthatják lopott milliárdjaikat. Gyurcsány is így van még mint milliárdos szabadlábon ,mert még el is évült.
Logikus
2018-12-04 at 14:32
puff
teljes mértékben jól látod a dolgot.