Már nemcsak a koronavírus miatt kell aggódnunk, egyre több az úgynevezett poszt-covidos beteg is. A járvány leginkább a túlsúlyos emberek szervezetét viseli meg, így az életmódváltásra most valóban erőteljesebben kell figyelmet fordítani. Hogy milyen terápiát javasolnak a betegségen átesetteknek, illetve milyen fontos az emberi felelősség a járvány megfékezésében és mit kell tennünk, ha megfertőződünk, Az Ügy legutóbbi adásából kiderül.
Küzdelmes hetek állnak egy paksi család mögött: a negyvenes éveiben járó Bea ugyan már túl van a nehezén, otthon lábadozik, de nagymamája és édesapja belehalt a koronavírus miatti fertőzésbe, édesanyját is kórházban kezelték. Beának pedig a gyász és a fájdalom mellett pedig még azzal is meg kell küzdenie, hogy hárítsa azokat a kommentelőket, akik bizonyítékokat követeltek tőle, hogy valóban kórházban fekszik és koronavírus miatt kezelik.
Igen, jól olvassák: léteznek olyan embertársaink, akik még egy ilyen helyzetben lévő betegről is azt állítják, hogy megbízásból ír úgynevezett „covid-naplót”.
Beánál koronavírust és kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, oxigénpótlást kapott. Minden éjszaka küzdelmet folytatott az életért, rettenetes, kínzó fájdalmak gyötörték. Beszámolója szerint többségében negyvenes éveikben járó emberekkel van tele a kórház, akik közül többen talán soha nem térnek már haza. Bea ismét együtt lehet édesanyjával, akit hétfőn engedtek haza a kórházból. Az Ügynek úgy fogalmazott: nagyon hálás az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájáért, és nem tudja szavakkal kifejezni, mennyire sokat jelentett emberségük, szakmai tapasztalatuk átvészelni a kórházban töltött napokat. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány nem válogat, az emberi felelőtlenség pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ő családjukhoz hasonló tragédiák következzenek be.
A Covid-19 ellen nincs tökéletes védelem, de a védőoltás segít abban, hogy enyhébb lefolyású legyen a kór és ne halállal végződjön a fertőzés. Békeffy Magdolna doktornőt arról kérdeztük, mi a poszt-covid szindróma. Mint mondta: ennek tünetei közé tartozik a leggyakrabban előforduló, hosszú távon fennmaradó tünetek a szaglás- és ízérzékelés elvesztése, valamint a kimerültség, de viszonylag nagy arányban számoltak be az életminőségre kiható, hosszú távon fennálló tünetekről is. A poszt-covid szindróma szakmai kezelését érintő kérdésre Békeffy doktornő úgy válaszolt: a betegség természetéből adódóan a teljes gyógyuláshoz további kezelésekre van szükség, mert a fertőzésből kigyógyultak esetében számos szövődmény, például fejfájás, mozgászavarok vagy éppen légzési nehézségek állhatnak fent.
Dr. Orosz Enikő laboratóriumi szakorvos, pszichoterapeuta, az Országos Onkológiai Intézet Központi Klinikai Laboratóriumának főorvosa, a Tumor marker és a Hormon részlegek vezetője szerint az elhízásnak komoly szerepe van a betegség súlyosbodásában. A túlsúlyos vagy elhízott betegeknél nagyobb a kockázata a Covid-19 súlyosabb lefolyásának; a túlsúlyos vagy elhízott Covid-19-páciensek esetében annak is nagyobb a valószínűsége, hogy oxigénpótlásra vagy lélegeztetésre szorulnak, szemben az egészséges súlyú betegekkel. Ezért is fontos az életmódváltás, a táplálékkiegészítők és a rendszeres mozgás az életünkben.
Az elhízottaknak nagyon oda kell figyelniük, hogy elkerüljék a koronavírus-fertőzést, mert ők sokkal nagyobb eséllyel szorulhatnak kórházi ellátásra és kerülhetnek lélegeztetőgépre, mint a normál testtömegűek. Egyébként a súlyos fertőzés kockázatát a súlyos elhízás és a mozgáshiány is okozza. A sav-bázis egyensúlyra a testünk kínosan ügyel, de az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése, helyette a zöldségekre és a gluténmentes gabonákra helyezni a hangsúlyt alapvető dolog, mert így gyorsul az anyagcsere és a méregtelenítés is
– fogalmazott Orosz Enikő. A betegségen átesett embereknek azt javasolja, hogy a napi 30 perces séták a friss levegőn segítik a vér oxigénszintjének növelését, de a vitaminokat és a táplálékkiegészítőket is ajánlja.
Legfontosabb út a gyógyuláshoz, hogy ne engedjem elhatalmasodni magamban a betegségtudatot
– mondta a doktornő.
Erről beszélt Pajor András atya is, akit arról kérdeztünk, mennyire fontossá válhat ezekben az időkben a lelkigondozás, az egymásra való odafigyelés és a felelősség. Az Ügyben megszólalt egy kismama is, aki arról beszélt, hogy ő miként éli meg várandósságát a koronavírus-járvány alatt és milyen óvintézkedéseket tett meg a baba és saját egészségének megóvása érdekében.
Karoly
2021-04-19 at 07:49
Sajnos, a lényeg, többé nem lesz senkinek az élete, életünk, olyan, mint a járvány előtt volt.
Újra kell terveznunk, ha tetszik, ha nem.
Lajos
2021-04-18 at 15:05
Na, kedves CsZ!
Ennek amit mondtál, számomra legalábbis a legtöbb értelme volt ellenben az unásig ismételgetett szlogenek mellett. Igen. Lehet, hogy ezt ajellemzőt kellene sűrűbben ellenőriztetni és akkor annak lenne megelőző értelme. Köszönöm!
ViAM
2021-04-18 at 09:29
A napi többszöri, egymásnak ellentmondó, sokkoló, sulykoló információk feldolgozása nem könnyű feladat, különösen, hogy min. másfél méteres távolságból és egyéb megkötöttségek mellett nehéz az egymásra figyelés, segítés. Nem csoda, ha a napi kialakult rend szerint a 20-szoros étkezésből a reggelire fordítanak egyre nagyobb gondot a gúzsba kötve táncolni és egyebekre vágyók, miközben híznak, mint már évtizedek óta, a Nyugatról behozott szeméttől is.
Egyetértek a napi munkavégzéssel, amit nem 8, hanem 10-12 órában határoznék meg, mert alaposan megváltoztatná testsúlyukat és gondolkodásukat, valamint jól végzett munka esetén önbecsülésüket az állandóan nyavalygóknak.
bl
2021-04-18 at 08:31
Egy vírus nem önálló lény, a környezetbe kikerülve csak korlátozott ideig fertőzőképes, a levegőben kb 3 óra alatt sérül meg végzetesen, rátapadva valamilyen anyagra(például levegőben lebegőre) hosszabb ideig is, de nem örökké. Mivel nem önálló lény a környezetben keletkező sérüléseit nem tudja begyógyítani gazdaszervezet nélkül. Tehát a néhány napos remeteség is megoldás lenne a vírus teljes kioltására. Igazából csak a kórházak és egyéb életmentők környékén maradna életben, de biztos lehetne azt is valahogy megoldani. Néhány napos remeteség. Ha lesz negyedik hullám, akkor már nem lesz semmilyen gyógyszere, csak EZ.
CsZ
2021-04-17 at 23:16
Hát én nem vagyok túlsúlyos és láztalanul, gyengeség érzése nélkül, hibátlan szaglással és izleléssel mire bekerültem a családom unszolására a kórházba már észrevétlen elvesztettem a tüdöm 30%-át.
Az egyetlen biztos pont a véroxigénszintmérő és ha ott az érték leeseik 90 alá azonnal kórház, mert az otthon nem nagyon lehet túlélni.
Nagy probléma, hogy ez a fontos info nem hangzik el az operativ tájékoztatokon meg a véralvadás gátló rendszeres szedédes a nagy dozisú d vitamin és c vitamin mellett.
15 napig voltam bent élsportoló múlttal. Csomó ember azért hal meg viszonylag fiatalon, mert későn kerül korházba és nem tudnak mit csinálni vele, ha elfogyott a tüdeje.
Az emberek valami nagy dologra várnak. Hát nem ez észrevétlen, nagyon gyorsan és allatomosan elintézi az embert, mint olyan allatomosan mint akik készitették ezt a gyilkos kort
Klárika
2021-04-17 at 22:56
És, természetesen az olyan egyéni életmód, amely támogatja az immunitás erösségét, megerösödését.
A lelki, szellemi ellenállás sem hatástalan, minthogy a tartós félelemérzés, aggodalom is gyengíti az immunszervezetet.
A túlsúly, a kövérség is igénybe veszi a szervezetet, de egyszerübb egyvalamit föbünösnek kinevezni.
Klárika
2021-04-17 at 22:44
@Solaris mondja.
Más járványok alkalmával is akkor szünt meg, amikor nem volt elég “táptalaj” a kórokozó további szaporodására. Vagyis rengetegen meghaltak, a többiek tartós karanténba vonultak.
Az élete végéig ható oltások hiányában, egyelöre csak a szigorú karantén müködne. Az ami tulajdonképpen elég inhumánus, se gazdaság se közlekedés egymással. Viszont a világon mindennek akkor volt, van, lesz vége ha nincs mire hasson vagy abból “megéljen”, vagy totál hatásos ellenszere. Manapság ezeknek csak a karantén felel meg igazándiból.
Solaris
2021-04-17 at 19:53
Napi 30 perces séta helyett javaslok napi 8 óra munkát. Próbálták már sokan, mindenkinél bevált.