Ha az új vezetésű önkormányzatok nem is akarják életben tartani a testvérvárosi kapcsolatokat a határon túli magyarsággal, a civil szervezetekre mindig lehet számítani – jelentette ki portálunknak Potápi Árpád János, aki nemrégiben jelentette be, hogy egymilliárd forint értékben három új pályázatot hirdetnek meg a határon túli magyarok számára, köztük egyet a testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozóan. Az államtitkár megjegyezte: olyan visszajelzések érkeztek, hogy a testvértelepülések bizonytalanok, nem tudják, mire számíthatnak az új főpolgármestertől és az új kerületvezetőktől.
Összesen egymilliárd forinttal támogatja a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a diaszpóra magyarságának szervezeteit, az ifjúsági és cserkészközösségek tevékenységét és a testvértelepülési programokat – tájékoztatta a sajtót Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: a diaszpórában élő magyarság szervezetei és a diaszpórában található, magyar nyelvű oktatást végző szervezetek számára 500 millió forintot, az ifjúsági és cserkészközösségek tevékenységének támogatására 250 millió forintot, és testvértelepülési programok és együttműködések támogatására szintén 250 millió forintot különítettek el. Mindhárom pályázat december 3-tól elérhető a www.bgazrt.hu és a www.kulhonimagyarok.hu oldalon; a benyújtási határidők pályázatonként változnak.
A testvértelepülések, akár a kárpát-medencei magyarság érhálózata
Az elkészített, testvértelepülési kapcsolatok hálózatát bemutató diagramok kapcsán felvetettük: ez olyan, mintha a Kárpát-medencei magyarság vérkeringésének érhálózatát is szemléltetnék. Potápi Árpád János elmondta: valóban, a magyarság szempontjából több tanulsága is van a diagramoknak. Hozzátette: pontosan kirajzolja a tömbben élő magyarság területeit és a szórványvidékeket, kirajzolja az érdekérvényesítő képességet, és bemutatja, hol erős a magyarság, hol vannak erős magyar önkormányzatok a határon innen és túl. Pontosan azonosítható, hol vannak olyan magyarországi polgármesterek, akik kiemelten fontosnak tartják a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást, miközben, ha önmagában nézzük, nem kifejezett érdekük egy ilyen kapcsolatrendszert életben tartani. Az államtitkár megjegyezte: emellett a térkép megrajzolja az alapvető turisztikai desztinációkat is.
Potápi Árpád János elmondta: még ha az egyes települések – akik a testvértelepülési pályázaton nyernek – nem is egy kifejezetten színvonalas programot valósítanak meg – mondjuk nem a “magaskultúra” köreiből választanak előadókat –, akkor is egy közös, határokon átívelő magyar-magyar eseményt hoznak létre, ahová az emberek a fél Kárpát-medencét átutazva elmennek. Jól érzik egymás közösségében magukat, oda és vissza is megerősödnek a közösségeik az együvé tartozás érzésében. Az államtitkár megjegyezte: azért a magyarországi települések pályázhatnak, mert így könnyebb és átláthatóbb az elszámolás, de a programok bárhol megvalósulhatnak.
Nem tudni, Karácsony életben tartja-e a kapcsolatokat a határon túliakkal
Budapesttel kapcsolatban Potápi Árpád János elmondta: a kerületeknek és a fővárosnak is vannak testvérvárosi kapcsolataik, az önkormányzati választást követően ugyanakkor nagy lett a bizonytalanság a határon túli testvértelepüléseken. Mint kifejtette, olyan jelzések érkeztek, hogy nem tudják, mire számítsanak az új főpolgármestertől és az új kerületvezetőktől. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem tart attól, hogy ezek a kapcsolatok válságba kerülnek; a kormánynak eddig is az volt a célja, hogy úgy erősítse meg ezeket a programokat, hogy aztán ne lehessen azokat szétszakítani. Fontosnak nevezte, hogy az intézmények és a civil közösségek között alakuljanak ki szövetségek, mivel ha az új vezetésű önkormányzatok nem is akarják életben tartani a kapcsolatokat, a civil szervezetekre mindig lehet számítani.
A fiatalok nem látják reálisan a határon túli magyarok helyzetét
Portálunk felidézte: a Nézőpont nemrégiben közreadott kutatása szerint a harminc év alatti korosztály fele-fele arányban már megosztott abban a kérdésben, szabad-e a Momentum Mozgalom mintájára a magyar jelölttel szemben egy román vagy egy szlovák jelölt mellett kampányolni. Potápi Árpád János úgy vélte, ezek a fiatalok még nem kaptak elég pofont az élettől. Úgy fogalmazott: mindenki tapasztalatlanul, kvázi naivan látja akár a határon túli magyar kisebbségek helyzetét is, hiszen a mai harmincévesek már a 2004-es botrányos népszavazásra sem emlékezhetnek. Elmondta: olyan ez, mint a családtámogatási rendszer, hiszen a mai fiatalok döntő többsége úgy gondolja, hogy ez természetes, holott a polgári kormány előtt fel sem merülhetett hasonló. Az államtitkár úgy vélte: ahhoz, hogy ez a fiatal korosztály hasonlóan legyen képes gondolkodni, átlátni a határon túli magyarság helyzetét, éppen azok a programok segíthetnek hozzá, amelyek jelenleg is folynak.
A népszavazást kezdeményezőknek is aktivizálni kell magukat
A nemzeti régiók kialakításával kapcsolatos állampolgári kezdeményezéssel összefüggésben az államtitkár elmondta: a támogatói aláírások összegyűjtésével kapcsolatos aggodalom teljesen jogos, hiszen jövő májusig kell azokat összegyűjteni, és eddig meglehetősen kevesen írták alá, és jobbára elektronikus formában. Úgy vélte, egy szép és nagyon hasznos kezdeményezésről van szó, a politika ugyanakkor nem elméleti tudomány, hanem fizikai munka: a kezdeményezőknek és aktivistáiknak el kell végezniük a munkát, ki kell menni az utcára és végig kell talpalni a településeket ahhoz, hogy az ügyet sikerre vigyék.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
Mr Peti
2019-12-05 at 22:51
Vajdaság helyett _> Délvidék!!!
Logikus
2019-12-05 at 14:07
BALLIBEK a föld alá kéne bújjanak, ha szégyelnék magukat de sajnos nem szégyenlik.
Attila
2019-12-05 at 14:00
Azért van abban az egészben valami elképesztő, hogy még a gúnyhatár mentén élő dél-felvidéki magyarság esetében is folytonos a jajveszékelés a megmaradás miatt. Tót aljasságok (megyehatárok átszabása, alacsonyabban fekvő települések alacsonyabb támogatása, autópályák, gyorsforgalmú utak szándékolt hiánya, nyelvi jogok korlátozása stb.) ide vagy oda, a határ mellett egy tömbben élnek, ezért az egész nemzet erőtlenségét mutatja, hogy nem vagyunk képesek erőpozícióba emelni őket! Ezt csak szánakozva és értetlenül szemlélheti egy angol, egy fhranszia vagy bármely nyugati világ ember fia, akik óceánokon átívelő nemzetépítésre voltak képesek (tudjuk, hogy…). Most komolyan, fordított esetben a tótok stb. már rég elhappolták volna ezeket a területeket! De a területi autonómia a minimum lenne, amit kiharcolnak. De nemcsak a jogok: az internet korában, de gondolom, nem lehetetlen fogni a magyar rádióadásokat a határ mentén, mert mégsem ezer kilométerekről van szó, hanem mondjuk 5-10-20 km-ekről! De folyton sírás van, hogy jaj, nehogy elfoggyunk, jaj, nehogy asszimilálódjunk, jaj, a nyelvi jogok! A kva életbe, hogy nem tudnak a sarkukra állni már! A nyomorúságos nyomorban tartott kárpátaljaiakat, akik szintén a határtól egy madárfióka-röptényire élnek, miért nem lehet 3 stadion (ez populista volt) árából támogatni és felemelni? Erdély, a Partium, a Székelyföld… Ők lehetnének a legerősebbek. Csak ahhoz ugye nem nyavalyogni kéne, meg 5 pártot alapítani és hol keménykedni nemzeti ügyekben, hol meg sunnyogni, hanem egy nemzetpolitikai irányban haladni! Kár is folytatni!
Hajrá magyarok!
emese
2019-12-05 at 14:37
Sokkal több, mint három stadion árával támogatjuk őket! Nagyon helyesen! Nem kellene ezzel a ballib demagógiával nekirontani annak a kormánynak, amelyik messze a legtöbbet tette eddig a határontúli magyarokért.
Benedek Károly
2019-12-06 at 09:53
1000/1000!!!!
Attila
2019-12-06 at 16:34
-1000/-1000, ha már itt tartunk.
Nem szoktam a szövegértési nehézségekkel küzdők reakciójával foglalkozni, csak most az egyszer: nem hiszem, hogy a nemzeti, de kritikus hozzászólásommal nekirontottam volna annak a Kormánynak, amelyet ugyan egyre kritikusabban figyelek (Hitgyülis egyetemista helyettes államtitkárrá kinevezése törvénymódosítással, Mága-támogatás stb. stb.), de amely nem először az én szavazatommal is regnál 2/3-dal. A támogatásomat pontosan azért és addig kapja meg, amíg nemzeti politikát folytat.
Szerényen indulatos hozzászólásom egyébként összhangban van azzal a (kormányzati) gondolattal is, amely szerint itt az ideje annak, hogy túllépjünk a 100 év magyar magány korszakán. Ha nem fordítunk a dolgon és – legalább fiatalként – nem kérünk számon nemzetünkön mostantól fogva tetterős, proaktív politikát, akkor elvesztünk, mert ez a nemzet (s határon túlra szakadt részei) még újabb 100 év jajgatást nem fog kibírni. Lehetetlen, hogy a határ mentén egy sávban élő magyarság (dél-Felvidék) számára ne teremtsünk gazdaságilag erős és ennélfogva politikailag is stabil viszonyokat! Tegye le a felvidéki magyar képviselet a MÁÉRT asztalára a költségszámításait, mennyibe kerülne MINDEN magyar településen óvoda, iskola felépítése, fenntartása, akár alapítványi formában, élve a formális “szlovák” demokrácia formális jogi lehetőségeivel (ha az önkormányzati fenntartású intézmények támogatása tót jogi korlátokba ütközne pl.) vagy a közösség biztonságának a fenntartása érdekében MINDEN magyar településen polgárőrség felállítása stb. A csonkamagyarországi cégeknek helyi önkormányzati adókedvezményekkel segített letelepedésével MINDEN magyar területen kiépíteni a gazdasági megélhetés alapjait, munkalehetőségek, beruházás megteremtésével. Ha a tótok le akarják rohasztani dél-Felvidéket, akkor majd mi nem hagyjuk. A határmenti gazdasági együttműködés felpörgetése lehetetlen 5-10-20 km-es sávon belül? Mások meg óceánokat átszelve tartják fenn a kereskedelmi kapcsolataikat? Stb. stb. Kár is folytatni!
Nagyon érdekelne – mert erről a hírekben nem nagyon látni mélyebb információkat – hogy mennyi a konkrétum az MKP politikájában, stratégiájában, a MÁÉRT ülésein stb. Vagy csak a szövegelés, az érzelmes kijelentések, a jajgatás, meg a saját zsebek tömögetése minden, amit nemzetpolitikai címén csinálnak? Pontosan tudom, hogy zajlik az óvoda-felújítási és építési program, iskolák újulnak meg és így tovább.
Talán nincs minden veszve! Csak kár, hogy mégis veszítjük el a városainkat: Rimaszombat, Losonc, Rozsnyó, stb. … Tán nem kéne hagyni, hogy így legyen…
Erik
2019-12-06 at 11:57
Mivel is van korlátozva a nyelvi jog Szlovákiában? Ennyi demagógiát egy helyen már rég olvastam. Talán néha átkellene jönni felvidékre is hogy ne ilyen hulye véleménnyel rendelkezzen a gondolkodása uram.
zolatiguszti
2019-12-06 at 13:00
Biztos mi írjuk ezeket is:
https://felvidek.ma/2019/06/bukovszkytol-es-ersektol-keri-a-ketnyelvu-tablak-elhelyezeset-a-ketnyelvu-del-szlovakia-mozgalom/
https://ujszo.com/ketnyelvu-tablak
https://ma7.sk/kozelet/oktatas/haldoklik-e-a-szlovakiai-magyar-oktatasi-rendszern
pampafu
2019-12-05 at 12:57
Egyetemeinkre is inkább határon túli magyar testvéreinkből kellene
felvenni, ők biztos nem szavaznának ellenünk !!!!!!