„Horn Gyula külügyminiszter, aki a drótot átvágván a vasfüggönyön is rést ütött” – írta az ÁVH-s Vajda Péter az ÁVH-s Kanyó András vezette Magyarországban 1990-ben, elvileg már a rendszerváltás végén. Ez az egy mondat mindent elárul arról, hogyan is sikerült ez az egész folyamat, és hogyan is működött a sajtó a diktatúra végén, majd a kilencvenes években. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1989. júniusának végén Horn Gyula nem vágta át a vasfüggönyt, mert az akkor már le volt bontva, csak a trükk miatt visszaépítették egy darabon. Horn fotója bejárta a világsajtót, a németek onnantól pozitívan tekintettek a pufajkásból ügynök, majd kommunista külügyminiszterré lett politikusra, aki 1994-ben vissza is került a hatalomba. Bár az Index 2009-ben azt írta, hogy a magyar társadalmat nem verték át, mert tudtuk, hogy Horn csak szimbolikusan hősködik, ez nem igaz. A pártsajtó hálózati újságírói, mint a később Malév-szóvivővé emelkedő Kocsi Margit vagy az említett ÁVH-s Vajda hősként írtak Hornról. „A vasfüggöny lehull, szinte halljuk suhogását…” – írta például Kocsi a Népszavában. Az egész csak egy okos átverés volt, ezzel legitimálták a továbbélésre készülő Hornt. A valódi hősök azok voltak, akik augusztus 19-én megszervezték a páneurópai pikniket. Persze nem is Hornékról lenne szó, ha nem próbáltak volna meg arra is “rátelepülni”.
A rendszerváltás egyik szimbolikus pillanata volt, amikor 1989. június 27-én a diktatúra utolsó külügyminisztere, a pályafutását pufajkásként kezdő, majd külkeres ügynökként folytató Horn Gyula osztrák kollégájával átvágta a „vasfüggönyt”. Nem véletlen, hogy nem csupán én, de kollégám is írt most erről, valamint a határnyitás világpolitikai hátteréről. Utólag teljesen logikus, hogy ez az esemény, ez a színpadias drótvágás is jól jellemezte a néhai politikus karakterét és a kommunizmus, posztkommunizmus valódi arcát – az egész hazugság, átverés volt.
És még csak nem is nekünk, magyaroknak szólt elsősorban, hanem a Nyugatnak, elsősorban a nyugat-németeknek, akikhez a szovjet blokk bukása után Hornéknak törleszkedniük kellett. A trükk hatása túlélte a későbbi miniszterelnököt, 2015-ben maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke avatta fel Horn szobrát, azon a német-magyar megemlékezésen, amelyet a szintén róla elnevezett teremben tartottak.
Bár az Index (a finomabban, de azért észrevehetően balos magyar BBC Historytól) átvett cikkében még 2009-ben is azt hangoztatta, hogy „akkoriban nagyon is köztudott volt, hogy a jelenet szimbolikus – a memóriát az idő gyöngítette el a ma széles körben elterjedt tévhitig. A politikusok tehát akkoriban nem a közvéleményt vágták át”, valójában ez sem igaz. Bár nyilván sokan átlátták, a trükk nem volt közismert, a sajtó ügyesen manipulálta a közvéleményt, tálcán kínálva a németeknek a „kommunista megújulást”, a „régi hibák kijavítását” levezénylő Horn Gyulát.
Mi történt valójában? A kommunista vezetés élelmesebb része már a nyolcvanas évek közepétől az átalakulásra, a modellváltásra készült, és 1989 februárjában már hivatalosan is elhatározta a drótakadályok lebontását. A vasfüggöny felszámolását el is kezdték tavasszal, csak aztán jött a belügy és Hornék nagy ötlete, így visszaépítették a megfelelő szakaszon, hogy meg lehessen örökíteni a nagy pillanatot. Természetesen a nemzetközi és hazai sajtót lehívták a látványos eseményre, el is készültek a tervezett fotók, cikkek és filmfelvételek.
„A belügyből szóltak, hogy van egy nagy ötletük: miután a magyar oldalon befejezik a tárgyalást, a delegáció átmegy Eisenstadtba, és odafelé átvágnák a határzárat – emlékezett Nováky Balázs a határőrség parancsnokának törzsfőnöke a Figyelőnek 2015-ben. – Akkor ott már nem is volt kerítés, viszont az anyag még megvolt valahol, így gyorsan visszaállítottunk egy kétszáz méteres darabot.
A valóság tehát az, hogy Horn Gyula ügyesen kihasználta a lehetőséget. Mire bárki észbe kapott a kormányban, a világsajtóban már az a hír terjedt el, hogy Horn intézte el a határzár lebontását. Ugyanez volt a németek kiengedésekor.
Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen kérdésben nem a miniszterelnök, hanem a külügyminisztere dönt?! Hornnak természetesen megvolt a maga szerepe, nem is érdemes vitatni.”
A hálózati újságírók terjesztették a legendát
Hogy mennyire volt átverve a közvélemény? A vezető lapok címlapon számoltak be az eseményről, az Arcanum folyóirat-gyűjteménye segítségével megnéztem, hogy hol, mit írtak, és nagy meglepetés nem ért. Bármilyen cikket találtam, mindenhol a hálózati újságírók foglalkoztak az eseménnyel – kivétel nélkül, mást rendszerűen sem engedhettek oda a vezető lapoktól –, ahogyan az sem véletlen, hogy ekkoriban a Forró Tamás, Havas Henrik páros mehetett Romániába vagy az osztrák menekülttáborba. A megbizható munkatársak Horn PR-akciójával kapcsolatban is elvégezték a feladatukat. A népszavás Kocsi Margit (a kétezres évek elején már Malév-szóvivő) például így lelkendezett:
„Ki gondolta volna, hogy azt a drótkerítést, amelyet egykor katonák építettek, egyszer majd külügyminisztereknek kell felszakítani! Akik körülöttük állunk, egyöntetűen érezzük: valóban történelmi és eddig egyedülálló pillanatnak vagyunk a tanúi. A vasfüggöny lehull, szinte halljuk suhogását…”.
Szinte halljuk. [Úgy tűnik ebből a cikkből, hogy csak szimbolikus aktus?] Kocsi Margit megbízható propagandista és „terrorista-szakértő” volt.
Írt a baszk ETA-ról (amely összefonódott a vörös terrorizmussal, azaz Moszkvával és csatlósaival, így Budapesttel is), a diktátor Mugabéról, a Szürke Farkasokról (akiket fasisztaként írt le, de ugyanúgy Moszkvával és csatlósaival, így Budapesttel játszottak össze), a leszerelésről, csupa-csupa katonai témáról. Ha ehhez hozzáteszem, hogy ahogyan a terrorizmussal kapcsolatos magyar tennivalók (logisztika, rejtegetés, fegyver- és drogcsempészés), úgy a Malév is a katonai szolgálat (MNVK-2-höz) alá tartozott a diktatúrában, akkor nem is olyan meglepő, hogy éppen ő lett a szóvivő már jóval a rendszerváltás után.
Ahogyan ma már az is sokatmondó, hogy a nyolcvanas években Helsinkiből, majd Bonnból tudósított, például az 1988-as szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozóról. Hálózati ember? Pipa.
Ki tudósítson? Mondjuk az ÁVH-s Vajda Péter
Nézzük a következő „tudósítást”. „Horn Gyula külügyminiszter a látogatásának záróakkordjaként osztrák kollégájával, Alois Mockkal együtt Sopron közelében részt vett a műszaki határzár lebontásának megkezdésében – írta a Népszabadság újságírója, Vajda Péter. – Horn Gyula hangoztatta, hogy az úgynevezett vasfüggöny eltávolítása, amire most sor került, megfelel népünk akaratának. – Ez az aktus a gyakorlatban is tükrözi, mit jelent az új politikai gondolkodás, amely áthatotta a magyar közéletet. Ezt a szögesdrótrendszert egyszer és mindenkorra bontjuk le, soha többé nem lesz ilyen akadály a két ország között – mondotta”.
[Megkezdésében.] Vajda neve is ismerősen csenghet. Ő volt az az ÁVH-s, aki Paul Lendvai szerint feljelentette őt, amikor még az államvédelem agitprop osztályán dolgoztak. „Aztán áthelyeztek minket Veszprémbe, majd késő ősszel Budapestre, V. P.-t is, engem is, a belső karhatalom agitprop osztályára” – írta Lendvai.
Maga Lendvai – ahogyan megírtam – még részt vett a forradalmat lejárató Fehér könyv megírásában és szerkesztésében, aztán Ausztriába „disszidált”, ahol „társadalmi kapcsolatként” tartotta a kapcsolatot az állambiztonsággal, míg nagy nemezise itthon futott be komoly karriert. Vajda egyre feljebb emelkedett az ÁVH-nál, majd a sajtóhoz irányították, moszkvai tudósító lett (nahát), hogy a rendszerváltás előtt és után a Népszabadság oszlopos tagja legyen.
Durva elképzelni, hogy mások mellett a fiatal Uj Péter is a derék ÁVH-s mellett tanulta ki a szakmát. Az igazán szánalmas rész persze még hátravan: a Gyurcsány-kormány alatt Vajda lett a Nemzetbiztonsági Hivatal sajtófőnöke. A volt ÁVH-s. Csak 2006-ban „bukott le”, amikor Lendvai megírta, hogy mások mellett ő is jelentett róla. Arról persze Lendvai nem beszélt, hogy ő is jelentett – ezt 2010-ben írta meg először a Heti Válasz.
A Magyar Nemzetet egy újabb állambiztonsági ember, Tatár Imre tudósította. Ő MNVK-2-es volt. A Nemzet a két vonalas pártlaphoz képest már szabadabban fogalmazhatott (hiszen más rétegnek szánták, bár ekkor már (és még) nem a titkos munkatárs Pethő Tibor vezette, hanem a Tájékoztatási Hivataltól odavezényelt Soltész István), az egész oldalas cikk címében hangsúlyozták, hogy „jelképes vasfüggönybontásról” volt szó. Tatár is régi motoros volt már ekkor, ő volt az, aki a kétezres években szomorkás cikkben búcsúztatta el a KGB balatonszéplaki üdülőjét – ahol mások mellett ugye Apró Piroska, Horn egyik kulcsembere is megfordult, és ha már ott volt, akkor informálta is az állambiztonságot egy német újságíróról –, amúgy a katonai szolgálathoz köthető. Egy szigorúan titkos listán őt is felsorolták azok között – például Rényi Péter, Hajdú János, Bochkor Jenő és társaik –, akik az MNVK-2-nek dolgoztak. Igaz, Tatárról a belsős irat szerint azt gyanították, hogy később árulóvá vált, és összejátszott a beszervezésre kiszemelt Peter Scholzcal.
Megvezették a német közvéleményt
Látjuk, hogy a két legfontosabb pártlap, a Népszabadság és a Népszava következetesen hazudott az eseményről. Szerzőik a hálózathoz tartoztak, így pontosan informálva voltak mindenről, de nyilvánvalóan Horn „úttörő” szerepét kellett kiemelniük.
Még fontosabb, hogy a német közvélemény is át lett verve – ennek volt igazán komoly szerepe később, hiszen ők erőltették és erőltetik a leginkább (persze az európai és magyar baloldalon kívül, akik „mind Horn pufajkájából bújtak elő”) ezt a finoman szólva szerencsétlen, egyértelműbben fogalmazva felháborító „Horn-kultuszt”.
„1989. június 27-én Magyarország és Ausztria külügyminisztere, Horn Gyula és Alois Mock átvágta a vasfüggönyt. Jóllehet, ez akkor már csak szimbolikus aktus volt, médiahatása miatt – hiszen a jelenetet aznap este a nyugatnémet média többször is sugározta, s ezeket az adásokat NDK-szerte nézték, kivéve azt a szászországi és thüringiai területet, ahonnan az ARD-t és a ZDF-et nem lehetett fogni, s amelyet ezért >a gyanútlanok völgyének< neveztek –, néhány nappal a nyári szezonnyitás előtt az NDK vezetésének e képek láttán minden oka meg lett volna a riadalomra” – írta Dalos György: Menekülők és otthon maradók (Az NDK végnapjaiból) című tanulmányában.
És akkor az ÁVH-s lapjában dicséri az ÁVH-s a pufajkást…
Jól jellemzi a Horn-trükk hatását az a cikk, amelyet szintén Vajda jegyzett a Magyarországban. „Horn Gyula külügyminiszter, akinek szavaira német ügyekben egy ideje (kiváltképp amióta a drótot átvágván a vasfüggönyön is rést ütött) különösen odafigyelnek, félreérthetetlenül és határozottan fogalmazott. A Globe and Mail című vezető kanadai lapnak adott nyilatkozatában hangoztatta: nem lát lehetőséget arra, hogy az NSZK, a NATO kulcsfontosságú tagja, kilépjen a szövetségből. így az egységes Németország a NATO tagja lehet, olyképpen, hogy Kelet-Németországot demilitarizálják.”
Ez az írás is elképesztő, és nem is elsősorban „a vasfüggönyt átvágó” Horn alakja miatt.
Nem csak a szerző (Vajda) volt ÁVH-s, hanem a főszerkesztő, Kanyó András is, akit – ekkoriban – még nem váltottak le a lapnál.
Amikor később megtették, akkor kisebb sivalkodás tört ki a médiában, és a sok átmentett hálózati ember vezetésével a sajtószabadságot siratták. Azt a Kanyót, akinek azért kellett hírszerzőként hazajönni Angliából, mert több magyar átállt, és az egész hálózatát kiismerték. A fent említettek közül ő volt az egyetlen, aki nem maradt aktív a sajtóban – velejéig hazug önéletrajzi könyvét persze szolgaian megreklámozta az akkor még létező Népszabadság –, a többiek komoly karriert futottak be.
ÁVH-s múltjával persze Vajdának sem volt már egyszerű, de az említett Kocsi Margit a kilencvenes és kétezres években is külpolitikai szakértőként tetszelgett a sajtóban, cikkei a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban is megjelentek, ekkor már szakterülete az Európai Unió és az Európai Parlament volt. Számtalan cikket írt a tárgyalásokról, a csatlakozás előkészületeiről.
A Nemzetnél – az MGIMO-n végzett, moszkovita külpolitikai szakértőből az ENSZ menekültügyi szóvivőjévé vált Simon Ernővel – ő szerkesztette az uniós mellékletet. Néha azért Kocsi Margit elővette a régi témáját: még a 2001-es Magyar Nemzetben is írt a Szürke Farkasokról – ekkor már a Malév szóvivője (is) volt.
Említettem, hogy Vajda a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivőjeként ért fel a „csúcsra”, lebukása után a Népszava alkalmazta „publicisistaként”. Még 2012-ben is megjelentek a cikkei – volt, hogy éppen régi harcostársa, Várkonyi „Técsy” Tibor titkos munkatárs mellett.
Ha megnézzük Horn legendássá vált fotóját, akkor nem árt arra gondolnunk, hogy egy önmagán túlmutató képet látunk. A továbbélő hálózat, az átmentett kommunista vezetés és sajtó szimbólumát. Ha így nézzük, nagyon is érthető ez a kézfogásnál kivillantott széles mosoly.
Fotó: MTI
Kbandi1
2019-11-24 at 18:25
Nézzék csak jól meg Horn Gyulát, ahogy az olló hegyét a dróthoz illeszti. Mock kancellár másképp dolgozik, a penge közepéhez igazítja az ollót. A szakszerűség még egy ilyen egyszerű műveletnél is látható, nem kell hozzá bizonyítvány, csak annyit kell tudni, hogy az erő x karja adja a nyomatékot. Ezt iskolában biztosan tanították – egyeseknek.
Politikában ez másképpen működik. Ajaj!
Benedek Károly
2019-08-19 at 16:42
Erre is jók:
https://www.facebook.com/drlenkeigabor/videos/2350359598366267/
Szalma György ídős
2019-08-19 at 14:03
Igy közelebb a ’90 hez,bele olvastam a cikketekbe,elszomorí tó. Mit tudtok ti erről a világról? Mit tanultatok a soros politológián,Ha oda figyelnétek látnátok,hogy a szabadságharcból,maholnap ellenforadalmat csinálnak. A magyar nép az nem sokat ér ha kuruc, sem itthon sem a határon túl.Majd ha rólatok is termet neveznek el,mint Horn Gyuláról az Unió központjában,vagy mint Németh Miklós aki a legnehezebb időkben is helyt állt, mondhatjátok,voltunk valakik,Problémáink jóval nagyobbak,hogy holmi elcsépelt pufajkázással elintézhetők lennének”Minden magyar felel minden magyarért”
zolatiguszti
2019-08-19 at 15:31
Mert akkor aztán nagyon jól voltunk tájékoztatva nem? Ember azért tudnak ennyit mert nem siekrült midnen iratot eltűntetni akkoriból és végre beszabadultak a kutatók!
Azolat az iratokat olvasgatják és rakják időrendbe a dátumokkal a dolgokat amik létezéséről akkor nem is tudtunk!Vagy Maga szerint a Nepoleoni idők se kutathatóak mert meghalt mindenki aki akkor élt?Éppen arról szól a történet, mennyire semmit se tudnak a valódi tartalmáról a dolgoknak azok akik benne voltak.
Gijutsushi
2019-08-20 at 20:23
Bocsásson meg, de ’90-hez közel nem feltétlenül őrzi meg mindenki a szellemi frissességét…cf. Csermanek (“Kádár”) János!
Ahol Juncker lehet EU bizottsági elnök, vagy a 8 elemis Martin Schulz EU parlamenti elnök, ott bármilyen alemberről, akár Sztálinról vagy Pol Potról is lehet termet elnevezni. Elsüllyednék a szégyentől (több millió honfitársammal együtt), ha Horn Gyulával vagy Németh Miklóssal egy platformra kerülnék!
Ki-van-ott;
2019-08-19 at 11:20
Csak első felütésre!
Ez a kép megmaradó! Ilyen bénán tartani egy drótvágót!
Remélem nem vágta le valaki ujját!
LOL
De erről az első emlékezetes képe ötlik fel, a
— “dobtáras géppityus, bizony… a (valami) néphatalmi,(“munkásőr” nevet később kapták….) vagy karhatalmi kis “g”naná, hogy PUFAJKÁBAN.
Aztán nem ismert (sic), zoltai, vagy a feldmajer vonalból hogy lett (PM átmenettel) drótós (na nem foltozó-,) hanem nyiszálós “celeb”?
Szóval röviden: egy szoci is képes fejlődni (elsötétedni)
vigyori kis-veris-naziból, egy egész országot eladósító
fejgépes szoci-ál-liberális miniszterelnökké.
Gratula, de mmindezt meddig tart helyrehozni?
A szarmédiumos Horn Gábor nem rokona ennek? Mert a gesztikulálása!!, na meg ugyanolyan hülye a mozgása, csak ne lenne a hangja!!! én kitiltanám a Hír TV-ről, már csak hangi adottságai miatt is.
KisFJ
2019-08-19 at 06:17
Úgy gondolom hogy az ellenzék megpróbál megint párhuzamot vonni a jelenlegi déli határon lévő kerítés és az akkori kerítés között. Csak Merkel szavaira várnak, amit majd ma mond, és azon akarnak rugózni az önkormányzati választásokig.
Ez a párhuzam aljas, és hazug, mert a két eset nem ugyanaz.
A megoldás az hogy Merkel mondja az első beszédet, és Orbán annak megfelelően osztja ki őt vagy határolódik el . Mekel már sokszor kritizálta a magyarországi határon lévő kerítést, és most sem várható el tőle semmi jó.
KisFJ
2019-08-19 at 06:58
2018. június 10-én az ARD német országos köztelevízióban, egy késő este sugárzott interjúban Angela Merkel elismerte, hogy „a magyar–szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi”. Hozzátette, hogy Magyarország „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”
Deee:… ez egy nagyon halvány későesti nyilatkozat volt, és nagyon sokszor kritizálta a magyar határt, és a magyar társadalmi helyzetet.
Beobachter
2019-08-19 at 01:43
Miből gondoljátok, hogy a németek nem tudták pontosan, hogy ki volt Horn, ez az ízig – vérig ócska, kommunista disznó? Mit gondoltok, miért van Magyarországon a német követség? Miért gondoljátok, hogy teljesen tökkelütöttek szolgálnak ott? Legyetek erősek! Ha el akarták hinni amit a Horngyufa mondott, akkor az érdekükben is állt.
KisFJ
2019-08-19 at 06:23
Kedves “Beobachter'” :
A németek nem tudják pontosan ki volt Horn.Azért van Magyarországon német követség, mert még azt látják hogy az elmúlt 5 évben stratégiailag font olyan fontos területen fekszik Magyarország, hogy meg tudta állítani a népvándorlást, amit ők megpróbáltak menekülteknek hazudni.
Úgy gondolom hogy ott töketlenül szaladgálnak a zombik. Nekik sem áll érdekükben elhinni amit Horngyufa mondott , dde olyan hülye zombik hogy még azt a színjátékot is elhiszik, ami a pánerurópai pikniken történt. Mert ugyebár egy katonailag megszált országban nem Horngyufa dirigál, hanem a szovjet megszálló parancsnokság.
Beobachter
2019-08-19 at 01:31
Olvastam egy lengyel törtésztől, hogy a rendszerváltozás szó nem pontos megfogalmazása a történéseknek és alkalmas arra, hogy a kommunistákat és bűneiket mentse, továbbá ezzel összefüggésben a narratívájukat a nemzeti érzelmű jobboldaliakra erőltessék. Ő a kommunizmus bukása megnevezést ajánlotta, amit akkor sokáig “emésztettem”, mert furcsának találtam. Azonban az idő előrehaladtával rá kellett jönnöm, hogy teljesen igaza van. A kommunizmus volt a földön az egyetlen olyan megbukott rendszer, ami után a bűnösöknek egy haja szála sem görbült, mert a felelősségre vonásuk elmaradt. Ezért gondolom azt, hogy legalább tegyük világossá, hogy ez a tömeggyilkos, szemét rendszer megbukott! Azóta én is azt a megnevezést használom, amit a lengyel barátunk ajánlott.
Jóska
2019-08-18 at 22:14
Az egész színjátékhoz képzeljük el, hogy az osztrák külügyminiszter nem tudott arról, hogy a vasfüggönyt már lebontották ezért gyanútlanul részt vett annak átvágási ceremóniáján!
Emberek, ezek a filmvetítők tiszta hülyének néznek bennünket, ma is.
A Csöves
2019-08-18 at 20:06
Gorbacsov szabadkömüves es az amerikaiakkal karöltve szervezte meg a Csernobili robbantast es a keleti blokk lebontasat.
Gijutsushi
2019-08-18 at 19:06
A pufajkás Horn Gyula és a sikamlós Németh Miklós semmilyen érdemet nem szerzett a rendszerváltással kapcsolatban, sőt. Egyszerűen (saját érdekükben) felismerték, ha nem akarják lámpavason végezni néhány szintén aljas komcsival együtt, akkor el kell játszani a demokratát. Mint a fenti hozzászólásokból kiderült, Gorbacsovon és Reaganen múlt minden lényeges lépés. Mivel nem volt lámpavas akció, a naiv és kényszerpályán mozgó (eladósított ország, függő viszony) Antall kormány alatt az ellopott állami vagyonból megerősödött kommunisták és a (“nem létező”) háttérhatalom ügynökei (SzDSz)újra hatalomra kerülhettek, és üveggyöngyökért (ezek kerültek az államkasszába), valamint zsíros kenőpénzekért (ezek mentek az MSZMP és SzDSz zsebekbe) elkótyavetyélték a nemzeti vagyont. Horn ugyanazt képviselte mint Kádár. Hozzájuk jön még Göncz, Sólyom, Demszky, Kuncze, Pethő, stb. Kártékony, nemzetellenes, csak megvetést érdemlő alemberek.
Ha Antallék megfogadták volna Csurka figyelmeztetéseit, és nem kizárták, hanem követték volna, akkor 1-2 év felfordulás után már 1994-ben emelkedő pályára kerülhetett volna az Ország, nem kellett volna még 16 évet elpocsékolni, és nem tudták volna megszedni magukat még jobban a liberál-bolsevikok az állam, az állampolgárok kárára.
zolatiguszti
2019-08-19 at 15:24
Nem igaz, Kádár a saját hatalma biztosítása érdekében hajlandó volt tenni a népért is engedményeket, de Hornék csak simán szétloptak mindent.Kádár és Horn viszonyéban Kádár olyan volt mint egy megzsarolt vállakozó, horn meg olyan mint a mindent hazahordó csicskája.
Szedlacsek
2019-08-19 at 20:40
Kádár tett a népért…?
Agymosott!
A bitófák a megmondói, mekkora kretén bolsi is vagy.
És örülj, ha ezt mondtam, mert legszívesebben letetüztelek volna. Szemét tróger!
tango47
2019-08-18 at 18:59
Horn valóban ellopta a show-t Német Miklóstól, de ez csak a személyes sorsát befolyásolta. A németek valóban hősként tekintettek rá. Jelen voltam egy ottani megemlékezésen, ahol az akkori magyar elnök Mádl Ferenc volt a díszvendég, de ennek ellenére vele nem törődtek igazán, csak Hornnal foglalkoztak.
Ami a nagyobb baj, hogy Horn volt, aki a NATO belépést javasolta először és bevettük nagykanállal, hogy ez nekünk milyen jó lesz, pedig az akkori helyzetben a Szovjetunió és az USA is boldogan garantálta volna az 56-os követelést, Magyarország semlegességét.
KisFJ
2019-08-18 at 19:03
Az hogy a zombi németek mit hisznek, annak semmi jelentősége.
A német nép amúgyis rövidesen megszűnik, beolvad az iszlám tengerbe.
zolatiguszti
2019-08-19 at 15:21
A németek is megérdemlik, mert nem Kohl könyvét olvassák a témában aki leírja a Németh-el folytatott tárgyalásokat.Ehelyett nézegetik az ócska agitopropos fotót.
balbakó
2019-08-18 at 18:43
Ráadásul egy kormányülés döntött ahol Németh, Pozsgay a határnyitás mellett, Horn ellene foglalt állást. Aztán becsápolta az összes ezért járó kitüntetést.
KisFJ
2019-08-18 at 19:00
Teljesen lényegtelen hogy azok ott mit határoztak, mindenről a megszálló szovjet csapatok, és Gorbacsov döntött, a többi csak formalitás és színjáték.
Paulik
2019-08-19 at 10:14
Pontosan így volt!
Szita Géza
2019-08-18 at 17:41
De miért nem a miniszterelnök, Németh Miklós vágta át a drótot. Vagy őt is átvgágták?
KisFJ
2019-08-18 at 17:46
Csak…
Németh Miklós biztosan nem hit Gorbacsovnak, és félt, és a háttérben lapított, sunnyogot.
Benedek Károly
2019-08-18 at 18:10
Horn előredolgozott, gondolt a jövőjére.
Ő nem vágott el semmit. Már a kerítés lebontva, amikor egy rövid szakaszon felállították. Stáb. Színjáték. Imázsépítés. Szobája is van neki az EU-ban. Nem mese ez gyermek.
Közös nevező: Horn, Juncker, Gyurcsányi között?????
Paulik
2019-08-18 at 17:24
Tessék mondani, Németh Miklós akkori kormányfő nevét meg sem említik? Talán neki is volt valami köze ahhoz, amit letárgyalt Gorbacsovval, Helmuth Kohllal és nem utolsó sorban az ő felelőssége volt az EGÉSZ! Horn elvtárs az utolsó pillanatig ellenezte! Amikor már látta, hogy a kérdés eldőlt, akkor kisírta a lehetőséget arra, hogy ő legyen a “hőse” ennek az eseménynek. Aki az egészet elhatározta és lebonyolította, az NÉMETH MIKLÓS miniszterelnök volt, akiről nagyon nagy a kuss!
Köszönjük Németh Miklósnak! – nem pedig Gyuszikának…
KisFJ
2019-08-18 at 17:32
Kedves “Paulik”:
Nagy tévedésben vagy: Németh Miklós ugyanolyan bábja volt Gorbacsovnak és a megszálló szovjet hadseregnek, mint Horn Gyula. Minkét ember helytartó volt, Németh Miklós nagyobb rangban, és Gorbacsov kottájából játszottak és énekeltek.
Hát, így van ez
2019-08-20 at 09:39
Stimmel !!!!
KisFJ
2019-08-18 at 17:43
Ja és kedves Pulik:
Én akkor már éltem és nagykorú voltam, de úgy látszik hogy te akkor még meg sem születtél (1989)
Paulik
2019-08-19 at 10:09
Kedves “KisFJ”
Koromat illetően tévedésben vagy, de ez jelentéktelen. Németh Miklóst személyesen is ismerem, így róla valamivel többet tudok, mint az átlagemberek akik bizonyos dolgokat feltételeznek csak. Egyébként nem is volt lehetséges és ez után sem lesz lehetséges egy ekkora országnak kivont karddal a nagyhatalomnak (nagyhatalmaknak) nekirontani. Ha csak annyi érdeme volt Németh Miklósnak, hogy meglátta a repedést a falon, s ezt tágítani kezdte, akkor már komoly érdemei vannak!
Azonban az összeajnározott pufajkás Horn SEMMILYEN érdemeket nem szerzett, sőt! Mégis neki tulajdonítják a váltást! Na ehhez képest gyalázat, hogy feltételezések alapján Németh Miklóst még csak nem is említik. Egyébként ő kaparta ki a gesztenyét!
"FP" Deák László
2019-09-09 at 18:11
A gondolat régebbi volt. Pozsgai,-mint a “KB” – központi bizottság tagja már elözöleg egy határlátogatás alatt azt nyilatkozta a mediának, hogy ez a határzár nem maradhat fenn. Erre Horn et. pártfegyelmit kezdeményezett a KB-ban Pozsgai ellen! /Ezt nekem Pozsgai személyesen is elmondta/ Szavazáskor nem kapott többséget Horn fegyelmi javaslata.
Nyilván e mögött már ott volt a vallásos származásu Német Miklós és a kommunizmus csödjét felismerö Gorbacsov és inteligens felesége is, békés kiutat támogatóan. Az elvtársi köpönyegforgatás már 56 óta ismert módszere újra hatott. Különben is egy ilyen nem veszélytelen politikai ügyben ami 56 után a MÀSODIK HATÀRNYITÀS volt, alkalmasnak bizonyult Horn személye, hiszen testvérét orosz tank taposta el 56 ban amikor irányitotta öket./Ö azonban mártirhalálnak mondta./ A labilitásban egy külügyminiszteri -TETT- szükség esetén még magyarázható lett volna hiszen a magyarok kaphattak útlevelet és utazhattak ekkor már.
Habsburg Ottó EU képviselö igen is sokat tett az ügyben, mert “magán” diplomataként Öt a kinai, amerikai elnök is fogadta és minden uralkodó is. A világbéke útjait kereste és egyengette. Különben a Pan Europa szervezet müncheni volt, itt fonódtak a gondolati szálak, a szimpátia keltö lépések itt születtek mint például a 1988 as 5 milliós értékü gyógyszeradomány, az egyházon keresztül a magyar korházaknak, amit aztán még több is követett./lásd korabeli TV esti hiradót/. A “falat” mi lépésenként bontottuk le és csak igy sikerülhetett a “berlini falat” mint utolsó bástyát robbanásszerüen eltüntettni. Ma már csak halottaik szelleme lebeg e helyeken. De ne feledje a történelem ÖKET! “FP”
KisFJ
2019-08-18 at 16:08
Teljesen egyetértek a fenti írással:
Világos és könnyen belátható, hogy a Szovjetek által katonailag megszállt Magyarországon nem a magyar kormány dirigál, hanem Gorbacsov és a szovjet katonai parancsnokság.
Naív gyerekes próbálkozás elhitetni az ellenkezőjét.
A Gulághoz hasonló átnevelő amerikai koncentrációs táborokban tényleges zombivá nevelték át a németeket.Tőlük megértem azt hogy úgy tesznek hogy elhiszik,Német Miklós és Horn Gyula önállóan cselekedett .
1989-ben már a csernobili katasztrófa miatt 3 éve Ronald Reagan és a “nyugat” által ostrom alatt álló Gorbacsov igen engedékeny lett. Valójában Gorbacsov engedte meg írásban vagy szóban a páneurópai pikniken történt határnyitást.
Mindez az MSZMP későbbi MSZP-be való átmentését készítette elő a rendszerváltásnak nevezett gengszterváltásban.
KisFJ
2019-08-18 at 16:23
A holnapi páneurópai piknikről történő megemlékezésen kellene elhatárolódni Merkeltől.
Benedek Károly
2019-08-18 at 17:10
a Páneurópai Mozgalom az Európai Egyesült Államok alapítását hivatott előkészíteni. A Kalergi terv végrehajtásának az egyik eszköze.
“Nagykövete”, a szabadkőműves Habsburg Ottó volt.
Kéretik a szerepét, “életművét” ebből a szempontból is GÓRCSŐ ALÁ VENNI ÉS BEMUTATNI.
KisFJ
2019-08-18 at 17:29
Kedves Benedek Károly:
Maximálisan egyetértek veled. Egy eu polgárt semmibevevő Európai Egyesült Államokra semmi szükség, a páneurópai unió ötlete halva született ötlet, lehullott a lepel, nyilvánvaló hogy az átok az EU minden lakosára.
Netta
2019-08-18 at 17:11
Szerintem a kelet-németek bánják, hogy nem alapítottak külön államot.
András
2019-08-20 at 07:52
Történelmietlen bugyuta kérdés.
Először is a kulturális rokoni kötödések voltak.
varurfi
2019-08-19 at 13:06
Németh Mklós valóban tárgyalt Gorbacsovval,maga nyilatkozta, de ez pozitív…. Előre nem tudhatta, Gorbi hogy reagál.
Hát, így van ez
2019-08-20 at 09:37
Kis adalék még mindehhez, hátha ráismernek Horn efftársra (is).
Kivonat a KOMMUNISTÁK TÍZPARANCSOLATA című gyűjteményből:
5.)pont: A kommunista szeret nevet váltogatni, pártja nevét megváltoztatni, szocialista lenni, reform kommunistává válni, demokrata pózban tetszelegni, vezéreit ajnározni, „lefelé” taposni, önmagát dicsértetni, másokat befeketíteni és megalázni.
Forrás: Prof. Dr. Bokor Imre