Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az Egyesült Államok hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ). Az amerikai politikai-üzleti napilap arról számolt be bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését.
Mint írták, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.
Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen
– mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság azonban jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét. A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes ugyanakkor közölte: az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.
Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak
– írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette: a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott. Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában, nem feltétlenül Moszkva diktál minden térségbeli fővárosban. Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Elnöki sajtószolgálat/Vlagyimir Rogyionov
úgyamintvan
2021-08-20 at 15:48
putyin az elején-a toronytrükk idején-még nem volt tisztában azzal hogy milyen aljas,képmutató,velejéig romlott amerikai bagázzsal áll szemben(még a toronytrükköt is beszopta)-ezért odaengedte a tehénfiúkat Üzbegisztánba,Kirgizisztánba vagy Tádzsikisztánba-na de ukrajna (és belarusz)után?
Dobi56
2021-08-20 at 12:56
Úgy meglepődtem, hogy az oroszok a saját érdekeiket nézik nem pedig az amerikai demokrácia zavartalan terjesztését az adott térségben.Bár az is lehet, hogy az öreg Mengyelejev a hibás hisz az általa alkotott táblázat szinte minden eleme megtalálható Afganisztán bányáiban, földjében. Amit ugye demokratikusan kilehet vinni az országból.
ViAM
2021-08-20 at 08:25
“…előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.”
Nagy valószínűséggel már ott vannak, ugrásra készen.
Maxval bircaman
2021-08-20 at 07:42
Jó jó, de épp kivonulnak, nem? Akkor meg miről beszél? Nekem teljesülne így minden kívánságom…