Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.
Kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését a következő tíz esztendőre szóló köznevelési stratégia. A beavatkozás szükségszerű, mert hazánkban még mindig jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem tud, bár megjegyzendő, hogy a 2007-es állapothoz képest még ez is előrelépést jelent, akkor honfitársaink háromnegyede vallott arról, hogy kizárólag magyarul ért. A gyászos helyzet javítását a fiataloknál és a pedagógusoknál kezdik: ha nem lett volna pandémia, idén nyáron már elindult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja; a 9. és 11. évfolyamos középiskolások kétszer kéthetes külföldi kurzuson vehetnek részt az állam pénzén, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák az általuk elsőként tanult idegen nyelvet. A célországok között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel. A vírushelyzet miatt a kormány kénytelen volt egy évvel elhalasztani a programot, de az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások. Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, szeretnék, ha az érintett korosztályból mindenki élne a lehetőséggel, ezért a költségeket úgy tervezik, hogy az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, valamint a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is ad nekik.
A diákok mellett a pedagógusokat is új intézkedéssel céloznák, a Nemzeti Pedagóguskar idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amelynek keretében a gyakorló nyelvtanárok számára továbbképzést biztosítanának nyelvterületen. Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – fogalmazott Nikolics Noémi. Hogy milyen programot is tervez a kormány a tanároknak, arról részleteket még nem tudni, az elmúlt héten azonban Rétvári Bence is pedzegette a témát – írja a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Hohn Krisztina írásbeli kérdésére válaszolva jelezte, a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az idegennyelv-oktatás korszerű infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése is folyamatban van.
Az a célunk, hogy a tanulók az iskolában tudjanak elsajátítani legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten, és ne legyen szükség magánórákra járni
– tette hozzá a kormánypárti politikus, aki felidézte, hogy 2018 óta már minden 35 év alatti fiatalnak ingyenes egy nyelvvizsga megszerzése. Mint emlékezetes, 2019-ben nagy port kavart, hogy a kormány a középfokú nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelménnyé kívánta tenni. A szigorítást végül a szakmai szervezetek javaslatára az utolsó pillanatban eltörölték. Abban ugyan nem volt vita, hogy a lépés a minőség irányába hat, ám mivel a felvételizők durván fele nyelvvizsga nélkül vág neki a továbbtanulásnak, túl sokan estek volna ki a rostán, és bizonyos képzési területek – többek közt az amúgy is folyamatos emberhiánnyal küzdő pedagógusképzések – teljesen ellehetetlenültek volna. Tavaly egyébként országosan csaknem nyolcvanötezer nyelvvizsgát tettek le – a próbálkozások 70 százaléka volt sikeres –, az éves átlag egyébként százhúszezer körül szokott mozogni, a járvány miatt azonban érthetően visszaesett a jelentkezők száma – számol be a Magyar Nemzet. Szakmai konszenzus van a tekintetben, hogy a köznevelésnek magasabb nyelvi szintre kell eljuttatnia a diákokat, ehhez pedig az alsóbb szinteken kezdeni a reformot. A 2020 szeptemberétől hatályos, módosított Nemzeti alaptanterv megteremti ennek kereteit, olyan újfajta megközelítést alkalmazva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz. A NAT-ban egy sor pozitív elem jelenik meg, amelyek modern szemléletű, kommunikatív nyelvtanulási modellre utalnak – véleményezte a szabályozást korábban lapunknak a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint üdvözlendő, hogy a nyelvtanulás kezdeti szakaszában nem elvárásközpontú, hanem élményalapú, játékos, szóbeliségre fókuszáló oktatást irányoz elő a szabályozás, ami nem mellesleg külön hangsúlyozza a gyermekbarát, vizuális elemekben gazdag tanulási környezetet is. Nikolics Noémi kiemelte, nőtt a nyelvtanárok szabadsága, miután a szakmai párbeszéd hatására az idegen nyelvi tankönyvekre már nem vonatkozik az a korlátozás, hogy kerettantervenként csak két-két tankönyv közül lehet választani.
Kando Karoly
2021-01-26 at 07:44
“, idén nyáron már elindult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja; a 9. és 11. évfolyamos középiskolások kétszer kéthetes külföldi kurzuson vehetnek részt az állam pénzén, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák az általuk elsőként tanult idegen nyelvet. A célországok között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel.”
Teljesen felesleges ilyenwkre kidobni a penzt!!
A diakoknak szerintem par specialis nyelviskolan kívül boven eleg lenne magyarul tanulni, mert ne a kulfoldnek képezzük a munkaerot es a fogyasztot, hanem Magyarországon kell azt tartani!!
Mas európai orszagokban sem tudnak jobban nyelveket max azert mert elmennek oda munkat vallalni es ott tanuljak meg a nyelvet, masreszt hozzajutnak angol nyelvű filmekhez, sorozatokgoz es konyvekhez(ez utobbi a legfontosabb!!!). Magyarországon is inkabb tobb főleg angol nyelvű konyvet kene forgalmazni(nem Dickenset es hasonloakat, mert azok regebbi es szofisztikalt angoljat mar senki sem hasznalja, hanem foleg egyszerűbb amerikai konyveket)!!
Namond
2021-01-25 at 18:13
Ugyan már!
A gyerekek nem tanulnak meg tisztességesen magyarul.
Ennek bizonyítékai a műsorvezetők szavai és újságírók írásai, vagy ezek a maradék, a nyelvet jó szinten megtanulók külföldre mentek megélni?
Naprózsa
2021-01-25 at 10:13
A környezetemben többen is perfekt beszélnek idegen nyelveket, mert gyerekkorukban csak németül lehetett rajzfilmeket venni, vagy interneten angolul filmet nézni. Rákényszerült gyakorlattal tanultak, élménnyel és kitalálva a szavakat, mint ahogy a kisbaba sajátítja el az anyanyelvét.
Ahogy mi tanultunk ötödiktől szótárazva, feleltetve, nyelvtanozva, számonkéréssel, dolgozattal és örök stresszel, csak (zömmel) meggyűlöltük az orosz kötelezőt.
Sztem késő már 5-dikben kezdeni. Tanuljanak éneket, mondókát, egyes játékokat már a nagycsoportban óvodában idegen nyelven, leginkább angolul, és utána egyes órákat hetente váltva, és vidám feladatokkal magyarul és angolul mind a négy alsótagozaton. Ilyen a torna, rajz, ének, reggelizés, ebédelés, technika, számítástechnika óra lehetne. Sőt lehetne kifejezetten játszóróra, ahol csak angolul játszanak, illetve játszva tanulnak. Csak ezután, mikor már megvan az alapszókincs és a gyerek mer megszólalni, ekkor jöhetne a nyelvtan, és számonkérés felsőtagozaton.
Most nálunk nincs kisiskolás korosztály a családban, nem tudom mi a tanrend, ergo ha nyitott kapukat döngetek mert már így tanulnak, elnézést kérek.
Írásbeli
2021-01-25 at 09:14
Írásbelit meg írásban kell leadni, azzal problémák vannak az egyetemeken a diákok többsége nem tudnak kézzel írni, annyira kiment a “divatból”, ha mégis az olvashatatlan. Már a nevüket is probléma leírni. Nem is gondolná az ember.
az ember, aki mindig érdekeseket mond
2021-01-25 at 08:49
1. Az EU más országaiban azért beszélnek több nyelvet, mert több a nyelvrokonuk. Csehországban és Szlovákiában pl. az idegennyelv-tudás kölcsönösen 100%-os.
2. Kifejezetten káros, ha az átlagemberek megtanulnak angolul. Egyrészt tömeges lesz az elvándorlás, másrészt az angolul jól tudó társadalmak mágnesként vonzzák a migránsokat.
navisos
2021-01-25 at 08:35
Addig, amig a ma már teljesen elavult nyelvtani szabályok hangsúlyozásával tanitanak idegen nyelveket, az idegen nyelvek tanulásának problémáira nem lesz megoldás.