• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Elégett holttesteket találtak a mexikói-amerikai határ közelében
    • Koronavírus – Izraelben is feltűntek az új vírusmutációk
    • Szijjártó Péter: emberéleteket mentünk meg és 10-15 milliárdos veszteségégtől óvjuk meg a magyar gazdaságot, ha csak egy nappal előbb kezdjük a tömeges oltást
    • A volt SZFE HÖK-elnök most arról panaszkodik, nem tudja, honnan lesz diplomája
    • Hétfőtől elérhető a digitális jólét szoftver-alapcsomag
  • Magyar ugar
    • A kultúra erődje – Szoborgyűjteményt véd a felújított Komáromi Csillagerőd (PS-VIDEÓ)
    • Apáti, Bencsik, Füssy, Velkovics – jobboldaliak küzdelme a balliberális polip ellen (Az Ügy, PestiTV)
    • Amit szabad Merkelnek és Kurznak, azt nem szabad Orbánnak? – Az EU-fetisiszta ellenzék nem áll le a hazugságokkal
    • Egy igaz, egyenes ember: Varga László kereszténydemokrata politikust hiába próbálták beszervezni, erre esélyük sem volt
    • Egymásnak estek a fiatalok: már az egyetemistáknak is elegük van a free SZFE-s zsebforradalmárokból
  • Világugar
    • Letette esküjét, Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke
    • Joe Biden már támadja a valódi nőket
    • Semmi sem “antiszociálisabb”, mint a “közösségi” média
    • Biztonságpolitikai szakértő: már nem Nagy-Britannia Amerika legfontosabb európai partnere
    • Betekintés az élenjáró, függetlenobjektív német sajtó munkájába – Második rész
  • Az alvilág titkai
    • Emberkereskedelem miatt állt bíróság elé a rettegett enyingi bűnöző, Sztojka Iván
    • Alvilág, kenőpénzek, titkosszolgálat – A bíróság végre tényleg pontot tesz a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós ügyére
    • Folytatódott a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba showműsora a Fővárosi Törvényszéken
    • Cigicsempészet miatt három év börtönre ítélték az olajos alvilág hírhedt alakját
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
  • Eco
    • Fájlnév DKRCS20200428001.jpg Képcím Újraindult a termelés a győri Audi-gyárban Képszöveg Győr, 2020. április 28. Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot vesz ki egy autó csomagtere és utastere közül, miután berakta a pótkereket az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében. Első lépésben egy műszakban kétezer járműgyári munkatárs kezdte meg munkáját. A járműszereldében műszakonként jelenleg 250 autót gyártanak, a vállalat a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni. MTI/Krizsán Csaba
      A globális csiphiány nyertese Kína – Autógyárak zárnak be
    • Szakértő: hazánkban élénkebb a munkaerőpiac jó néhány európai tagországhoz képest
    • Csaknem háromszázezer fiatal munkavállalót érint az szja-mentesség
    • Az MNB irányt mutat a bankoknak a moratórium utáni felkészüléshez
    • Kormány: nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon
  • Vezércikk
    • Donáth Annáék naponta árulják el a magyar szuverenitást
    • A Soros-banya fogná a kezünket, hogy a „megfelelő” pártra szavazzunk ’22-ben
    • A Szent Korona marad, a Jobbik nem, avagy Jakab Péter ma már a krumplira esküszik
    • Fekete-Győr András (ámok)futása
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
  • Sport
    • A magyar női vízipóló-válogatott kijutott az olimpiára – Magyarország–Olaszország 13–10
    • Nyolc között a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon! – Magyarország–Lengyelország 30–26
    • Továbbra is százszázalékos a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon – Magyarország–Brazília 29–23
    • Diósgyőri bravúrgyőzelem az Üllői úton! – FTC–DVTK 0:1
    • Bánhidi, Máthé és Lékai volt a nyerőember – Németországot legyőzve, csoportelsőként jutottunk a középdöntőbe!
  • A Hálózat
    • „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

A Hálózat

„Rákosi és Kádár ugyanaz a fajzat” – ’56 francia hőse, Albert Camus

„Rákosi és Kádár ugyanaz a fajzat” – ’56 francia hőse, Albert Camus
Mező Gábor
2016-10-16
„Ne figyeljenek más leckére, csak Budapesten a szabadságért meghaló fiatal harcosokéra! Ők bizonyosan nem hazudtak önöknek…” – ilyen, és ehhez hasonló felemelő sorokat írt a magyar forradalomról Albert Camus, aki következetesen, a kiközösítést is vállalva kitartott az 56-os ügy mellett. Miért nem becsüljük meg jobban azt a francia írót, gondolkodót, aki nem egyezkedett, nem maszatolt, hanem mindkét totális diktatúra ellen egyformán fellépett? „Amerikai báb” – írta róla a kádári sajtó. Nézzük, mit tett a szabadságért, s hogyan próbálták lejáratni itthon, keleten és nyugaton.

Nem sokszor, nem sokan álltak ki a magyarságnak fontos nemzeti ügyekért külföldön, már csak azért is meg kell becsülnünk az olyan valódi európai gondolkodókat, mint amilyen Albert Camus. Olyan művész volt, aki nem engedett a szírénhangok csábításának, ezért mind nyugaton, mind keleten közellenségként kezelték a kommunisták, és a velük összejátszó, az elnyomás “előremutató” rendszerét soha meg nem tagadó baloldali értelmiségiek. Következzen kiállásának és kitaszításának ismert, és mégsem eléggé ismert története.

„Az ötvenhatos ellenforradalom kitörése óta Camus szakított minden haladó szervezettel, durván támadja a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szovjetunió politikáját. (…) A Szovjetuniót és a magyarországi helyzetet támadó pamfletjei után nemrégiben hamis állításoktól hemzsegő előszót írt egy cikkgyűjteményhez, melynek írásai az ellenforradalmat dicsőítik” – jelentette „Döme”, azaz Bene Ede irodalomtörténész 1959 nyarán (a jelentést Szávai János tanulmányából idéztem).

A „Döme” ügynök által említett „cikkgyűjtemény” az 1959-ben, Nagy Imréék kivégzése után Brüsszelben kiadott Az igazság a Nagy Imre ügyben című könyvet takarta, ehhez írt előszót a francia író. Camus pontosan, élesen fogalmazott:

„Ez a könyv azt bizonyítja, hogy Magyarországon a Nagy Imre-ügyben minden előfordult: esküszegés, hivatali visszaélés, a nemzetközi jog, diplomaták és parlamenterek sérthetetlenségének semmibe vétele, emberrablás és gyilkosság. A történetben egyedül lopás nem fordult elő, amit a magam részéről szinte sajnálok. Ebben a szép társaságban egy tolvaj idillien, frissítőleg hatna.”

Súlyos, őszinte szavak. Camus egyéniségének, igazságérzetének, megalkuvásoktól mentes gondolkodásának köszönhette, hogy a francia értelmiség befolyásos, kommunista/baloldali része kitagadta. A totális (legyen az náci, fasiszta vagy „proletár”) diktatúrákat egyformán elvető, az azokat mentegető, áruló írástudókat megvető író az 1956-os forradalom és szabadságharc után vált végleg kiközösítetté, páriává. Az ellene folytatott hadjárat élére korábbi támogatója, mentora és barátja (pontosabban, akit annak hitt), Jean-Paul Sartre állt.

A hazájában hihetetlenül befolyásos filozófus-író árulóként kezelte Camus-t, amiért nem csupán kritizálta, de elvetette a kommunizmust, és nem hitt az embertelen rendszer megjavíthatóságában. Nem csupán Camus-t közösítették ki, mások mellett hasonló sors várt a valaha még Katalóniáért harcoló, de a kommunizmussal szembeforduló George Orwellre és Arthur Koestlerre (akiknek a huszadik század két igazán fontos művét, az 1984-et és a Sötétség délbent köszönhetjük).

Sartre (alul, balra) és Camus (alul, középen, Sartre mellett) - itt még együtt

Sartre (alul, balra) és Camus (alul, középen, Sartre mellett) – itt még együtt

Fázsy Anikó a Hamvas Intézet gondozásában megjelent művében (Albert Camus esete a baloldallal, in: A Naphta szindróma) hosszan foglalkozik a Camus-Sartre ellentéttel: „Camus-t a francia baloldal karanténba zárta, ahonnét az 1957-es Nobel-díj sem tudta kiemelni… Sartre Camus lejáratására, erkölcsi ellehetetlenítése érdekében nem átallja, hogy – utólag – elmarasztaló kritikákat írjon azokról a könyvekről, amelyeket annak idején oly lelkesen dicsért, s ami kilomboztatta a két ember barátságát. Most már nem talál bennük semmi jót”.

Bár a „kenyértörésre” ’56 után kerül sor, a távolodás már korábban megkezdődött. Fázsy Anikó idéz egy ötvenes évek elején keltezett magánlevélből, amely Camus kérlelhetetlenségét bizonyítja:

„Oroszország ma őrtornyokkal körülvett rabszolgák földje… Hogy a koncentrációs táboroknak ezt a világát a szabadság eszközeként csodáljuk, az eljövendő boldogság iskolájának tartsuk, hát ez ellen harcolni fogok az utolsó leheletemig”

– írta az író, élesen szembefordulva azokkal a nyugati értelmiségiekkel, akik mindenáron, újabb és újabb alkuk árán védelmezték a Szép új világot (amit – nem lényegtelen – a távolból csodálhattak). Mit gondolt róluk Camus?

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása / Fotó: Dw.com

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása / Fotó: Dw.com

„A nosztalgiázó értelmiségiek kizárólagos és undorító munkája abban merül ki, hogy gondosan megkülönböztessék a jó koncentrációs táborépítőket a rossz koncentrációs táborépítőktől, a jó antiszemitát a rossz antiszemitától. Az embernek hányingere támad”

– idézi Fázsy Camus-t. És mit gondolt Sartre? „Igen, Camus, én is, akárcsak maga, elfogadhatatlannak tartom ezeket a táborokat, de számomra legalább annyira elfogadhatatlan, hogy a „polgári sajtó” naponta fölemlegeti”. Ez utóbbi a kívülállóknak érthetetlen logika: elfogadhatatlan a Gulag, de az is, hogy ennyit beszélnek róla!

1956: Egy igaz ember kiállása

Miután 1956. október 23-án kitört a forradalom, a világ közvéleménye felénk fordult. Sajnálatosan csak igen rövid ideig. Camus volt a kivétel. Az író a Kádárékkal érkező szovjet hadsereg bevonulása után, november 8-án (a müncheni rádió közvetítésével) kapta meg a magyar írók kétségbeesett táviratát, amely cselekvésre késztette.

„A világ minden írójához, költőjéhez, tudósához! – szólt a felhívás. – A magyar írók hozzátok fordulnak. Hallgassátok meg felhívásunkat. A barikádokon harcolunk hazánk szabadságáért, Európa szabadságáért, az emberi méltóságért. Meg fogunk halni. De áldozatunk ne legyen hiábavaló! A végső órán, a felkoncolt nemzet nevében hozzátok fordulunk, Camus, Malraux, Mauriac, Russel, Jaspers, Einaudi, T. S. Eliot, Koestler, Madariaga, Jiménez, Kazantzakisz, Lagerkvist, Laxness, Hesse és a szellem többi harcosai… Cselekedjetek!”

Camus cikke két nappal később jelent meg: „Halálra ítélt erődjükben elszigetelt magyar testvéreink bizonyára mit sem tudnak a francia írók egyöntetü és mély felháborodásáról. Igazuk van azonban, ha azt gondolják, hogy a szavak vajmi keveset érnek, s nevetséges a keresztre feszített Magyarország feletti üres siránkozás. Az az igazság, hogy ugyanaz a nemzetközi közösség, amely  a sok év késlekedés után végre erőt gyűjtött a beavatkozáshoz Közép-Keleten, hagyja ugyanakkor megölni Magyarországot” – írta a hazánk sorsára nézve kulcsdöntő szuezi válságra utalva, majd az Egyesült Nemzetek (ENSZ) segítségét kérte. Aláírásgyűjtést kezdeményezett azért, hogy az ENSZ azonnal vizsgálja ki a magyarok elleni népirtást, engedjék ki a politikai foglyokat, tartsanak szabad választásokat, és a magyarok szavazhassanak a szovjet csapatok kivonásáról, akiket nemzetközi ellenőrző csapatokkal helyettesítsenek. (Camus írásait Raymond Aron: ’56 és a franciák című művéből idézem).

„Szeretném, ha ezt a szöveget a magyar írók közzétett felhívás minden címzettje aláírná. De ezen felül minden európai író, éljen bárhol, gyűjthetne aláírásokat annyi értelmiségitől, ahánytól csak tud, és elküldhetné azokat az Egyesült Nemzetek Titkárságára ezen szöveg kíséretében. Sajnos, és ezt szégyenkezve mondom, ez minden, amit lerohant testvéreink érdekében, a mészárlás megszüntetéséért tehetünk, s csak így tudjuk megmutatni a világnak, hogy a tehetetlen vagy kegyetlen kormányok ellenére, túl a diktatúrák függönyén, a baloldal hagyományos eszméinek és mozgalmainak minden kudarca ellenére, igenis létezik még valódi Európa, melyet az igazság és szabadság eszméje egyesít minden zsarnoksággal szemben.

A magyar felkelők most tömegével halnak meg ezért az Európáért. Hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló, nekünk akiknek még megadatik a szabad szólás joga, tanúskodnunk kell hűségünkről és hitünkről, és minél messzebbre eljuttatnunk Budapest felhívását”

– írta a Franc-Tireurben megjelent cikkben.

Csak a szabadságért harcolók nem hazudtak

November végén még keményebben, szebben fogalmazott: „Felejtsenek el minden tanítót, minden lejárt ideológiát, romlandó fogalmat és ócska szólamot, mindazt, amivel továbbra is tömni akarják magukat! Se jobbról, se balról ne hagyják magukat zsarolni.

Végül: ne figyeljenek más leckére, csak Budapesten a szabadságért meghaló fiatal harcosokéra! Ők bizonyosan nem hazudtak önöknek, amikor azt állították, hogy földi történelmünkben ha kevés dolog is, de a szellem és a munka szabadsága egy szabad országban a szabad Európa ölén igazán megéri, hogy harcoljanak és meghaljanak érte.”

Olyan mondatok ezek, amikhez nincs mit hozzátenni. Közben Sartre – aki egyrészt nyilván nem tehette meg (és miért is akarta volna?), hogy ne ítélje el a szovjet beavatkozást –, azért a novemberi eseményeket is kimagyarázta. Hosszú, kacskaringós esszéjét (Sztálin kísértete) a következő sorokkal zárta: „Ha a Szovjetunió nem ér se többet, se kevesebbet a kapitalista Angliánál, akkor nem marad más, mint művelni kertjeinket. De hogy a reményt megőrizzük, éppen ellenkezőleg kell cselekednünk: belátni a tévedéseket, a szörnyűségeket és a bűnöket, felismerni a szocialista tábor nyilvánvaló előnyeit, s ehhez mérten még jobban elítélni azokat a jelenségeket, melyek ezeket veszélyeztetnék” – írta. Mintha a kádári konszolidáció, desztalinizáció zümmögését hallanánk. Belátni, felismerni, elítélni – esetleg önkritikát gyakorolni?

A megtorlást és jogtiprást szépen elkenegető Sartre-tal szemben fellépő Camus nagy hatású beszédet tartott 1957. március 15-én a párizsi Wagram-teremben, ahol – ó, egek! – Kádárt és Rákosit egymás mellé helyezte. Beszéde nyomtatásban Az a nap, amikor Kádár rettegett címmel jelent meg (szintén a Franc-Tireurben).

„Ugyanaz lesz most számunkra Magyarország, ami húsz évvel ezelőtt Spanyolország volt. A finom árnyalatokra a nyelvi fordulatokra és okoskodó fontolgatásra, mellyel még mindig el próbálják fedni az igazságot, nem vagyunk kiváncsiak.

A Rákosi és Kádár közötti versengésnek, amiről annyit beszélnek, semmi jelentősége. Egyazon tőről fakad. (Más fordításban: “Ugyanaz a fajzat” – M. G.). Csak az áldozatok számában különböznek, és ha Rákosi egyelőre vezet is, ez nem fog sokáig tartani. Ami az ország szabadságát illeti, édes mindegy, hogy a kopasz gyilkos, vagy a másik, az üldözöttből üldözővé lett, kezében van a hatalom… egy totalitárius állam nem léphet előre. A terror nem fejlődik, legföljebb csak fokozódik, a vérpad nem lesz szabadelvűvé, s az akasztófa sem toleránssá…

És ha valaki még kételkedne ebben, a magyar írók most világgá kiáltják, mielőtt végleg elhallgatnának, mert úgy döntöttek, hogy jobb elhallgatni, mint rendelésre hazudni.”

1957: Nobel-díj, és a Kádárnak írt levél

Camus életében ez az esztendő – 1957 – amúgy is fontossá vált, ebben az évben kapta meg irodalmi Nobel-díját, októberben pedig – két másik francia Nobel-díjassal, Francois Mauriac-kal és Roger Martin Du Gard-ral együtt – táviratot küldött Kádár Jánosnak. A franciák a kezdődő íróper ellen tiltakoztak (Tamási Áron bírósági kiállásáról ebben a cikkben emlékeztem meg), és az igazság kedvéért említsük meg, hogy mások mellett Sartre is felemelte a szavát az írók védelmében. Ezután jelentették meg Brüsszelben azt a leleplező művet a “Nagy Imre-ügyről”, amelynek előszavával Camus olyannyira felháborította „Döme” ügynököt.

Camus, a közellenség – lejáratás itt és nyugaton

Az ötvenes évek közepétől, de különösen ’57 után Camus közellenséggé vált a „szocialista blokkban”, az akkori magyar sajtót vizsgálva leginkább az elhallgatás módszerét alkalmazták ellene (évente egy cikkben említették a nevét). A pestist és A bukást csak 1962-ben adták ki Magyarországon, természetesen ideológiailag megtámasztva: „Köpeczi Béla hosszú előszót írt ehhez a kiadáshoz, amelyben próbálja feloldani az ellentmondást az írói mű és az ideológia között – írta Szávai János. – Camus legzavarosabb és legkártékonyabb könyvének nevezi a L’Homme révolté-t(A lázadó ember); ugyanakkor paradox (vagy nagyon is logikus) módon ezt a könyvet a Pártközpont lefordíttatta és zárt kiadványként terjesztette, 150 példányban.”

Köpeczi Béla olvas / Forrás: Matud.iif.hu

Köpeczi Béla olvas / Forrás: Matud.iif.hu

Érthető, hogy A lázadó ember Franciaországban sem aratott „osztatlan sikert”, Sartre lapjában (Les Temps Modernes) a baloldali véleményvezér egyik fiatal embere írt megsemmisítő, lejárató kritikát, a szakértők szerint ez vetett végérvényesen véget Sartre és Camus korábbi barátságának.

Minden forradalmár “fasiszta” volt

Bár Camus-t az ötvenes évek végén nálunk jobbára nem létezőként, érinthetetlenként kezelték, jellemző a groteszk, szánalmas írás, amely 1958-ban jelent meg „Kár a gőzért, monsieur Camus” címmel a Hét című pozsonyi folyóiratban.

„Ez évi első számunkban már megírtam azt a senkit sem meglepő tényt, hogy Albert Camus, egy közepes, filozofáló francia író a hidegháború rosszhírű hőse megkapta az elmúlt esztendő irodalmi Nobel diját… Nem is térnék vissza ehhez az amerikai drótokon rángatódzó paprikajancsihoz, ehhez az antihumanista „humanista íróhoz”, ha… Igen, ha az amerikai Life cimü folyóirat hasábjain nem találkoztam volna vele, ha nem olvastam volna legközelebbi „írói” terveit. Albert Camus ugyanis regényt, mégpedig nem is akármilyen regényt akar írni. A gyűlölet nyálkájába mártogatja lélekmérgező tollát, hogy bepiszkítsa az ötvenhatos magyarországi ellenforradalom vértanúinak emlékét.

Mert monsieur Camus a „magyar szabadságharcról” akar könyvet írni… Mindszenty bíboros és Francia, Kis Mihály, Nagy Imre és Meyer Antal SS-legény, Háy Gyula és Tuskólábú János, Losonci Géza és az újvidéki tömeggyilkos horthysta tábori lelkész, Maléter és Dudás, Déry Tibor és herceg Eszterházy, Pálinkás-Pallavicini meg a többi ellenforradalmár és fasiszta apologetikáját akarja megírni.”

Letöltés (PDF, 497KB)

A Hét részleges névtelenség mögé bújó szerzője (csak „SI” monogramot használt) természetesen nem maga találta ki a rágalmakat, ahol minden „ellenforradalmár” „fasiszta”, ott minden forradalomról beszélő humanista „náci/fasiszta/amerikai báb” etc. Jellemző, hogy 1959-ben megjelent Új magyar lexikon a francia írót a „reakció híveként” és a „munkásmozgalom ellenfeleként” jellemezte, mint ahogyan az is, hogy Camus Nobel-díja egy-egy rövid hírt ért meg a korabeli magyar napilapokban. Sajnálatosan korai haláláról sem írtak többet.

A KGB rendezte meg Camus halálát?

A negyvenes éveinek végén járó Camus 1960-ban autóbaleset áldozata lett – bár a baleset kifejezés megkérdőjelezhető. Néhány éve Giovanni Catelli olasz akadémikus fedezte fel, hogy hiányzik néhány rész Jan Zábrana cseh költő naplójának olasz fordításából. Nevezetesen éppen az a részlet, amely Camus haláláról szól.

Zábrana egy meg nem nevezett, de „sokat tudó” forrásra hivatkozva azt írta, hogy a francia írót a KGB parancsára ölték meg, autóját Dmitrij Sepilov egykori szovjet külügyminiszter parancsára rongálták meg. Bizonyíték nincs, de az ötvenes-hatvanas évek paranoiás világában ez a forgatókönyv bőven elképzelhető.

Tény, hogy Sepilov semmiképpen nem kedvelhette Camus-t, aki a már idézett, 1957 márciusán elhangzott (és később nyomtatásban is megjelent) beszédében külön is kitért a szovjet elvtársra:

„Mikor Sepilov úr Párizsból hazatérve azt merészeli írni, hogy a „nyugati művészet arra hivatott, hogy a lélekből kiölje az emberi érzést és gyilkosok változatos fajait nevelje”, nos, akkor úgy érzem, ideje azzal válaszolni, hogy íróink és művészeink – legalább ők – soha senkit nem mészároltak le, s mindemellett megvan bennük az a nagyvonalúság, hogy nem vádolják a szocialista realizmus elméletét a Sepilov úr, vagy a hozzá hasonlók parancsára elkövetett nyílt vagy titkos mészárlással”.

Albert Camus / Kép: Blog.redbubble.com

Albert Camus / Kép: Blog.redbubble.com

 

Baleset történt vagy sem, nem tudjuk.

Egy valami biztos, Camus többet érdemelne tőlünk, magyaroktól.

Egyike volt azon keveseknek, akik egyenes gerinccel, a szélsőségek csábításának nemet mondva, és éppen ezért kitaszítva, s ezt tudatosan vállalva vált a huszadik század meghatározó gondolkodójává. Kevesen álltak ki ilyen következetesen a magyar ügy mellett – talán jobban is megbecsülhetnénk az emlékét.

hamvas

 

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témák1956ExkluzívVezető
2 hozzászólás

2 Comments

  1. algohun

    2017-02-05 at 14:24

    Teljesen egyetértek. Három cikkről beszédről tudok francia cimük és az egyik jobb magyar forditása tőlem:
    Le sang des hongrois A magyarok vére The blood of the Hungarians
    Kadar a eu son jour de peur. Kádár rettegésének napja. The day which terrified Kadar.
    A hamadikra nem emlékszem de ha ez a cikk helyes akkor lehet még több is igen a Franc Tireur ben A Mesterlövész.
    Egyébként ezt a IIVHban vagy után inditott lapot nemsokkal a sok Camus irás megjelentetése után betiltották vagy megszüntették.
    La veritá mi fa male: fájt nekik az igazság.

    Igen ezek a nevek az olasz irodalmárok és cseh költők akik kiszivárogtatták hogy Sepilov parancsára intézték el a csehek Gallimard fils kiadója fiának autóját úgy hogy Midiből tehát Provenceből Párizsba hajtva meghaljon a nagy iró és igaz ember illetve a lázadó ember.

    Egyébként valamelyik fiatalabb hölgy a képen Simone de Beauvoir lehet akit Kösztler Artúr is megdugott
    nemcsak Sartre.
    Camusnak vélem jobb izlése volt nőkben is nemcsak ideológiákban.

    igen Camus egyik nagy műve a L’homme révolté A fellázadt ember.
    Ő is valamiféle szocialista kommunista anarchista és világforradalmárként kezdte mint Petőfi …. akit ezért ismernek a franciák… és felháboritotta hogy hazudtak neki.
    Hogy a CCCP nem a jővő álmának megtestesitője a béke a szabadság az emberszeretet csúcsa hanem még gyalázatosabb zsarnokság mint a fasizmus nácizmus falangeizmus stb.

    Ezért a kommunizmus ellen fordult mint álmainak meghazudtolója és meggyalázója.
    Ő lázadott minden elnyomás gúzs embertelenség hazugság ellen.
    És éppen a magyar forradalomban találta meg új régi hitének megtestestesülését.

    Albert Camus egy rettenhetetlen rendületlen ember volt aki csak azt hitte hogy
    amicus Platonis sed magis amicus veritas. Lehetek Plátó barátja de inkább vagyok az igazságé.

    Válasz
  2. etruszkszumirszittya

    2017-03-27 at 05:51

    Mikor a Brüsszel gazemberei és hulaldékjai támadnak minket Camus soraival kell válaszolnunk. Hogy a magyarok már elég vért áldoztak az Európai eszmékért és a szabadságért.
    Minket nem kell kioktatni sem megbüntetni mi vagyunk azok akik Európát oktatjuk és minden büntetést visszautasitunk. Camus érveivel és szent szavaival.

    Halála megszentelte szavait. A XIX században nagy barátunk Heine volt a
    XX.ban Camus.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A Hálózat
2016-10-16
Mező Gábor

Kutató vagyok és újságíró. Olyan munkát végzek, amit imádok, és ahol folyamatosan aknákat kell kerülgetnem. Inkább csak Tűrt, semmint Támogatott, de ez épp így van jól.

Kapcsolódó témák1956ExkluzívVezető

Több A Hálózat

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

Mező Gábor2021-01-20
Több

„Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története

Mező Gábor2021-01-17
Több

„Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2021-01-15
Több

Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában

Mező Gábor2021-01-10
Több

Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)

PestiSrácok.hu2021-01-01
Több

Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története

Mező Gábor2020-12-31
Több

Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere

Mező Gábor2020-12-20
Több

Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)

Mező Gábor2020-12-18
Több

Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát

Mező Gábor2020-12-17
Több

Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)

Mező Gábor2020-12-15
Több

Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat

Mező Gábor2020-12-13
Több

Popper Péter titkos élete: zsilettpengés bűnözőként kezdte, végül a Rákosiéknál jól fekvő apja mentette meg a börtöntől, majd dugta el a Lenin Intézetbe

Mező Gábor2020-12-06
Több

„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája 

Mező Gábor2020-12-04
Több

Bródy János Brezsnyev szivarzsebében: a KISZ 1983-as menetén „Békés indulatokat” kért, amíg a többiek az Internacionálét énekelték

Mező Gábor2020-11-25
Több

„Népirtás volt a Kádár-korszak öt-hatmillió abortusza” – Gyilkos idők: beszélgetés Zelei Miklóssal

Mező Gábor2020-11-21
Több

Hány Popper “Professzor” Péter dolgozott a fiatalok megtörésén? – Megfigyeltek, ügynökök és a Kalef galeri a PestiTV-n!

PestiSrácok.hu2020-11-20
Több

A katonai hírszerzés (MNVK-2.) állt a Malév mögött, a háttérben meg a KGB – Megdöbbentő dokumentumok a kivéreztetett repülő-vállalatról

Mező Gábor2020-11-08
Több

Gimisként börtönbe zárták, de beintett a beszervezőknek: Ujlaki Dénes színművész és a Kalef “galeri” a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2020-11-06
Több

Mivé lett a lázadó: itt a felvétel, ahol Bródy hitet tett a diktatúra mellett és elárulta a „szélsőséges” alternatív zenészeket

Mező Gábor2020-11-01
Több

„Göncz Árpád személyiségét és szerepét nagyon sötéten látom” – Harminc éve próbálták a taxisblokáddal megtörni az országot

PestiSrácok.hu2020-10-27
Több

„Mindent odaadtak Krisztusért” – A délvidéki népirtás ferences mártírjainak története a PestiTV-n

Mező Gábor2020-10-24
Több

Mártírgyártás régen és most: bűnözőkből hősök, avagy a BLM-mozgalom a Sacco és Vanzetti-propaganda fényében

Mező Gábor2020-10-18
Több

„Ne várd az apádat. Mellettem verték agyon.” – Itt megnézhető a PestiTV műsora az elhallgatott délvidéki népirtásról

PestiSrácok.hu2020-10-09
Több

Népirtás volt, nem mészárlás: negyvenezer magyart öltek meg Tito kutyái – Megdöbbentő műsorunk este nyolckor a PestiTV-n!

Mező Gábor2020-10-08
Több

Janikovszky Béla és a bolondokházába zárt feleség – Nézze meg és szavazzon Mező Gáborék filmjére!

PestiSrácok.hu2020-09-28
Több

Most akkor kém volt Dobrev Klára apja? Tényleg lecseréli Fletót az Apró-Dobrev-klán? Itt a Hálózat első adása!

PestiSrácok.hu2020-09-25
Több

A bolgár miniszterelnök szétlőtt koponyája és az Apró-klán titkai – Este jön A Hálózat első adása a PestiTV-n

Mező Gábor2020-09-24
Több

Ki áll a 24.hu mögött? – Varga Zoltán milliárdos, avagy a Nyugatra küldött közgazdász, akit a KISZ-csúcstitkár Hardy Ilona emelt fel

Mező Gábor2020-09-13
Több

Hegedüs Géza író-ügynök bomlasztott és jelentett, ma a NAT legújabb nyelvtankönyvében reklámozzák

Mező Gábor2020-09-03
Több

A terrorszervezetek egykori tisztjei irányították a magyar kultúrát – Komlós János (ÁVH), Kardos György (Katpol), Sarlós László (Katpol)

Mező Gábor2020-08-30
Több

Ha Koncz Zsuzsa valódi cenzúráról akar hallani, kérdezze a halott Radics Bélát

Mező Gábor2020-08-02
Több

A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?

Mező Gábor2020-07-26
Több

Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és “elfelejtett” apósa, Boldizsár Iván

Mező Gábor2020-07-19
Több

Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt

Mező Gábor2020-07-05
Több

Sokba került Boros Lajosék Interpop Fesztiválja – A botrány után a KGB ölte meg az ORI igazgatóját?

Mező Gábor2020-06-21
Több

Boros Lajos, az “erkölcsi nulla”, a “tégla” – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

Mező Gábor2020-06-14
Több

Az átmentett ÁVH-s sikertörténete: propagandistaként Mindszentyt is lejáratta, hogy végül Demszky Budapestjének dolgozzon

Mező Gábor2020-06-07
Több

Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát

Mező Gábor2020-05-10
Több

Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?

Mező Gábor2020-05-01
Több

Bochkor Gábor és Kanyó László: hírszerzők gyermekei a Danubiusban, avagy így termelte ki az utánpótlását a hálózat

Mező Gábor2020-04-26
Több

A kommunista hírszerzés állt a Danubius Rádió mögött? Halott szépségkirálynő, eltűnt milliók és egy élelmes külkeres kalandjai

Mező Gábor2020-04-19
Több

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

Mező Gábor2020-04-12
Több

Soros és a CIA, Mogiljevics és a KGB, avagy a krízisek bábmesterei – Bemutatjuk a felforgatás titkos forgatókönyvét (videóval)

Mező Gábor2020-04-11
Több

Bolondokházába zárt feleség, a történet, amitől még az ÁVH-s tiszt is undorodott – Délután négykor levetíti a Hír Tv a dokumentumfilmünket

Mező Gábor2020-04-06
Több

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

Mező Gábor2020-04-04
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ha a népzene jobban benne lenne a köztudatban, jobb ország lennénk” – 70 éves Hamar Dániel
    0612021-01-22
  • Jó kedvvel, bőséggel – Online programok a magyar kultúra napján
    0612021-01-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • Az ima
    Aristo2021-01-24
  • A párbaj
    Aristo2021-01-19
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • A Bodu-jelenség
    Erdélyi levelek2021-01-22
  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • VBT blog

  • Micsoda abszurd egy nap…
    Blog2021-01-19
  • Nem vonulok rezervátumba!
    Blog2021-01-18
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Igenis létezett divat az ’50-es években (VIDEÓ)
A forradalom pólósai vettek revansot a szovjeteken – 1956-ról és a melbourne-i vérfürdőről beszélgettünk Kárpáti Györggyel (VIDEÓ)