Minden épületnek, s az abban lakóknak saját története van, intim és kevésbé intim sztorik vagy sorsfordító történések, mi városlakók pedig kíváncsiak vagyunk rájuk. Kik laktak a házban? Mikor épült? Miért ilyen díszes? Rengeteg kérdés merül fel bennünk, ha mindennapjaink megszokott útvonalán, turistaként vagy séta közben megakad a szemünk egy szép, érdekes házon, palotán. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palota sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyi család ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb belvárosi palotájává.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu
A Károlyi palotát régebben Patachich palotának, illetve Barkóczy palotának hívták. A klasszicista stílusú U alakú, nagy kiterjedésű mai palota többszöri átépítés eredménye. Ezt az irányzatot követik a belső dór oszlopok és aranyozott stukkó borítások is. Falai között kapott helyet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye.
A palota építéstörténetének első nyomai a török felszabadulást követő időkre vezetnek vissza, amikor az omladozó várfallal körülvett szegényes, kicsiny, az ostromok tüzében teljesen szétdúlt romváros minden jogkör nélkül még a Bécsből irányított kamarai igazgatóság intézkedései alá tartozott. A palotát első formájában Kalcher Márton építette Wilfersheim Miklós élelmezési biztos számára 1696-1698 között barokk stílusban. 1745-ben Patachich Gábor kalocsai érsek Barkóczy Ferenc egri püspöknek adja el, aki nagy pompával rendezte be, a város legelőkelőbb épülete lett. 1751. augusztus 4-én a Pestre látogató Mária Terézia „ legkegyelmesebb tetszését” is elnyerte. 1768-ban gr. Károlyi Antal ezredes vásárolta meg a palotát a hozzá tartozó kerttel és épületekkel. Károlyi a palota megvételekor tervbe vette annak kibővítését is. Először a szomszédos Harruckern-ház felé eső részen indult meg a terjeszkedés, ám a teljes kivitelezés elé valószínűleg előre nem látható és általunk nem ismert kisebb-nagyobb akadályok merülhettek fel. Ezek között is talán legnagyobb a Duna hirtelen jött katasztrofális áradása volt. Egész Pestet, külvárosaival együtt, a budai alsóvárosokat és Óbudát, közel 900 házat romba döntve, elöntötte. Ebben a szomorú állapotban Károlyi Antal gróf a nyomorgó, fázó hajléktalanok egyik nagy tömegét, kik mindenüket elvesztették, palotájába hozatta s saját magának csak egy szobát tartva fenn, pompás termeit és lakosztályait nyitotta meg e szerencsétlenek számára.
A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek köszönhetjük, aki bővíttette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű istállókkal, könyvtárteremmel látta el, és gazdagon dekorálta az ingatlant. A világlátott, széles látókörű főúr Széchenyi István és Wesselényi Miklós közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat, alapító tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott.
A palota történelmi nevezetessége, hogy 1849 január 8-án itt fogták el az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost. A tragikus eseményt az épület Henszlmann utca felöli falára illesztett dombormű örökíti meg. A szabadságharcot követő véres megtorláskor Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását, a grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon
A 21. század kastélya
Az épület legszebb helyiségei az egymásból nyíló úgynevezett vörös szalonok. A termek eredeti dekorációja nem maradt meg, mennyezetük stukkódísze is elpusztult. A ma Lotz –teremnek nevezett szalon mennyezetén látható falkép már a Fővárosi Képtár idején került ide, Lotz Károly műve a kilenc olümposzi Múzsákat ábrázolja.
A két északi sarokszoba egyike, a női szalon vagy Tükrös terem falait díszes olajzöld-arany faborítás fedi, amelybe tükrök illeszkednek. A szomszédos helyiség, a mai Bártfay-szalon, nevében állít emléket a Bártfay házaspárnak. A terem eredetileg a grófné lakosztályához tartozott. A folyosóra lépve az egykor virágszalonként, majd képtárként szolgáló télikertbe jutunk, melynek falait a kápolnáéval együtt zöld damasztkárpit fedi. A kápolna ajtó- és ablakbélleteiben, mennyezetén a faragott faborítás szerencsésen megmaradt, csupán az ajtót helyezték át.
A könyvtár berendezése dekorált, erkélyes kiképzésű mahagóni fabútorzat, viszonylag épségben megmaradt, Koch tervei nyomán egy bécsi mester műhelyében készült. A könyvtár az irodalom, az irodalomtudomány és az irodalmi muzeológia országos feladatkörű tudományos szakkönyvtára. Állománya 400 ezer könyvtári egységből áll. A hely különlegességét fokozza, hogy több híres író és költő a könyvtárra hagyományozta személyes könyvgyűjteményét. A állomány nemcsak az irodalomtudományi kutatás eszköze, hanem kortörténeti dokumentum is. Számos régi dokumentum digitalizálását végzik itt, ottjártunk épp Móricz Zsigmond egyik naplóját gépelte egy dolgozó.
Az alagsori szint két alapegysége az eredeti téglaboltozatú, zeg-zugos pince, valamint az udvar alatt a ’90-es évek közepén létesített egyterű tömör raktár, ahol a könyvtár gyűjteményének nagy része is található. A raktár mérete lenyűgöző, és az abban található akár 2-300 éves kiadványok értéke felbecsülhetetlen.
2015 legnagyobb meglepétese
Az utóbbi hetek egyik legnagyobb meglepetése a klasszicista kastélyban lakó múzeum számára, hogy Príma Primisszima díjra jelölték a magyar oktatás és köznevelés kategóriában. A 061.hu E.Csorba Csilla főigazgatót kérdezte az épületben tett túra során, arról mit szólt a múzeum a megtisztelő jelöléshez? “A PIM nagy örömmel fogadta a Prima díjra való jelölést, igazi meglepetés volt számunkra. Ez a státusz is már fantasztikus, de természetesen, ha a kuratórium, és vagy a közönség még többre érdemesítene bennünket, annak is nagyon-nagyon örülnénk. A PIM sok éves munkájának lenne igazi elismerése. A díjkiosztó napján együtt fogunk drukkolni. Mindkét kategória sokat jelent egy a közművelődésért dolgozó intézménynek, az egyik egy nagyfokú szakmai elismerés, a másik pedig a közönség oldaláról való ismertség, befogadás, népszerűség jele. Nem szeretnék dönteni a kettő között, természetesen, ha a kategóriánkban velünk együtt versenyző két kiváló szakember nem sértődne meg, örülnénk, ha minket választana a kuratórium.”
De vajon mire költené a PIM a díjjal járó pénzösszeget? “Az elismeréssel együtt járó pénzösszegnek meg lenne a helye. Az irodalom nem csillogó holmi, nem tartozik a szponzorok által legtámogatottabb területnek. Az elnyerendő összeget nem szeretném előre elkölteni: de jutna belőle mindenkinek,műtárgyvásárlásra, a kiállításink szebbé tételének, a gyerekfoglalkozások eszközhasználatának javítására, igényes programok szervezésére a Mesemúzeumban, a Kassák Múzeumban, az Ady Emlékmúzeumban, filiáléinkban, s természetesen a Károlyi-palotában megvalósuló ismeretátadás kínálatának, a szolgáltatások bővítésének megvalósítására is. Jelenleg egy új honlapot fejlesztünk saját erőből, kicsit nagyobb összegből biztos még igényesebb lehetne.”
A beszélgetés során megtudtam, hogy a évet két új kiállítással zárja a múzeum, ugyanis december 8-án nyílik a filiáléban, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban az Erdőjárók kalauza című, Zemplén természeti kincseit bemutató, nagyon izgalmas, fiataloknak, családoknak, az erdőket, turizmust szerető csoportoknak szóló tárlat. December 16-án az Ez bejött! Új szerzemények 2010-2015 című kiállítás startol a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely egyszerre visszatekintés, számadás az elmúlt 10 év gyűjteményezéséről, izgalmas betekintés a muzeológusok munkájába. A kéziratok, könyvek, tárgyak, képek látványtára pedig igazi szellemi, érzéki utazást ígér.
Amennyiben ismered és szereted a PIM-et, és szavazatoddal támogatnád a Prima díj kapcsán, IDE kattintva informálódhatsz a voksolás feltételeiről.
Fotók: HORVÁTH PÉTER GYULA