Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.
A 2018 Arctic Report Card szerint a 2018-as évnél csak 2016 volt melegebb a régióban. Az északi területek emelkedő hőmérséklete felforgatja a jellegzetes időjárási mintákat, a folyamat okozza a súlyos téli viharokat az Egyesült Államok keleti részén és a szélsőséges márciusi hidegbetöréseket Európában – áll a jelentésben.
Az Arktisz légkörének és óceánjának folytatódó melegedése hatalmas változásokat okoz a környezetben az előre megjósolt és más, egyelőre elképzelhetetlen módokon
– figyelmeztetnek a szakértők.
Hozzátették: új és gyorsan kialakuló veszélyek öltenek formát és mutatnak rá arra, milyen nagy a bizonytalanság a környezeti változásokat illetően. A sarkvidéki levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben, 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött a feljegyzések kezdete, 1900 óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól – állítja a 12 ország 81 kutatója által összeállított jelentés. A legutóbb vizsgált 12 hónapos ciklusban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius fokkal haladta meg az 1981-2010-es átlagát.
A Jeges-tengert borító jégtakaró eddig csupán egy évben volt kisebb, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése a 2017-2018-as szezon egészét illetően. Az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része, de a hatásai egyáltalán nem elszigeteltek, hanem elnyúlnak egészen a közepes szélességi körökig. A melegebb Északi-sarkvidék ugyanis csökkenti az északi és déli területek közti különbséget, amely a sarkvidéki futóáramlatok, a folyók és a repülőgépek szintjén fújó erős szelek fő hajtóerejét adják – közölte a NOAA.
A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a Föld felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör. A Földön nagy hatással van a felszíni meteorológia alakulására a szubtropikus és a poláris áramláson keresztül. A futóáramlat többnyire több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, több kilométer vastagságú levegőréteg. Ebben a melegedő környezetben a futóáramlatok hullámzóbbakká válnak, aminek hatására “a meleg levegő távolabbra jut el északra, a hideg levegő pedig messzebbre jut a déli vidékekre ahhoz képest, amikor az áramlat erős és viszonylag egyenes” – állítják a szakértők.
A tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a változó futóáramlatok (a felső légkörben nagy sebességgel áramló, többnyire több ezer kilométer hosszú, több száz kilométer széles és több kilométer vastag levegőrétegek) okozzák a heves viharokat.
Figyelemre méltó, szélsőséges időjárási események esnek egybe a futóáramlatok mély hullámaival: ilyen a 2017 őszén az Északi-sarkot érő hőhullám, a heves téli viharok az Egyesült Államok keleti részén 2018-ban és a márciusban Európában tapasztalt hidegbetörés
– emelték ki a kutatók.
A melegedő sarkvidéki hőmérséklet pusztítást okoz a régió ökoszisztémájában, megtizedeli a rénszarvas-populációt és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket.
Algákból származó toxinok tekintélyes mértékű koncentrációját találták sarkvidéki kagylók, fókák, rozmárok, bálnák és más tengeri élőlények szöveteiben
– olvasható a jelentésben.
Bár az olvadó jég több, legelésre alkalmas szárazföldi területet szabadít fel, a vadon élő rénszarvasok száma az északi-sarkvidéki tundrákon csaknem 50 százalékkal visszaesett az elmúlt két évtizedben. Az egyedszám csökkenésének okait egyelőre nem értik a tudósok.
Szintén nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken a tengeri mikroműanyag felhalmozódása.
A tengerekben lévő mikroműanyagot vizsgáló új globális kutatás szerint az Északi-sarkvidék vizeiben jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében
– derül ki a NOAA jelentéséből.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
juhéjtrianondoncsu
2018-12-12 at 14:23
‘a környezeti helyzetet nagy részben milliárdos globálcégek okozzák’ bizony bizony
a fenntarthatatlan fejlődés esztelen hajszolásával
Trump tetszik-nem tetszik egy báb,mit tehetne a milliárdos globálcégek ellen?Trump
csak őszinte-ha aláírja a milliárdos globálcégek úgysem tartják be mert azoknak ő
nem ellenfél,csak a maguk profitjával törődnek
a ‘klimatológust’ libbant egyetemeken szoktatják le a gondolkodásról (de ha mégis gondolkodna akkor megveszik)persze hogy nem fogja azt mondani hogy a felmelegedést végső fokon az abberrált libbant téveszmék okozzák
itt nem 0,038% ról van szó hanem tendenciákról
Hesslerezredes
2018-12-12 at 11:09
1. Biztos, hogy van globális felmelegedés? elnézve az észak-amerikai hófúvásokat, valahogy nem látom ott a pálmafákat hajladozni most…..
2. Biztos, hogy az ember képes befolyásolni a klímát?
3. Biztos, hogy az egész légkörben 0,038% részarányt képviselő CO2 a fő üvegházhatású gáz? Nem lehet, hogy a felhőzet szerepe tízezerszer nagyobb ennél? (Válasz: de igen!!!)
4. Amikor egy hétre előre nem tudják BIZTOSAN megjósolni az időjárást a szakemberek egy Mo. méretű térségre, akkor meg tudják ezt mondani egy egész bolygóra????????
Na elmegy mindenki a büdös 3,14csába, aki itt globális felmelegedésről és ennek okaként az emberiség tevékenységéről delirál!!!!
sanyi
2018-12-12 at 07:19
Kedves újságírók! Megértem, hogy nem nindenki tanult statisztikát, de közlés előtt az ilyen cikkeket tessék már megmutatni egy másodéves mérnökhallgatónak bármely magyar (nem ceju) egyetemen!
1, Egy látszólag tetszőlegesen kiválasztott 30 éves átlaggal összevetni két kiugró értéket a puncsostálba turházással egyenértékű bunkóság a statisztikusok körében.
2, Az átlagtól való eltérés mértéke nem jelent semmit az átlag megadása nélkül: 1,7 fokkal volt melegebb minél? Balzsamosan meleg -49 C volt -50.7 C helyett?
3, A mellékelt kép valamikor kora szeptemberben vagy késő augusztusban készülhetett, vagyis nyár végén. A téli 6 hónapos éjszaka alatt nem lehet napsütéses fotókat készíteni a sarkvidékről, még akkor sem ha 81 tudós akarja 12 országból. -70 fokban, űvöltő szelekkel és hóviharokkal, vaksötétben nem akkora királyság odamenni kutatni, mert a doktorandusz klímakutató csajok nem tudnak jó szelfiket készíteni és ezért nehezebb őket rádumálni bármire is a fűtött kabinban.
Nem menjünk már le a libsi sajtó színvonalára!
sanyi
2018-12-12 at 09:23
Ha egy “klimatológus” megértené a statisztikát, azonnal elmenne krumplit pucolni.
pufff
2018-12-11 at 23:50
Trump ezzel kapcsolatban a politikáján változtathatna , éppen ezt a környezeti helyzetet nagy részben a milliárdos globálcégek okozzák.