Poós Zoltán új, negyedik regényének főhőse egy határmenti, számmal jelzett majorságból indul el a rendszerváltozás idején, hogy birtokba vegye a fővárost. Az Étvágy az imákra egyszerre nemzedéki regény, családregény és identitásregény, a felnőtté válás és egy szerelem története, amelynek cselekménye a korszak két emblematikus eseménye, Kádár temetése és a taxisblokád körül bontakozik ki – és Poóstól nem szokatlan módon dúskál a korfestő popkulturális utalásokban. A Kalligramnál megjelent kötetről Horváth Csaba irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

MP – nullahategy.hu

A román határ mellől, egy dél-békési, számmal jelölt majorságból költözik a fővárosba Poós Zoltán regényének főhőse, Vitus István, hogy az ’56-os forradalomban részt vett édesapja nyomdokain haladva építésznek tanuljon. Érkezésének dátuma egybeesik Kádár János temetésének napjával, ami nem véletlen:  az akkori fiatalok nem sokat tudtak 1956-ról és Nagy Imre szerepéről, Kádár alakja ezzel szemben eleven monolitként vetett árnyékot egész addigi életükre, családjaik sorsára. Ezen a napon, 1989. július 14-én indul tehát Vitus István új élete, és már érkezése után  megesik vele minden, szex, drog és rock and roll. Egy VHK-koncerten összeakad élete szerelmével, ám a taxis blokád idejére esedékes esküvő éppúgy bizonytalanná válik, mint a rendszerváltozástól várt szebb jövő.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Horváth Csaba megjegyezte, bár tisztában van vele, hogy a főhős nem azonosítható a szerzővel, erősen életrajzinak érezte a regényt. Poós Zoltán elárulta, Vitus lelki alkata, habitusa valamennyire valóban azonosítható vele, ám főhőse és az ő életrajzi adatai szinte semmiben nem egyeznek. Célja volt ugyanakkor, hogy a valóság és fikció egymásba tükrözésével elbizonytalanítsa az olvasót. Horváth Csaba megkérdezte, hogy rendszerváltásról akart írni vagy inkább nemzedéki hősének a rendszerváltás időszakára eső emlékeiről, „popról, csajokról, satöbbiről”, mintsem politikai vagy történeti fogalmakról? “Őszintén szólva a regényeim írása közben mindig jobban izgat a személyiségfejlődés, a magánéleti és családi konfliktusok, a történelem ebben a könyvben is inkább illusztráció, egy felnövéstörténet, egy kvázi családregény háttere. Persze megkerülhetetlen játék, hogy az író miként képes közös nevezőre hozni a történelmi változásokat, sorsfordulókat a regény eseményeivel. A privát szféra és a társadalmi közeg nyilván szimbolikusan hatnak egymásra, és ha a szövegben ezt sikerül ügyesen egymásba integrálni, akkor van esély egy jó regényre” – mondta a szerző.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Beszélgetőpartnere szerint a regénynek “van egy erős népmesei húzása”, hiszen jól lehet, a fővárosba költöző fiú élete édesapja elvesztése után tele van nehézséggel, és hatalmas kihívások előtt áll, szinte gond nélkül megy végig a felnőtté válást jelentő kemény éveken. Az író elárulta, a főhős által bejárt útnál jobban érdekelte az identitásépítés, a fiatalember arcélének, a maga mögött hagyott otthon és új környezetének megrajzolása, a szerelem, a házasság részleteinek kibontása. Alighogy elhagyja a szülőföldjét,  útközben Pest felé Vitus meg is alkotja a peregi táj misztériumát, identitását. Az itt felmerülő történetek nem mind valósak, de sok minden úgy zajlott le, ahogy a regényben le van írva.  Például igaz, hogy azon az egykori csanádi tájon járt Ribbentrop és Ciano Horthy meghívására, tényleg a peregi vidéken zajlott az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy hadgyakorlata és valóban itt érte Bethlen miniszterelnököt a frankhamisítási botrány híre. De később is keverednek a valóságos és meseszerű ügyek, Budapesten megidéződik a Millenium időszaka, ám az illúzióval szemben feltárul a főváros rendszerváltozáskori valósága is.

Meseszerűnek érzékelhetjük az is, ahogy a főhős megbirkózik a nehézségekkel, hiszen bekerül a Műegyetemre, övé lesz álmai nője és látszólag lazán vesz minden akadályt. Valójában kemény megpróbáltatások érik, elég csak belegondolni, hogy a barátnője terhessége miatt 20. születésnapja előtt kénytelen felelősségteljes felnőttként élni. De tisztában van azzal, hogy az élettől kapott ajándékoknak ára van, semmi sem megy zökkenőmentesen. „Itt az ár az, hogy a fiatalkorod pelenkázással töltöd és éjszaka nem alszol, mert a gyerek lázas, miközben a kortársaid VHK-koncerten ugrabugrálnak. Hősünk alkalmazkodik az új élethelyzethez, majd rájön: ha megszületik a gyermek, az lesz az igazi rock and roll. 

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula