A rendszerváltó országokban „a demokrácia törékenyebb, híveinek küzdeniük kell érte” – nyilatkozta Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora a HVG-nek. A belga tudós, aki 1990 óta a rendszerváltó szakirodalom legidézettebb szerzője, kifejtette, hogy amíg Nyugat-Európában a gazdasági válság után erősödött meg a populizmus, addig a rendszerváltó országokban már a válság előtt is jelen volt.
A kultúra lassan változik – az emberek nem maguk választják meg az értékrendjüket, hanem öröklik azt. „Nem hiszek abban, hogy a szellemi környezet drasztikusan megváltoztatható” – jelentette ki Gérard Roland. Szerinte a közép-európai térség országainak kultúrája sokkal inkább autokratikus, mint a nyugatiaké.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a közgondolkodás homogén volna, és azt sem, hogy a demokrácia intézményeit ne lehetne átvenni. De a demokrácia törékenyebb, híveinek küzdeniük kell érte, másokat is meg kell győzniük az értékeikről.
Roland szerint a rendszerváltás utáni első évtized néhány ország, köztük Magyarország esetében is sikeres volt, a reform gyorsan végbement, a gazdaság is elérte a korábbi szintet. „Ennek az volt a politikai alapja, hogy a liberális demokraták, akik piacgazdaságot akartak, kiegyeztek a nemzeti erőkkel, amelyek a Szovjetuniótól akartak elszakadni”. Ezután csatlakoztunk az EU-hoz, ami szintén kedvezően hatott, mert „a csatlakozás reménye garantálta a szükséges intézményi stabilitást”. A kutató úgy látja, hogy az Európai Unió nem küzd eléggé azért, hogy a tagállamok betartsák a szabályokat. Lengyelországban és Magyarországon „részlegesen megtörtént a demokrácia intézményeinek lebontása; jogos a félelem, hogy ez a média és bíróságok átvételével, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával folytatódik”. Roland szerint csak az emberek állíthatják meg ezt a folyamatot.
Gérard Roland korábban „kleptokráciának” nevezte a rendszerváltó államok többségét. „A kleptokrata államra jellemző, hogy vezetői a hatalmat úgy használják, mint egy banki ATM-et. Ez Magyarországra is vonatkoztatható”.
Roland szerint a Nyugat-Európai és a rendszerváltó országokban megjelenő populizmus között az a különbség, hogy utóbbi államokban a sokáig tartó kommunizmus miatt erősebb az önkényuralmi kultúra, nagyobb támogatása van a kormányzat gazdasági beavatkozásainak, a nacionalizmusnak. Ezzel ellentétben a nyugat-európai populizmus gyökerei nem a múltban, hanem a 2008-as gazdasági válságban keresendők. Ugyan Magyarországot is megrázta a válság, de „Közép-Európában már 2008 előtt is megmutatkoztak az autokrata törekvések jelei”.
A teljes interjú a HVG csütörtöki számában olvasható.
Kéfa
2018-02-01 at 23:26
Előszedik az összes elvbarátot nyugatról és hirtelen mind nekünk mondja el a legtutibb bölcseségeit?
Hát miért lettünk egyszerre ilyen fontosak?
Csak nem azért mert választások lesznek?
Mert ez mintha nem szerepelt volna a bölcsességeik között.
KARY
2018-02-01 at 18:08
Ennek a barom tetűnek a bokroscsomag nagyon sikeres volt az ÁVO-s Horn elvtársa alatt.
Mátyás
2018-02-01 at 17:49
Nagyon is jól tudja miről beszél, csak tudatosan hazudik. Számára a minél neoliberálisabb annál demokratikusabbat, a minél nemzetibb annál diktatórikusabbat jelent.
atavus
2018-02-01 at 17:19
A szórakozott (félnótás) professzorok kategóriája. Valószínüleg nem tudja, hogy egy szabadon demokratikusan megválasztott Kormányfö mire esküszik fel a kinevezése pillanatában?
Ugyanis: csak az Ország gyarapítására, felemelkedésére, védelmére, a törvényesség betartására…stb de NEM arra, hogy káros külsö befolyásolásoknak teret engedjen, idegenek nyerészkedését elösegítse az ugynevezett liberális demokrácia címén. Aki nem hiszi járjon utána.
Kaktusz
2018-02-01 at 17:16
Szerintem ez a figura életében nem volt még Európának azon részén amiről beszél…
Keri Laci.
2018-02-01 at 17:12
Jó pénzért,én is tudnék hülyeségeket mondani!!!De azért országokat nem RÁGALMAZNÉK,akár hogy is meg fizetnek ezért!!!Egyetlen vigasz a számára,hogy ott lakik ahol a EU vezérkara müködik!Mi is lenne ha az ellenkezőt merné mondani???
khm
2018-02-01 at 16:28
Szegény bácsi.
Minden tanulmánya ellenére ostoba maradt. Így viszont,már taníthatnékja van.
Zsolti
2018-02-02 at 10:23
Ember, a Berkeley a világ egyik legjobb egyeteme! Az első tízben benne van! Ezen az egyetemen akárki nem taníthat, csak olyan, aki valamit letett már az asztalra! A tudományt nem kellene lebecsülnie, mert Ön ma is a tudomány eredményeinek köszönhetően netezik éppen most. Ön például milyen eredménnyel büszkélkedhet? Mit alkotott? A vélemény és a tudomány között elég jelentős különbség van.