Tovább emelkedtek a nyugdíjak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Rétvári Bence közölte, hogy a 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősek. Magyarországon az Európai Unióban a hetedik legalacsonyabb azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik kitettek a szegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A nyugdíjak értékének megőrzését továbbra is törvény garantálja, tehát ha idén 2,8 százaléknál magasabb lenne az infláció, a különbözetet ismét megkapják az idősek egyösszegű utólagos nyugdíj-kompenzáció formájában.
Az államtitkár a sajtóeseményen jelezte, hogy novemberben nyugdíjkorrekcióra is sor került. Mivel az infláció tavaly 0,7 százalékkal magasabb lett a tervezettnél, ezért ekkora kiegészítésben részesültek az érintettek, egy összegben az egész évre. A korrekció beépül a nyugdíjakba, így tavaly januárhoz képest 3,5 százalékkal magasabbak az ellátások. Az államtitkár jelezte, hogy a nyugdíjnövekmény havonta átlagosan csaknem négyezerötszáz forint.
A nyugdíjak értékének megőrzését továbbra is törvény garantálja, tehát ha idén 2,8 százaléknál magasabb lenne az infláció, a különbözetet ismét megkapják az idősek egyösszegű utólagos nyugdíj-kompenzáció formájában
– hangsúlyozta Rétvári Bence, aki megjegyezte: március végéig a nyugdíjasok még be tudják váltani a kilencezer forintos rezsiutalványaikat. Az idei költségvetés számol az emelt nyugdíjak fedezetével: százharminchatmilliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz nyugdíjkiadásokra, mint a tavalyi.
Az utóbbi években, 2016 óta kétszázhetvenhárommilliárd jutott az idősek kiegészítő juttatásaira: Erzsébet-utalványra, nyugdíjprémiumra, rezsiutalványra
– közölte az államtitkár.
Ez is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon az Európai Unióban a hetedik legalacsonyabb azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik kitettek a szegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázatának
– fűzte hozzá. Rétvári Bence azt mondta: a kormánynak 2010 óta kiemelten fontos, hogy minden módon kifejezze megbecsülését az idősek iránt, nem csupán szimbolikusan, de anyagi eszközökkel is. Azt tűzték ki célul, hogy a nyugdíjak megőrizzék az értéküket, kövessék az inflációt. Ezt nemcsak megtartani tudták, hanem túl is teljesítették, mivel az ellátások vásárlóértéke már több, mint tíz százalékkal magasabb, mint néhány éve, ráadásul további juttatásokat szintén biztosítottak – jelentette ki az államtitkár.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Dodó
2020-01-04 at 06:47
Ha igaz az, hogy tőbb tízmilliárdra rúg az az összeg, amit a nyugdíjasok előlegeznek meg az államnak, – hát szerény véleményem szerint nem kéne az oroszlán bajszát tovább huzogatni. S ha már ezen nem kíván a kormány változtatni, (egyenlőre!) legalább a kisnyugdíjasokat illetve az alacsony nyugellátásban részesülőket mentesítenék ez alól, és már január 1-től kézhezkaphatnák a tervezett infláció szerinti emelést. Már ez is több volna a semminél.
Persze biztosan lenne más, esetleg jobb megoldás is, de most ezt látnám a legrövidebb idő alatt teljesíthetőnek. Hogy már javában benne vagyunk a januárban? Nem gond! A márciusi nyugdíjakkal együtt ki lehetne fizetni a visszamenőleges összeget is. Szerintem óriási sikere volna.
Helga
2020-01-04 at 05:51
Persze nem olyan egyszerű, de a nem akarásnak nyögés a vége. Lássuk, hogyan lehetne kezdeni: azt már több forrásból tudjuk, hogy a kisnyugdíjasok is többfélék. Egyrészük ún. résznyugdijasok, akik más országból is jogosultságot szereztek nyugellátásra, s ezeknek az embereknek lehet, hogy több a tényleges nyugdíjuk, mint, aki itthon akár 40 éves szolgálat mellett ment nyugdíjba. Aztán ide sorolandók azok, akik mindössze 10 éves munkaviszony alapján szereztek jogot nyugellatasra, és vannak, akiknek a szolgálati idejükkel semmi gond, de annak idején olyan munkakörben dolgoztak, ahol kevés volt a fizetés. (Nem mintha a Kádár korszakban egyáltalán megfizették volna a munkaerő árát.) Összegzésül: ők azok, akik a minimálnyugdíjat kapják, vagy esetleg 50 ezer forint a nyugdíjuk. Igazság szerint ha így nézzük a kisnyugdíjasokat, mindjárt kevesebb ember nyugdíjemelésről kellene gondoskodni. A nyugdíjasok jelentős része 50-100 ezer forintot kap, és vannak, akik efölött, de nyugdíjuk nem éri el a 200 ezer forintot. A nagyobb nyugdíjakkal az érintettek száma is csökken, de ez azok számára nem vigasztaló, akiknek garasoskodni kell. Van még durván két évünk, hogy igazságot tegyünk, (bár olyan döntés meg nem született, ami mindenkinek tetszik), de meg kell próbálni igazságosabb megoldást találni. Ugyanis a nyugdíjas forintja is bevétel, mert ő is a piacról él.
Helga
2020-01-04 at 05:08
Ami kezd idegesítő lenni, amit Rétvári államtitkár úr mondogat, hogy emelkedtek a nyugdijak, de mennyivel? Ez itt a kérdés! Ugyanakkor arról szerzünk tudomást, hogy a bírák 30 %-os, az ügyészek is közel ekkora fizetésemelésbe részesülnek, és van olyan szektor, ahol 50%-os fizetésemelésre került sor. S még a minimálbér ill. a garantált létminimum is 8 %-kal emelkedik. A nyugdíjakat pedig mindössze 2,7 százalékkal, azaz a tervezett infláció mértékével. Azzal nincs is baj, hogy a kormány betartja az ígéretét, vagyis, hogy a nyugdíjak megtartják a vásárlóértéküket, hanem, hogy a gazdaság eredményeiből nem részesül a nyugdijastársadalom. Bár, ha számításba vesszük, hogy azok a nyugdíjasok, akik visszamentek dolgozni, most már jan. 1-től a 15 %-os Szja alól is mentesülnek, igaz a ledolgozott évek már nem számítanak bele a nyugdíjba, de még így is jól járnak. De ez az intézkedés nem ódázhatja el a nyugdíjak emelésének mielőbbi megoldását. Legalább a holtpontról lépne el a kormány, és felcsillantaná a reményt, mert dolgoznak a megoldáson.
Helga
2020-01-04 at 04:29
Lakatos úrnak, és aki nem tud számolni! Azt kifogásolja, hogy nem építették bele a 0.7 %-ot a decemberi nyugdíjba, és ez így igaz is meg nemis, mert gondolom maga is három tételben kapta kézhez a pénzt vagy kapta meg a számlájára, vagyis a nyugdíja mellett a nyugdijprémiunot és a kompenzációt, azaz 0.7×12 számított összeget. Így a decemberi nyugdíja is 0.7 %-kal növekedett. S ha ehhez hozzáadjuk a 2.8 %-os emelést 0.7 + 2.8, az 3.5- re jön ki. Érdemes lenne időnként a fejünket is használni, és nem észnélkül handabandázni.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-01-02 at 19:49
Van egy-két furcsa dolog mind a kormányzat, mind a Hozzászólók részéről. Torockó azt mondja, hogy a svájci indexálással bezzeg magasabb lehetne az emelés. Nyilván, de a dolog nem arról szól, hogy legyen-e svájci indexálás, mert az egy egyszerű tervezési művelet, esetünkben varázsszó. Hanem arról, hog rövid- közép és hossztútávon a foglalkoztatottak-eltartottak arány mellett elékpzelhető-e magasabb nyugdíj juttatás svájci indexálásnak megfelelően. “Egy nyugdíjas” pedig azon büszke honfitársaink közé tartozik, aki már évek óta dacosan visszaküldi a kincstárnak az év végi kiigazítást, nugdíjprémiumot és utalványt. Lelke rajta, megteheti, Ő olyan jól áll anyagilag, hogy a jóindulat ás segítő szándék valóban csak jelképesnek mondható szerény összegeit visszaküldje, és majd szavaz azokra, akik nagyobbat tudnak ígérni, és hatalomra kerülés estén az ő arcocskáját is (mondhatni pofáját) jól elkenik. De ennél fontosabbat szeretnék mondani. A kormányzat évente farag le százalékocskákat az adókból és járulékokból. Való igaz, a munkáltató könnyebbe tud magasabb béremelést kapni, ha a rárakódó közteher csökken. Csakhogy ezt egy öntudatos alkalmazott se fogja a kormánynak tulajdonítani. Ugyanakkor, a járulékok és terhek csökkentése helyett a célterületekre jutna több elosztható forrás: egészségügy, nyugdíj. Valamicskével így is több jut, de nem annyival, amivel nőnek az elvárások, tapasztalva a nagymértékű gazdasági fejlődést.
Torockó
2020-01-02 at 22:36
Igaz. A foglalkoztatottak/eltartottak aránya IS fontos paraméter. De szimpla matematika, hogy 2010 óta több, mint 800 ezren léptek be – a kormány kiváló gazdaság és társadalompolitikája eredményeként – a munka világába. Az adó és járulékfizetők közé. Ennyivel IS nőtt a befizetett járuléktömeg. Meg azzal a különbséggel, ami 10 év alatt kialakult a bérek (10 év alatt 75%-os reálbér-növekedés) és nyugdíjak átlagának (10 év alatt 10%-os reálnyugdíj növekmény) aránya révén. Márpedig az átlagnyugdíj 78%-a is volt az átlagbérnek és 2010-ben is még közel 74%-a volt. Mára meg 57% körülre csökkent. A nyugdíjasok érdekérvényesítő képessége (illetve annak hiánya) lehet az egyedüli oka annak, hogy ilyen – morálisan és társadalompolitikailag – elfogadhatatlan aránytalanság alakulhatott ki.
Ki fogja használni mindezt 2021-2022-ben, a választások előtt az országrontó ballibsi oldal…
Torockó
2020-01-02 at 15:40
Röhej az, amit Rétvári mond. A svájci indexálás nélkül olyan mértékű már eddig is a nyugdíjak lemaradása, ami tűrhetetlen és sok szavazat elvesztésébe kerül…
Csak az utóbbi 4 év alatt 45-50%-os bérnövekedéssel szemben 11-13%-os nyugdíjemelés áll. Pedig a bérnövekedésnek megfelelően befolyt a költségvetésbe a nyugdíjakra szolgáló, emelt nyugdíjjárulék is.