Ötszörösére nőtt az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 óta – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Budapesten.
A politikus az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a magyar lakosság közel 6,5 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. Utalt arra: az alaptörvény kimondja, hogy az őshonos magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Semjén Zsolt hangsúlyozta: rájuk a magyar nemzet szerves és elszakíthatatlan részeként kell tekinteni, történelmi sorsközösséget alkotnak a magyar nemzettel, és a magyar nemzetre jellemző értékgazdaságnak az ő kultúrájuk is a része. Kiemelte a külhoni magyarság és a nemzetiségek közötti hasonlóságot, és kitért az őshonos magyarországi nemzetiségek hídszerepére is az anyaország és Magyarország között. Rámutatott: ha ez a hídszerep gyümölcsöző, akkor abból részesedik a magyarországi nemzetiség és az anyaországában élő magyar kisebbség egyaránt.
Ha nem ilyen szerencsések a kapcsolatok, akkor annak nem lehet kárvallottja a magyarországi nemzetiség; a magyar államnak ugyanúgy támogatnia kell őket
– hangsúlyozta. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása megötszöröződött, és a forrásokat felelősen és ésszerűen használják fel. Egyúttal jó döntésnek nevezte, hogy a Bethlen Gábor alapkezelőn keresztül történik a pénzek kiutalása. Kitért arra is: a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 91-re emelkedett, ami 15 ezer diákot jelent a 2019/20-as tanévben. Jelezte: nyitottak a további intézményátadásokra. A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek felvetésére elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségek tulajdonába kerüljenek oktatási intézményeik. Logikus és ésszerű, hogy annak a tulajdona legyen az épület, aki a közfeladatot ellátja, és kész ebben a tekintetben tárgyalásokat folytatni – közölte. Megjegyezte: a nemzetiségi pályázatokra kiosztott források 2018-hoz képest 40 százalékkal nőttek. A forrásokat tovább növelik – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy már ősszel meghirdették a jövő évi pályázatokat. Komoly előrelépésként értékelte, hogy idén januártól a nemzetiségi óvodapedagógusoknak ösztöndíjat vezettek be; ezt 2020-tól kiterjesztik a nemzetiségi tanítói és tanárszakoknál is. Szólt a nemzetiségi pedagógusok bérpótlékának emeléséről is, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés. A nemzetiségi törvényről szólva problémaként említette, hogy ma öndefiníció kérdése, ki vallja magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ami azt eredményezi, hogy szélhámosok kalózkodnak e területen.
Jogos, hogy ezt némely nemzetiségek szóvá teszik, emiatt számos anomália jelentkezik
– mondta a miniszterelnök-helyettes. Szerinte objektív szempontokat is figyelembe kellene venni, mint például a származás, a nyelvismeret, vagy az adott nemzetiség kultúrájának ismerete. Ugyanakkor ezt a kérdést csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha a 13 nemzetiség “falanxként” mögötte áll, tartalmi konszenzus van, és így tudják a jogszabály konkrét szövegét megfogalmazni.
A kérdések során a nemzetiségek képviselői többek között a gazdálkodási szabályok – így az elszámolási időszak – megváltoztatását vetették fel. Elhangzott, hogy jó lenne, ha lehetne amortizációs, felújítási alapot képezni. Szóba került az is, hogy nemzetiségi köznevelés nemcsak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben folyik, és a Klebelsberg Központ intézményeiben számos probléma jelentkezik.
Ritter Imre, az Országgyűlés – német – nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségi pedagógus programnál áttörést értek el, és fontos előrelépésnek tartotta a köznevelési törvény módosítását, a nemzetiségi pedagógus pótlékok emelését. Azt kérte, hogy a magyar kormány a továbbiakban a lehető legnagyobb érzékenységgel és empátiával támogassa céljaik elérését. Semjén Zsolt válaszában szövetséget ígért a bürokrácia elleni harcban, amellyel – szavai szerint – töretlen, “folyamatos csatában állnak”. Személyes javaslatként fogalmazta meg, hogy nézzék meg a települési önkormányzatokra, illetve az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat, és a kettő közül a nemzetiségi önkormányzatok esetében azt kellene alkalmazni, amelyik a kedvezőbb. A gazdálkodással összefüggésben jelezte: a működési támogatások tárgyévhez kötöttek, a feladatalapú támogatások felhasználása két évig lehetséges.
Ez a szabályozás a teljes magyar államigazgatásban
– fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy az egyes felvetésekről konkrét leírt javaslatokat szeretne kérni, hogy azokat könnyebben tudja képviselni. A miniszterelnök-helyettes a Klebelsberg Központtal összefüggésben egyeztetést ígért Rétvári Bencével, az Emmi parlamenti államtitkárával, és egy körlevelet is kilátásba helyezett az iskolaigazgatóknak címezve a nemzetiségi szempontok figyelembe vétele érdekében.
Forrás: MTI
Logikus
2019-12-06 at 12:39
És ez így van jó, ez így természetes kedves Semjén úr! Az anyaországi magyaroknak kötelességük támogatni azokat a testvéreiket, akik önhibájukon kívűl a gúnyhatárok másik oldalára kerültek…Magyarország addig érezheti magát biztonságban, ameddig a szomszéd államok területén élnek magyarok…
Hesslerezredes
2019-12-06 at 09:44
Hát van egy-két figura a Fideszben, akiktől kiütést kapok, de semjén, ez a dumagép, köztük is az élen van. Bazmeg Zsolt! az, hogy ti itt vagyonokat költötök olyan nemzetiségekre, akiknek az országai az ott élő sokkal nagyobb lélekszámú magyart egyfolytában falják, pusztítják, senkit nem érdekelnek, legfőképpen ezeket az országokat. Akkora hülyék vagytok, hogy nincs rá mérték! Menjél Lappföldre rénszarvast vadászni (nem lesz nehéz, mert ott háziállat szegénykém, oszt simán megáll neked). Hülye f.a.s.z.!
Dráva nemzeti park
2019-12-05 at 22:00
És ez nagyon dicséretes, csak közben sajnos a kínaiak és a muszlimok létszáma is az ötszörösére lett. Nem azt mondom, hogy a Kormány hibája, csak jelezné, hogy kicsit veszélyes a helyzet, amit kezelni kellene.