Semmissé nyilvánította a svájci frank-alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról – írta a Večernji List című horvát napilap csütörtökön.
A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezetének kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb, Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak. 2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank-alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is. Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet. A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.
Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta, 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget. A bankoknak több, mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen. Ebben továbbra is segítségükre lesz az egyesület – szögezték le.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebačka Banka, a Privredna Banka, az Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és a Szberbank ellen. Az említett intézetek, habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.
Forrás: MTI; fotó: digitaltrends.com
Ba
2018-07-12 at 21:55
Azért először jó lenne megmutatni azokat akiknek a nyakához tették a bökőt, hogy márpedig ezt a hitelt ilyen feltételekkel fel kell venni…. Más kérdés, hogy ezek a bankok ilyen feltételeket a világ nyugati részén nem támaszthattak volna a totális csődjük kockáztatása nélkül.Szemét banda …kb mint a hazai biztosítók ..tisztelet a kivételnek. ( Scnin neyli ).:(
Nostradamus
2018-07-12 at 15:14
Nálunk ki is vezette be 2001-ben? Csak nem Járay Zsigmond a Fidesz-kormány minisztere?
Ba
2018-07-12 at 16:07
Medgyessy kormány,Simor András – kivezette a forint hitelekat.”mégis kevesek által ismert tény: Magyarországon 2001-ig nem lehetett lakossági devizahitelezést folytatni. Az első Orbán-kormány készítette elő és a Fidesz többségű parlament fogadta el a 2001. évi XCIII. törvényt, amely megszüntette a devizakorlátozásokat. Az igazsághoz hozzátartozik: ez a lépés részben uniós követelmény volt a csatlakozáshoz, így a lépés jogharmonizációs célokat is szolgált. (Persze akár már akkor bele lehetett volna írni a jogszabályba bizonyos feltételeket a devizahitelezés kapcsán, mint tették azt ebben az ciklusban.)
“Az első Orbán-kormány azonban inkább a forint-hitelezésre összpontosított, megteremtve a támogatott lakáshitelezést. A termék bevezetése akkora népszerűségnek örvendett, hogy az OTP-nél – a túlterheltség miatt – 6-9 hónapos átfutási idővel kellett számolni. Sokan spekulációs célból vették fel a kölcsönt, az azonban kétségtelen, hogy mind a lakosságnak, mind az ingatlanpiacnak igen jót tett az akció. A másik oldalon viszont a költségvetésnek akkora terhet jelentett, amelyet képtelenség volt hosszú távon finanszírozni. Ezért vezette ki ezt a konstrukciót 2002 után az új kabinet. Ugyanis az állami támogatás mértéke 2003-ra 220 milliárdra ugrott.
Ba
2018-07-12 at 14:37
Na végre… talán a most majd kialakuló bankrendszer már nem gyarmattartó beállítottságú lesz. Ha nálunk is megtörténne, sok szerencsétlen ember kiszabadulhatna a banki uzsora fogságából. Ekkora összegek biztos megrengetnék a bankrendszert, “male parte male dilabuntur” . Végezetül: nem igaz, aljas hazugság az , hogy a bankok jóhiszeműen jártak el!
Ba
2018-07-12 at 15:03
ja 🙁 grat!
Józsi
2018-07-12 at 15:05
jan72, remélem ironizálni akartál…