Székelyföld és az autonómia ügye volt a legfőbb témája a legutóbbi Polbeat Pankrációnak, ahol Huth Gergely arról kérdezte Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét, a Fidesz alapítóját és Gajdics Ottó újságírót, a Szabad Föld főszerkesztőjét, hogy háborús tússzá válhatnak-e a határon túli magyar közösségek? A beszélgetésben az is felvetődött: hova vezetett volna, ha Magyarország 1999-ben – Clinton és Thatcher követelésére – bevonul Szerbiába?
Rosszabb helyzetben van az autonómia ügye, mint 10-15 évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést a műsorvezető a beszélgetés elején Németh Zsoltnak. Így válaszolt:
A baljós fejlemények mellett nagyon sok pozitív dolog történt, a székelyek és magyarok összetartozás-tudata nagyon megerősödött, a 12 éves nemzeti kormányzásunk okán is. Lelkileg tehát nem vagyunk rosszabb állapotban. Persze az is igaz, hogy Európa már nem kíváncsi a kisebbségi kérdésekre, itt a helyzet valóban rosszabb. A háború kiváló alap arra, hogy kisebbségi jogokat kivonják az emberi jogok kontextusából, mondván, hogy a “putyini” érvelés háborúhoz vezet. A legjobban bizonyítja mindezt, hogy a két csodaszámba menő, egyenként egymillió aláírással megerősített polgári kezdeményezésünket betették a fiókba.
Gajdics Ottónak felidéztük a székely autonómia napjára a Magyar Nemzetben megírt vezércikkét, amiben kijelenti: a hátralévő életében mindent megtesz annak érdekében, hogy “székely testvéreink elérjék a céljukat és soha többé ne kérdőjelezhesse meg senki Székelyföld létezését”. Az újságíró azt mondta: Székelyföldön, a tiszteletbeli székely közösség oklándi találkozóján nagyon megható és személyes beszélgetésen vett részt helyiekkel, aminek az volt a lényege, hogy testvéreink továbbra sem érzik magukat biztonságban. Attól tartanak, hogy asszimilálják őket, hogy a vegyes házasságból nem engedik a gyermekeket magyar iskolába és ha elveszik a magyar nyelvet, a magyarság is eltűnik.
Én pedig próbáltam meggyőzni őket, hogy az összefogásunk, a patriotizmusunk ennél sokkal erősebb
– mondta Gajdics Ottó, aki kiemelte: meg kell értetnünk a szomszéd népekkel, hogy a nemzeti patriotizmusunk nem ellenük van, sőt erősebbé tesz mindannyiunkat.
Hova vezetett volna egy délvidéki bevonulás?
Huth Gergely felvetette: Alekszand Vucsics szerb államfő egy októberi sajtótájékoztatóján – régi titokról lebbentve fel a fátylat – méltatta Orbán Viktort, amiért 1999-ben miniszterelnökként ellenállt Bill Clinton amerikai elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő követelésének, hogy Magyarország szárazföldi támadással vegyen részt a NATO-hadműveletben és vonuljon be Szerbiába. A műsorvezető felidézte: annak idején Csurka István MIÉP-elnök már megszellőztette ezt, persze a másik oldalról: szerinte így vissza lehetett volna szerezni Zenta és Szabadka környékét. Huth feltette a kérdést:
Mindez nem annak a példája, hogy egyesek etnikai háborúk kirobbantására törekednek Közép-Európában? Vajon nem jutottunk volna Ukrajna sorsára, ha engedünk a nyomásnak?
Németh Zsolt (aki a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként már annak idején is aktívan formálta a szomszédságpolitikát) nem kívánta megerősíteni Vucsics elnök állítását. Ugyanakkor szerinte a helyes utat járták végig a Fidesz-kormányok, mert
a szerb-magyar megbékélés egy nagyon jó példa lett a teljes Kárpát-Medencében. Áder János és Tomiszlav Nikolics korábbi elnökök oroszlánrészt vállaltak a békülési folyamatból, amikor közösen hajtottak főt az áldozatok előtt és kölcsönösen kértek bocsánatot a bűnökért. Ez a magyar diplomácia egy nagyon ügyes húzása volt, aminek eredményeként 2010-14 között rábírták a szerbeket egy kisebbségi akcióterv végrehajtására, s most a Délvidéken valódi autonómiát élvezhetnek a magyarok.
Gajdics Ottó pedig felidézte: legutóbb Vlagyimir Putyin is területi követelésekre sarkallta az Ukrajna körüli országokat, de “épeszű államférfi tudja, hogy ez egy életveszélyes gondolat”. A mai háború pontosan azért zajlik, mert anno önkényesen rajzoltak át határokat Európa térképén.
Jobban kéne ismernie a magyar közvéleménynek is, hogy mennyit tett Magyarország Ukrajnáért és a jószomszédságért. Ennek a kapcsolatnak az aláaknázása szándékos külső törekvés ebben a háborús konfliktusban. Ha sikerül bennünket összeugrasztani a szomszédainkkal, akkor célt ér ez az érdek. A leghatározottabban ellen kell tehát állnunk a késztetésnek!
– mutatott rá Németh Zsolt, aki szerint ugyanakkor nagyon jó hír, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottsága teljes egyetértésben (a DK, az MSZP és a Momentum szavazatával) fogadta el a munkácsi Turul-emlékmű meggyalázását elítélő határozatot. A bizottság elnöke nyomatékosította, hogy nem szabad összekeverni a jósszomszédság melletti kiállást az önfeladással.
Nem engedünk a 48-ból, nem engedünk az autonómiakövetelésekből, ott vagyunk a székely zászló és a nyelvhasználatról szóló követeléseink mellett a szomszédságpolitikában és az Európai politikában is
– jelentette ki Németh Zsolt. A beszélgetés optimista végkicsengéssel zárult, hiszen Németh Zsolt és Gajdics Ottó egyetértett abban, hogy a háborús hisztéria alábbhagyásával egyre többen értik meg újra, hogy a legfontosabb közös érdekünk az erős Közép-Európa megalkotása, Varsótól Bukarestig.
Persze, van olyan forgatókönyv, amely a kisebbségek elleni uszításról, a környező országok összeugrasztásáról szól, de jómagam és Zsolt is arra tettük fel az életünket, hogy ne a rossz út győzzön, hanem a jó! Minden környező országban rá fognak jönni a nemzeti erők, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködésben van csak spiritusz
– fogalmazta meg e hitvallást Gajdics Ottó.
Készítette a PestiSrácok.hu.
Népszavazást a területekről
2022-11-11 at 09:10
Ahogy a Krím, Koszovó elszakadhatott jelenlegi országától, úgy Székelyföld, Partium, Felvidék, Kárpátalja miért nem?
Az I. és II. bécsi döntéssel visszatért területek a rendszerváltáskor vagy a Szovjetúnió megszűnésekor miért nem tértek vissza? Ez a 2 döntés legitim szerződéssel történt országok között, a szerződések a mai napig érvényesek.
Bontó Zsuzsi
2022-11-10 at 21:14
“Logikus” nak: a Nagyszüleim Nagykárolyból menekültek,igen,a részek / partium / is nagyon fontosak.Akit érdekel trianon,olvas pl.a délvidék csodálatos ,Szeged központú mezőgazdaságáról,gazdag magyar falvakról/ pl. Dorozsma / a partiumi és Felvidéki történelmi egységről,na,annak szakad meg a szíve.
Árpi
2022-11-10 at 13:30
Hát igen Székelyföld az Székelyföld, de azért ne feledkezzenek meg arról sem, hogy ott van a Partium és ott van még a Szilágyság és ott van igen Kalotaszeg is…
Antónia
2022-11-10 at 12:46
Bárhol élek a Kárpáthaza területén, akár a csonka Magyarországon, akár az elbitorolt területek valamelyikén, ugyanazt tapasztalom.
Eddig is világosan látszott, hogy “Van egy engesztelhetetlen gyűlölet az Európai Parlamentben Magyarországgal szemben, amely hatványozott a magyar kormánnyal szemben.” És ez megnyilvánul minden olyan esetben, amikmor a brüsszeli suttyók úgy gondolják, hogy rúghatnak még egyet, jó nagyot a magyarságba.
De azt kevesen látják még, hogy ez az európai gyűlölet a magyarsággal szemben nem újkeletű, hanem évezredes beidegződés, és azzal a hungarofóbiával egyezik meg, ami az elcsatolt, idegenek által bitorolt magyar vármegyékben államilag támogatott szinten dúl 1920. óta.
A gyökere a rettegés az ismeretlentől, az idegennek tartott magyarságtól, és abból a kisebbrendűségi érzésből fakad, ami az indogermán nyelvcsaládhoz tartozó népek nyelvi korlátozottsága miatt megjelenik a mienktől alapvetően eltérő (korlátolt) gondolkodásmódjukban.
A nyelv, a beszéd fejlődése ugyanis a gondolkodás kialakulásának és fejlődési jellegzetességeinek a meghatározója. Ez tudományos tény. Már sokan megállapították a magyar nyelvnek a környezetéből kirívóan logikus szerkezetét és még többen látják a viszonylag kisebb lélekszámú magyar nemzetnek a létszámarányos szellemi, teljesítménybeli fölényét a bennünket kirekesztőkkel szemben.
Napi rendszerességgel és vitathatatlan tényszerűséggel saját élményként tapasztalják ezt a jelenséget a határainkon kívülre rekedt nemzettársaink. De így megfogalmazni szinte életveszélyt jelent bárki számára, hiszen a magyargyűlölő külhoni és itteni egyéb lakosság militáns rohammal támad mindenre és mindenkire, aki ezt a tényt megemlíti.
Az EU pedig nem feloldja ezt a hátrányos megkülönböztetésünket, hanem többségi erejének fitogtatásával átveszi, sőt, még fel is erősíti.
Helyszűke miatt nem fogom itt felsorakoztatni azt az ezernyi tényt, adatot, ami a megállapításom mögött álló argumentum.
Mégis azt kérem, hogy tessék ezen elgondolkozni!
Logikus
2022-11-10 at 12:23
Nekem már kicsit unalmas és felháborító, hogy mindig csak a Székelyföldi magyarokkal foglalkoznak, holott a Pártiumban 3 megyében szintén egy tömbben él a magyarság! Őróluk miért nem beszél senki? Ők nem fontosak, csak a székelyek?
Szövérdi Péter
2022-11-10 at 11:46
Az uralkodó népségek tagjainak föltenném a kérdést, ha hirtelen kisebbségként kellene éljenek, ráordítanának, hogy beszéljenek urcsányul (kisebbségi – egyetlen alak által beszélt – nyelv), hátrányba löknék őket az új hatalom szervei a szülőföldjükön, az iskolákban, továbbtanulásban, álláskeresésben, politikai jogok érvényesítésében, nem lehetnek önkormányzataik, nem gyakorolhatnák vallásukat. A további elnyomás példáiért nézzenek magukba, mert ehhez ők értenek, mi, magyarok évezredek óta emberek maradtunk. A ma uralkodó népségeket támogattuk szaporodásukban, nyelvük megtartásában, képzésükben, vallásukban – bibliáikat mi adtuk ki – felemelkedhettek a legmagasabb társadalmi osztályokba.
ERZSI
2022-11-10 at 11:34
Jó a cikk, a mai helytállást bizonyitja.