Miben hasonlít a CIA (kavarjon az adott országban Mark Palmer vagy Soros György) és a KGB, avagy utódja, az FSZB? A felforgatásnak ugyanazt, de legalábbis nagyon hasonló módszerét alkalmazzák az összes célországban. Cikkünkben (főleg magyarországi példákkal alátámasztva) bemutatjuk, hogy hogyan. Ehhez egy néhai szovjet hírszerző lesz a segítségünkre. A nyolcvanas években az egykori KGB-s Bezmenov (aki papíron újságíró és követségi alkalmazott volt) egy érdekes, egyórás előadásban elmagyarázta a felforgatás módszereit, amit Magyarországon mind a Tanácsköztársaság előtt, mind ’45-től, majd a rendszerváltás után, és 2010-től felerősödve megfigyelhettünk. Az első cél a destabilizáció, a célország teljes meggyengítése. Kulcsterületek a vallás, az oktatás, a társadalmi szervezetek, az adminisztráció és jog, a hadsereg és a munkavállalás terepe. Ezeket kell megszállni, megfertőzni. A Bezmenov által ismertetett módszerek (vallás gyengítése, civil szervezetek bevetése, szociális egyesületek támogatása, értéktelen tárgyak tanítása és erőltetése) ma is pontosan megfigyelhető.
Észre sem vette a világ, amikor 1993-ban egy Jurij Alekszandrovics Bezmenov nevű orosz-kanadai szívrohamban meghalt. Bezmenovot kevesen ismerték, ismerik – ha beütjük a keresőbe, nem nagyon találunk olyan ismert külföldi vagy magyar újságot, ill. portált, amely egyáltalán megemlítette. A kevés kivétel egyike éppen az Origo volt, amely pár éve nagyszerű cikket írt róla.
Ezt leszámítva elég nyomasztó a csönd. Viszont érthető: Bezmenov nagyon sok kényelmetlen dolgot kimondott és megfogalmazott, és mondandója most is aktuális. Sőt, talán most az igazán.
Az alig ötvenöt éves Bezmenov halálát hivatalosan szívroham okozta, 1992 karácsonyán még meglátogatta elvált feleségét és a gyerekeit, szilveszter után pár nappal már halott volt. Nem lenne meglepő, ha éppen egykori gazdái, a szovjet KGB emberei állnának a halála mögött. Bezmenov ugyanis áruló volt – leleplezte a szovjet titkosszolgálat módszereit.
Bezmenov: Moszkvai Állami Egyetem, majd KGB
Bezmenov 1939-ban született a Szovjetunióban, apja a szovjet hadsereg tisztje volt, aki Angolában és Nicaraguában is szolgált. A tehetséges fiú a Moszkvai Állami Egyetemre, a Lomonoszovra került [ott tanult amúgy Princz Gábor is politikai gazdaságtant], azon belül a Keleti Nyelvek Intézetébe, amelyet 1956-ban hoztak létre, és az egyetemen belül külön működött.
Az intézet közvetlenül a KGB irányítása alá tartozott, itt képezték ki a titkosszolgálat külföldön bevethető embereit.
Hasonló volt ahhoz az MGIMO-hoz, amelyről már többször írtam, felsorolva azokat az ismert magyar újságírókat és tévéseket, akik ott végeztek, és karrierjük töretlenül ívelt felfelé. Legyen szó Frei Tamásról és Hardy Mihályról, vagy azokról az újságírókról, akik most már civil szervezeteknek vagy éppen az ENSZ-nek dolgoznak, dolgoztak. De ott végeztek azok a diplomaták, akik 1990-től kezdve kiemelt helyeken dolgoztak, és akik közül többeket még pár évvel ezelőtt is alkalmazott a külügy. Azóta – ha jók az információim – valamelyest a háttérbe szorultak.
Nem kár értük: potenciális orosz kémek.
Hősünk, Bezmenov az egyetemen katonai és titkosszolgálati kiképzést kapott, megtanították neki a felforgatás módszereit, azt, hogy hogyan vegyen részt egy idegen ország és társadalom bomlasztásában, meggyengítésében.
Nem érdektelen, hogy a rendszerváltozás idején felbukkant Vlagyimir Zsirinovszkij is ide járt. Ezek szerint ő is KGB-s volt – ha innen nézzük, rögvest érthetőbbé válik a politikai pojáca felforgató, bomlasztó, szélsőjobboldali szerepe.
Egy tavalyi felmérés szerint Zsirinovszkij Putyin mögött a második legnépszerűbb elnökjelölt volt. A KGB embere követi a KGB egykori tisztjét. Komoly rendszerváltás volt az is.
Kétezer dollárt is fizettek egy ügynöknek havonta
Korábban a szintén Nyugatra menekült Sztanyiszlav Levcsenko egykori szovjet hírszerző is beszélt erről az iskoláról – még 1985-ben a francia sajtónak. Levcsenko Japánban volt bevetve.
Elmondása szerint az iskolában egy évig tartott a hírszerző tanfolyam, amely három évig is elhúzódhatott a nyelvtudás tökéletesítése miatt. A hallgatóknak álnevük volt és katonai kiképzést kaptak.
„Megtanítanak bennünket az értesülések titkos továbbadására és ügynökök beszervezésére. Különös hangsúlyt fektetnek olyan apróságra is, mint például az, hogy tilos ünnepnapokon kapcsolatot felvenni valamely ügynökkel, mert egy esetleges kudarcról azonnal tájékoztatni kell a Politikai Bizottságot, amely azonban nem szereti, ha vasárnap zavarják – idézte az Amerikai-Kanadai Magyar Élet cikke. – A francia lap megkérdezte, hogy milyen eszközökkel szervezi be a KGB a külföldi ügynököket.
Levcsenko szerint pénz, ideológia és személyi vonatkozású megvesztegetések, illetve zsarolás alkalmas a beszervezésre. Saját gyakorlatát idézve elmondta, hogy egyes japán ügynököknek a KGB havonta kétezer dollárt is fizet.
A japán szocialista párt egyik vezetőjét azért tudta beszervezni, mert a férfi egyetértett Moszkva politikájával. Volt olyan is, aki kalandot keresett csupán.”
Bezmenov: Indiából Kanadába
Bezmenov nem Japánra, hanem Indiára fókuszált: a szovjet egyetemista elmerült az indiai kultúrában és nyelvben, ennek megfelelően a diplomája megszerzése után pár évet ott dolgozott, mielőtt visszahívták a Szovjetunióba.
Ezután Moszkvában a Novosztyij hírügynökséghez került, annak is a titkos, Politikai Kiadványok nevű osztályára. Itt mindenki a KGB embere volt, ő is alaposan megtanulta a propaganda trükkjeit és módszereit, anyagokat készített és küldött a külföldi sajtónak.
A hatvanas évek vége felé aztán ismét Indiába küldték, ahol a szovjet nagykövetségen dolgozott – természetesen fedett KGB-ügynökként. 1970-ben lett elege, Görögországon keresztül Kanadába szökött, ahol letelepedett. Sokáig egy farmon dolgozott, közben a torontói egyetemen tanult, és csak később talált munkát a médiában.
Bezmenov a „dobbantása” után halálos fenyegetéseket kapott, állítása szerint a KGB azt is el tudta érni, hogy egy bizalmasabb munkakörből elküldjék, de ez sem tántorította el attól, hogy könyvekben és előadásokban leplezze le a szovjet titkosszolgálat módszereit. Bezmenovot – írói nevén Thomas David Schumant – 1983-ban meghívták Los Angelesbe, hogy előadást tartson a felforgatásról. Ezt mutatjuk most be. A legjobb, hogy egy ideje magyar felirattal is olvasható.
A KGB (ahogyan a CIA) is a felforgatásra szánja az erőforrásai jelentős részét
Bezmenov előadását azzal kezdte, hogy megpróbálta lemosni a kémkedésre rákent romantikus mázat, a hídrobbantók, James Bondok, hős anarchisták történeteit. Elmagyarázta, hogy a KGB költségvetésének elenyésző részét költötte és költi a kémkedésre, a jóval nagyobb részt a felforgatásra, a külföldi államok és társadalmak destabilizálására fordította.
A kémkedésre elmondása szerint az idő, emberi és pénzügyi források mindössze 15 százalékát, a felforgatásra a maradék 85 százalékot csoportosította a KGB.
Azt is elmondta, hogy a felforgatást nem olyan nehéz észrevenni.
Ha valaki kellő energiát fordít a részletek megfigyelésére, akkor össze tudja rakni a teljesebb képet. Ezt könnyű alátámasztani, az elmúlt években összeszedett ismeretanyag és tapasztalat alapján én is egyre világosabban látom a felszín alatti mozgásokat – ha olvasok egy cikket vagy hallok valamiről, az első olvasat mögött már automatikusan megjelenik a másik.
Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője tanított meg arra, hogy minden mögött a következőkre keressem a választ: ki (írta meg), miért, hol és mikor? Ha így, alaposan, érzelmek helyett a logikára hagyatkozva vizsgáljuk a különböző mikrotörténeteket, tökéletesen át lehet látni a hálózatokat. Legyen szó az amerikai vagy az orosz (stb.) befolyásolásról. Persze munka kell hozzá, türelem és figyelem.
Hogyan “dolgozik össze” a cserediák és a filmszínész?
Bezmenov szerint érdemes azt nézni, hogy hogyan dolgozik össze az ismeretlen cserediák, a színész, a diplomata, az újságíró – amilyen például ő volt. [Vagy Dezső András.] Nyilvánvaló, hogy ezek messze nem mind KGB-ügynökök [vagy a CIA emberei]. Stephen Koch korábbi cikkeimben már bemutatott, Kettős szerepben című könyvében írt azokról az ismert társutasokról, akik részt vettek a kommunista ideológia terjesztésében.
Olyan meghatározó írókról beszélünk, mint a zseniális Hemingway vagy a szintén ismert Gide és Dos Passos, akiket behálóztak, körbefontak, manipuláltak. Volt, akinek a felesége a KGB ügynöke volt, máshoz máshogy találták meg az utat. Volt, amelyikük egyszerűen baloldali idealista volt.
Bezmenov is elmondta a nyilvánvalót: a felforgatás ősi tudás. Nem véletlen, hogy a KGB-nél kötelező tananyag volt Szun-ce A háború művészete című legendás műve, amelyből rengeteget tanultak. „A hatalomkiterjesztésre a háború a legidiótább módszer” – mondta Bezmenov a felesleges energiapocsékolásról. Szun-ce ezt írta:
„Így aki igazán ért a hadviseléshez, úgy töri meg az idegen sereget, hogy nem vív csatát vele; úgy foglalja el az idegen városfalat, hogy nem ostromolja meg; úgy semmisíti meg az idegen fejedelemségeket, hogy nem tart sokáig (a háború). S minthogy a (kölcsönös) sértetlenség által igyekszik győzni az égalattiban, a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket.
Ez a csellel való támadás törvénye.”
Csellel támadás: Lenin, a vírus és a Pogány Józsefek
Gondoljunk csak arra, amikor a németek visszaküldték Oroszországba Lenint, aki tökéletesen elvégezte a feladatát. A cári birodalom összeomlott, az ellenség kilépett az első világháborúból. Vagy arra, hogyan bomlasztottak Magyarországon a kominternes ügynökök, Tisza István meggyilkolását tervezve vagy magukat szociáldemokratáknak álcázva, ahogyan mondjuk Pogány József.
A társutasok itt is megvoltak: hosszan lehetne sorolni azokat a művészeket, akik mélyebben vagy felszínesebben, de a vörösök érdekét szolgálták, legyen elég Ady Endrét vagy Karinthy Frigyest említeni.
Kell a felforgatáshoz a befogadókészség is
Kiemelten fontos – ahogyan Bezmenov is elmondta –, hogy bomlasztani, felforgatni csak ott lehet, ahol van erre tér, „igény”.
A világtól hosszú ideig elzárkózó Japánt említi ellenpéldaként, ahol esély sem volt erre sokáig. Szerencséjükre kimaradtak a kommunizmusból. De érdemes megnézni, hogy mi történt a huszadik században, főleg a második világháborús vereség után az országgal: gazdaságilag a csúcsra tört, de közben teljesen amerikanizálódott. A korábbi erkölcsöt, morális vezérfonalat – lásd a Hagakure szellemiségét – teljesen elfelejtették.
A lejáratás, hazugság módszere itt is működött – a propaganda (előbb a japán, aztán az amerikai, nyugati változat) szerint a Hagakure a halál kultuszát, a kamikázék istenítését jelentette. Pedig nem: az eredeti szöveg nem dicsőíti a halált, hanem az attól való félelem leküzdéséről, a teljes, erkölcsös életvitelről, önfeladásról, önfeláldozásról szól. Csupa olyan kifejezés, ami egyre kevesebbet jelent.
Úgy győzd le a melákot, ahogyan a cselgáncsozók
Bezmenov remekül összefoglalta a felforgatás lényegét: ennek végeredményeként a valóságérzékelés az ellenséges országban annyira eltorzul, hogy már nem észleli a támadót a rendszer ellenségeként. Az már a régi vezetés alternatívájaként jelenik meg.
Ha nem is áhítottnak [a Szovjetunióról, a kommunizmusról beszél], de elfogadhatónak. Amerikával kapcsolatban ezt azért kiterjesztethetjük – ott éppen az ellenkezőjét sulykolják: az amerikai a legjobb, a vágyott, a mindenek feletti társadalom. Mindig mindenki odavágyik, azt igyekszik lemásolni – holott a valóságban sokkal szimpatikusabb, és az átlagemberek számára sokkal élhetőbb mondjuk a dél-koreai vagy skandináv modell.
A felforgatás olyan stratégia, amellyel a nálunk erősebb ellenfelet is le lehet győzni. Bezmenov remek hasonlattal a cselgáncsot hozza fel példának, azt a távol-keleti harcművészetet, amelyben az ellenfél erejét használjuk fel ellene. Ha az ellenség keményebb és nehezebb nálad, használd az ő erejét.
Meg sem próbálják megállítani, feltartóztatni – máshogy kell legyőzni.
Egy irányba húzni a különböző szereplőket
Természetesen nem lehet minden rendszerellenes megmozdulás és törekvés mellett a szovjet (tágabban értve: idegen) befolyást sejteni – mondja Bezmenov is. – Sokszor csak ráerősítenek ezekre. Összegyűjtik, magukhoz csábítják (pénzzel, zsarolással, meggyőzéssel, agymosással) azokat az embereket, akik valamiért a rendszer ellen vannak. Fakadjon ez a lázadás idealizmusból (lásd a kezdeti idők kommunistáinak egy részét vagy az említett társutas értelmiségieket), naivitásból vagy pusztán bűnözői hajlamból.
A lényeg, hogy ezt a társadalmi mozgást egy irányba húzzák, és – ahogyan egy dzsúdós – segítenek felbukni. Ezt a folyamatot a krízisek idején kell felerősíteni.
Demoralizáció: 15-20 év kell csak hozzá
Az első lépés a demoralizáció. Bezmenov szerint 15-20 évig tart egy társadalom demoralizálása. Miért?
Annyi idő kell egy generáció kineveléséhez. Ezzel kapcsolatban gondoljunk csak arra, hogy a kommunisták 1945 után két generációt is kinevelhettek. Nem beszélve arról, hogy a rendszerváltás követő évtizedek meghatározó értelmiségi, politikusi, véleményformáló köre is kádergyerek vagy éppen a hálózat embere volt.
Vagy egyenesen vonalas, szélsőséges kommunista, mint mondjuk Popper Péter. Aki éppenséggel nem a KGB-hez, hanem a magyar állambiztonsághoz tartozott. Nézzünk szét a mai Magyarországon, és máig látjuk a demoralizáció eredményét.
Vallás, oktatás, társadalom, hadsereg
A demoralizációnak különböző területeken kell hatnia. A vallás, az oktatás, a társadalmi szervezetek, az adminisztráció és jog, a hadsereg és a munkavállalás területén.
Bezmenov először a vallás területéről beszélt: a nyílt vallásüldözést követően [Magyarországon előbb az uszítást kezdték el, a propagandára erősítettek rá, majd jött a szerzetesrendek feloszlatása, a tömeges internálás, Mindszenty koncepciós pere, a papgyilkosságok] egyfajta erjesztés, lazítás, bomlasztás kezdődik. Külön, új vallási szervezeteket alakítanak, amelyek elcsábítják az embereket a valódi, régi hittől és intézményektől. [Lásd a régi és újabb idők álegyházait, álvallásait]
A kulcsmondatok: pusztítsd el [nálunk a negyvenes-ötvenes évek fordulója], gúnyold ki, tedd nevetségessé [békepapok, a kádári konszolidáció]. És ezután jöhetnek az új szekták, kultuszok [a vallás helyett a fogyasztásé, stb.], amelyekkel az általános elfogadott vallási dogmát korrodálni lehet.
A második kulcsterület az oktatás:
„Térítsd el őket arról, hogy olyat tanuljanak, ami építő, pragmatikus, hasznavehető
– mondja Bezmenov. –
Matematika, fizika, idegen nyelvek, kémia helyett tanítsd nekik a városi hadviselés történelmét, természetes étkezést, háztartás-gazdaságtant, szexualitást – bármit, ami eltérít.”
[Ez is általános jelenség: csak gondoljunk a marxista-leninista kurzusokra, iskolákra és szemináriumokra, amelyeket annyi most is jó pozícióban lévő ember elvégzett. De még igazabb a mára, ez további kifejtést talán nem igényel.]
Demoralizálás a társadalom területén: a hagyományos társadalmi szervezetek bomlasztása. A szomszédok, barátok, rokonok közötti társadalmi élet helyett erősítsük a szociális munkások szervezeteit. Akik már nem egymásnak felelősek, nem a társadalomnak, hanem a bürokráciának. [És innen már csak egy lépésre vannak a civil szervezetek.]
Meg nem választott uralkodói csoportok, akár a média
Mindez a hatalmi struktúrák szintjén: a természetes úton létrejött szervezeteket, amiket hagyományosan az emberek választanak meg, mesterségesen létrehozott testületekkel és csoportokkal helyettesítik. Olyanokkal, amelyek olyan emberekből állnak, akiket sohasem választott meg senki. Az egyik ilyen csoport a média. Hogyan lett ekkora hatalmuk, szinte monopol hatalmuk az elménk fölött? – kérdezi az orosz.
Szinte megerőszakolhatják az elménket. Ki választotta meg őket? Hogy merészelik eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz a miáltalunk megválasztott vezetés és az államigazgatás számára? – kérdezi Bezmenov, aki szerint a médiában a középszerűség uralkodik. A New York Timesban vagy a Los Angeles Timesban már nem kell nagyszerű újságírónak lenned, elég, ha elvégzed a feladatod vagy a tévében belemosolyogsz a kamerába – mondja kicsit persze sarkítva.
És akkor nézzük Magyarországot. A Hálózat rovatunkban számtalan cikket írtam már arról, hogyan választotta és futtatta meg a diktatúra a számára kedves, megbízható újságírókat, hogyan irányították a propagandát.
Tavaly indult sorozatom arról szól, hogy ez a társaság hogyan mentette át magát, hogyan maradt kulcspozícióban mindenhol, hogyan tartotta meg egy-két kivétellel az összes újságot, rádiót, televíziókat. Arról nem is beszélve, hogy a kilencvenes évek meghatározó véleményformálóinak jelentős része az állambiztonságnak dolgozott korábban (azaz Moszkvának) – ez még akkor is igaz, ha papírral elenyésző részükről lehet bizonyítani. Olyan egyértelmű volt az erőfölényük, hogy szinte mindenki minimum társutassá vált, ha nem akart éhen halni a kultúra, média, oktatás területén.
Látjuk, hogy Bezmenov szavait nagyon könnyen hozzá társíthatjuk a jelen fejleményeihez. Amiket Bezmenov a sajátjaival (KGB) kapcsolatban megfogalmazott, annak jelentős része ugyanúgy áll az amerikaiakra is.
Folytatjuk.
Ulpianus
2021-08-23 at 11:33
„Ravaszabb ellenfél csak úgy leszel, ha ravaszabb ellenféllel játszol”.
A sakk alapjai 1883.
Ha az első világháború ránk eső következményeinek tükrében megállapítjuk, hogy előbbi könnyen vált utóbbi játékszerévé, fel kell dolgozni egy nagyon fontos közlést a háború és a politika összefüggéseiről, megvilágítandó az azzal kapcsolatos tevékenység eredményes és célszerű formáját. Jóval többről van benne szó, mint hogy első benyomásaink alapján rögzíteni és megérteni tudjuk, ezért gyakoriak a téves értelmezések; ha azonban nem sajnáljuk rá az időt, és szétszálazzuk, példákat keresünk és a történelmi összefüggéseket felkutatjuk, akkor nagyon fontos, nem szokványos tudásra tehetünk szert a tárgykörben.
A séma szerint egy ellenséges állam a legtitkosabb és legértékesebb munkatársainak minősülő megbízottain, illetve az általuk már felhasznált “hasznos idióták” tevékenysége révén egy másik államot vallásának, oktatási rendszerének, társadalmi életének, hatalmi struktúrájának, jogrendjének és munkamegosztási viszonyainak kialakult harmóniája megbontásával és összezavarásával belülről, ezért észrevétlennek tűnve olyan mértékben demoralizál, majd a dinamika fokozásával destabilizál és taszít krízisbe, hogy lehetővé váljék telepített, a politikai hatalom megszerzésére és átmeneti gyakorlására alkalmas ügynökeinek a mesterségesen előidézett állapotból látszólag kiutat kínáló, ezért a megtámadott állam politikai főhatalmának eddigi gyakorlóival szemben polgárháborúban történő hatalomszerzése; utóbbiak sikeres ellenállása esetén pedig meggyengült ellenfele fegyveresen, de a nyílt háború intenzitását el nem érő módon történő birtokbavétele, hogy aztán előtérbe kerülő ügynökeit is félreállítva, eliminálva, és a káoszt felszámolva a zűrzavart felváltó normalizációnak tüntesse fel a másik állam elfoglalását.
A tartalom előtt a formára is szükséges némi figyelmet fordítani. Az inger a titkosszolgálatok világából érkezik, ahol a látszat gyakran csal, sokszor nem minden az, aminek látszik. A keletkezéstörténet szerint a magát Jurij Bezmenovnak nevező forrás Amerikába emigrált ex – KGB-s, a szovjetek szempontjából renegát, aki belülről ismeri a módszert, és megcsömörlötten a kommunizmustól antikommunistaként kötött ki az USÁ-ban. A szovjetek külföldön sem szoktak kesztyűs kézzel bánni a hűtlenekkel, ez az ember viszont szabadon jár kel, és nagy nyilvánosság előtt leplezi le hazája mesterkedéseit. Ha tehát első lelkesedésünk és idealizmusunk után az óvatosság és a szkepszis szempontjának is egészséges mértékben teret engedünk, akkor fel kell, hogy merüljön: vajon nem manipuláció – nem az előadás anyaga, hanem maga – a gesztus, és Bezmenov továbbra is hazájának szolgálatában áll. Valóban áruló, vagy pedig a kulisszák mögött történtekről szóló érdekfeszítő információközlés hitelesítés csupán: az árulás látszatát keltve, színlelve olyanról számol be, amivel az amerikaiak amúgy már tisztában vannak, abban semmi titok nincs, és korábbi alkalmazójának történő kár okozása nélkül a közvéleményt az előadásával lenyűgözve úgy férkőzik az amerikaiak bizalmába, hogy közben továbbra is a KGB, műveletnek köszönhetően sikeresen Amerikába bejuttatott, feladattal megbízott embere. Ha a felvetés bizarr, Az ügynökség jelenetében (https://videa.hu/videok/film-animacio/az-ugynokseg-2006-drama-jo-pasztor-xQ7Sd6ovtBTUKxCg 1.32.32-től) az oroszok álnéven az USÁ-ba “szökő” ügynöküket oly módon hitelesítik, hogy valamennyi idő elteltével a név valódi viselőjét is utána küldik. Aki amerikai vallatóinak nem is tud mást mondani, mint a saját nevét, miután az átdobott KGB-s meggyőzte őket, hogy csak őt akarják lejáratni. Az ilyen körökben elvárt agyafúrtsághoz: George Marshall tábornok moszkvai tartózkodása alatt meg volt győződve, hogy a szállásául szolgáló, amerikai kezelésben lévő Szpaszo – házban az oroszok nem tudják lehallgatni. Fogalmuk sem volt arról, hogy a lehallgató készülék abban a több száz kagylóból kirakott, az Amerikai Egyesült Államok címerét ábrázoló mozaikban van elhelyezve, amelyet az amerikai nagykövet a Fekete – tenger partján lévő úttörőtáborban tett látogatása alkalmával az úttörőktől kapott, majd a Szpaszo – házban a falra akasztott fel. Ha a CIA azt tűzte ki célul, hogy jobb legyen az orosz szervezetnél, akkor a lecke fel volt adva, tekintve, hogy a kagylók egyikében elhelyezett lehallgató készülék gazdái még a használat során lemerült elemeket is kicseréltek időközben az orruk előtt. Bármi is legyen az igazság, az előadó későbbi sorsához nyilván az angol nyelvű szakirodalom jelen eszmefuttatás által célul nem kitűzött tanulmányozása nyújthat segítséget, és valószínűleg a tényleges indítéktól függetlenül a KGB kiképzés során tanított megközelítéséről, gondolkodásmódjáról számolt be.
Az elv az ókori Kínába vezet, alátámasztva, hogy milyen hatalmas és gazdag a több ezer éves kínai kultúra. A hadi filozófusok az ókori Kínában az egymással háborúskodó törzsi vezetők, hadurak szolgálatában álló stratégák, és mint a hatástörténetükből kiderül a háború teoretikusai voltak, akik a győzelem érdekében hadászati tanácsokkal látták el az őket foglalkoztatót. “A tökéletes háború a soha ki nem tört háború” – Szun Cu kínai hadifilozófustól származó szentencia évekkel ezelőtt A hadviselés művészete Spektrum Televízió 5 részes sorozatában hangzott el: a Kr. előtti időkből való hadászati törvény az ellenség területének fegyveresen, de harc nélküli elfoglalására, kormányzásának megszerzésére utal. Pedig fantasztikus lenne, ha profetikusan a háború „negatívjaként” a békére és a hidegháborúra, amikor a nukleáris rakéták és a tömegpusztító fegyverek létezése okán nem lehetséges a szemben állók összecsapása, az csak más színtereken folyhat. Egy ilyen stratéga szintéziseként született meg tehát “A háború művészete”, benne az idézet. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szun-ce; https://hu.wikipedia.org/wiki/A_h%C3%A1bor%C3%BA_m%C5%B1v%C3%A9szete; https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%Adnai_hadtudom%C3%A1nyos_irodalom
A megbízottain keresztül aktív agresszor tevékenysége Bezmenov definíciója szerint a megjelölt relációk megtámadása, megzavarása és a demoralizálás megkezdése fázisában a leginkább észlelhető, és a legkönnyebben elhárítható. Ennek elmulasztása esetén a destabilizált államban még lehetséges, de egy krízisbe juttatott országban az ellenséges hatalomátvétel már csak jóval határozottabb fellépéssel és karhatalommal, erőszakos módon akadályozható meg. A levezetés nem nélkülözi az agressziót, nagyon közel áll a háborúhoz, hiszen végül – egyik változatában polgárháborún keresztül – katonai megszálláshoz vezet, és Szun Cu által is tökéletes háborúként aposztrofált. A fegyveres kényszerítő jelleg csak a legvégén válik nyilvánvalóvá, a sikert pedig a megtámadott állam életébe békés, háborúmentes időszakban történő tudatos beavatkozás, belső viszonyainak elegendő ideig tartó összezilálása teszi lehetővé. Mivel a felforgató tevékenység kezdetben ugyan nyíltan érzékelhető, de ártalmatlannak tűnik és célja a következmények ismeretében utóbb válik értelmessé, ezért a védekezés ellene így majdhogynem csak mások tapasztalatai és példák alapján, előzetesen lehetséges, utólag már nem. A sakktáblán tehát a figurák ismételt alapállásba rakására nincsen mód, aláhúzva a politikusok felelősségének eredmény jellegét a szobatudóséval szemben. Életbevágó ezért, hogy a politikusok, és tanácsadóik társadalmi folyamatok alakítóiként tisztában legyenek a cselvetés prototípusának alapvető elméleti összefüggéseivel.
A felforgatásnak az ábrázolt folyamat elején az adott közösség összetartozását képező spirituális, nem anyagi természetű harmóniát belülről, titkos megbízottak által, 20 éven át, célzatosan megtámadó és megzavaró, a demoralizálás és destabilizálás fogalmával összefoglalt egyes cselekmények minősülnek, az egész cselekménysor pedig harceljárásként a “csellel támadás”. A felforgatás tehát taktikaként van a háborús győzelem stratégiájának a szolgálatába állítva. Ha valamelyik összetevő hiányzik, már nem felforgatásról, hanem a kívülről végzett, az országba juttatott propagandáról; fizikai kártételre, rongálásra irányuló szabotázsról; az ellenfél morálját gyengíteni kívánó, a fizikai rombolással túlmutató szándékú, lélektani célú diverzióról beszélünk, pedig utóbbi tevékenységekre, sőt az ellenség országában mélységben végzett fegyveres harctevékenységre, és a belpolitikai rendszer meglévő szegmensére építő árulásra és puccsra is nagyon gyakran használják – tévesen – a felforgatás fogalmát. Az időtényező szerepe, hogy egy generációnyi idő alatt szakítható el a populáció a léte szilárd alapját képező szokások révén kialakult szerves hagyományaitól, és válik védekezésre képtelenné. Mindenkinek megvan benne a helye: a felforgató nagy tudású, tehetséges és kreatív, az előkészítést leplezetten űző szakember, szaktudása máskor is használható, a lelepleződéstől óvni kell, és megbízója által megbecsült; a politikai szerep eljátszására szánt ügynök egyszer használatos eszközként a neki szánt sorsról mit sem tudó, megvetett áruló, használat után szigorúan lecserélendő és helyettesítendő. Bezmenov anyagának legfőbb értéke az elv megfogalmazása és a struktúra felállítása. Ugyan kissé következetlen, amikor együtt említi a nyugat – európai áruházláncok profithajhászása mögé bújó szemléletformálást, valamint a Japán és a világ többi része (Amerika) között a szabad kereskedelem kapcsán kialakult konfliktust a vélhetően a KGB befolyásolta észak – amerikai szakszervezetek által szervezett, erőszakossá vált sztrájkokkal, vagy a Szovjetunió érdekszférájába tartozó kelet – európai országokban végzett hatalmi tevékenységét azon kívül eső államokban (Chile, India) végzettekkel, azonban olyan alapot és nyersanyagot szolgáltat, amelyből vésővel és kalapáccsal az iránymutatás követői kifaraghatják már a maguk remekművét. Viszonylag kevés történelmi példát tartalmaz, a módszerre fókuszál, és a teória gyakorlati konzekvenciáinak a levonásával magyar közegben újságíró próbálkozott meg először, amikor a “Hogyan lehet felforgatni egy országot?” cím mellett döntött. https://www.origo.hu/tudomany/20170825-a-kgb-receptjet-ma-is-hasznaljak-magyarorszagon-foldi-laszlo-szerint-a-felforgatashoz.html Természetesen indokolt az 1983-as nyilvános szereplés aktualizálása, de szellemileg hosszabb utat kell bejárnunk ahhoz, hogy az összefoglaló leegyszerűsítéshez eljussunk. Az erre inspirált Origo gazdagon sorakoztat fel példákat, elsőre az USA területén végzett tevékenység, tetten ért esetek bemutatásával. A középpontba állított Cathy Boudin egyetemen oktat = befolyásolja a nem kívánt irányba a fiatalok szemléletét; ideológiai alapon harcol az elnyomott feketék jogaiért = a színesbőrűek és a fehérek közötti etnikai törésvonal szakadékká szélesítésére irányuló politikai munkát végez; ezt a leghatékonyabban igyekszik tenni = afroamerikaiakat radikalizál; a radikalizálódott híveivel a politikai küzdelem során robbantásos merényleteket, pénzszerző fegyveres rablásokat, rendőrgyilkosságokat követnek el = nyíltan megtámadják az államot és tevékenységükhöz anyagiakra tesznek szert; rendőrőrsök elleni fegyveres támadásokra készülnek = az állam rendfenntartó képességét kétségbe vonó, lakosságot demoralizáló diverziót hajtanak végre; végül eljutnak a területi integritást célkeresztbe fogó szeparatizmusig. Egyetlen képzett és elszánt személy társai segítségével tehát 10 (oktatás, általános politikai tevékenység; annak során végzett uszítás; radikalizálás; közrend és köznyugalom erőszakos megtámadása; fegyveres pénzszerzés; rendőrgyilkosság; diverzió; szeparatizmus) rendszeren és körön keresztül végzi a felforgatást, miközben az Origo megközelítésében megbízójának kiléte kezdetben fel sem merült. Az, hogy a bankrablás és azon keresztül Kathy Boudin, Judith. A. Clark és Marylin J. Buck személye végül mégis összekapcsolódik a KGB védjegyeként bemutatott felforgatáson keresztül a szovjetekkel, arról árulkodik, hogy az újságíró nem publikus segítséget kapott az elmélet gyakorlati megvalósításának bemutatásához olyan szakembertől, aki hivatásának lényege elsősorban a gyanakvás, és csak utána a bizonyítás. Boudint nehéz lenne ezek alapján idealista hasznos idiótának tekinteni: jóllehet hitt a marxizmusban, és meggyőződésből cselekedett, de lebukni nem akaró profi, aki tudja, hogy milyen fontos megbízóinak, és csak a központtal való kapcsolattartása lehet tisztázatlan, tettei alapján tevékenységének célja és indítéka nem. Köztörvényes bűncselekményt megvalósító magatartása hasonlít E.L. Doktorow regényéből Milos Forman rendezésében 1981-ben forgatott film jelenetéhez https://videa.hu/videok/film-animacio/ragtime-1981-GdZooCjLawqX3w5q 2.19.00-től, azzal a különbséggel, hogy ott a maszkot használó 3 fekete és 1 fehér túszejtő az állami hivatalnokokat megtévesztve egérutat nyernek. A XX. század elején a Szovjetunió még nem létezik, azonban Boudin, Buck és Clark mint a cári Oroszországból származó zsidó bevándorlók leszármazottai az amerikai kommunista párt tagjaiként betölthették később azt a szerepet, amelyet más országokban csak ügynökök, pl. külföldi ösztöndíjasok beszervezésével lehetett.
Az Origo nyomán már könnyebb folytatni, és aki kedvet kapva megtekinteti az 1983-as Los Angelesben tartott előadást (https://www.youtube.com/watch?v=b3OGLQvWqhc), elolvassa átiratát (http://www.dzsihadfigyelo.com/2019/01/12/ex-kgb-s-hogyan-romboljak-a-tarsadalmat-a-balliberalisok/), majd Martin Luther King (https://pestisracok.hu/noket-bantalmazo-szexorgiakon-vett-reszt-martin-luther-king-a-fekete-polgarjogi-harcos/),Saul Alinsky (https://en.wikipedia.org/wiki/Saul_Alinsky)tevékenységével (https://mandiner.hu/cikk/20181214_saul_alinsky_a_radikalisok_12_szabalya), vagy nyugat európai terrorszervezetek KGB-s támogatásával (https://www.youtube.com/watch?v=oJsPYkyo-PA 14:50-től említi Orbán Schwarzkopf Balázs), (https://port.hu/adatlap/film/tv/a-blekinge-utcai-banda–blekingegade/movie-154912) kapcsolatban levonja a történelmi következtetéseket, annak számára már nem lehet kétséges a Kinget befolyásoló Stanley Levison (https://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_Levison), vagy Alinsky szerepe. Alinsky maga végzett felforgató tevékenységet az amerikai állam elleni harcra felhívással, szívroham okozta haláláig; Levison a néger amerikaiak jogaiért küzdő Kinget befolyásolta szellemi mentorként a halálos merényletig, és a keleti parton tevékenykedő kommunista párt pénzügyi felelős üzletembereként, ügyvédjeként nevesíti az angol nyelvű forrás. Utóbbi személye azért is érdekes, mert összekötő kapocs lehet a szerte a világban zajló szovjet felforgatás anyagi hátterének biztosítása és például a magyar termelő kapacitások igénybe vétele, kollaboráns külkereskedők által történt lefölözése, valamint ennek Magyarországra nézve súlyos gazdasági következményei között. Az amerikai fekete polgárjogi mozgalom KGB általi befolyásolásával szembesülve szintén gyanítható volt, hogy az IRA körül is van KGB aktivitás, amely a nyugati területen végzett taktikai felforgatáshoz jó lehetőséget láthatott a szervezetben. Meglepő, hogy a KGB által az Ír Köztársasági Hadsereg részére Magyarországon kiképzett francia állampolgár személyén keresztül is vezetett út ehhez; példa arra, ha felismerjük a rendező elvet, könnyen megtalálhatjuk a konkrét megvalósulást jelentő mintázatot. Ugyanígy meg tudja fejteni azt is, hogy mit jelentenek a Lángoló Mississippiben Gene Hackman által alakított FBI nyomozó mondatai: két zsidó és egy színes bőrű fiatal polgárjogi aktivistát szánt szándékkal, látszólag a feketék jogaiért folytatott polgárjogi küzdelemre hivatkozva azért küldték a déli államba, hogy ott bizton meggyilkolják őket (https://ok.ru/video/367394294424 19.45-től). Bezmenov szerint a gyengíteni kívánt állam rendőrsége gyakran célpontja felforgató tevékenységnek, legyen szó őket balkezesnek, az ellenlábas bűnözőket talpraesettnek ábrázoló filmes felforgatásról, vagy az ellenük irányuló direkt fizikai támadásról. Az L.A. Confidential – Szigorúan bizalmasban Bloody Christmas címmel kiemelt 2.55 mp-es rész (https://www.youtube.com/watch?v=MeypYa863r4) nyitó jelenetsorában egy züllött, részeg rendőrtiszt önti a kerületi kapitányságon az alkoholt a karácsonyi bulihoz szolgáló bóléba, két szintén ittas társa pedig felhozza a valószínűleg már korábban bedobott szóbeszédet: két rendőrt karácsony este latinok támadtak meg, az egyik meghalt, a másik megvakult. Filmben egyetlen kocka sem szerepel véletlenül, márpedig itt a lejátszást közvetlenül a mondatok elhangzása után megállítva egy, bizonyára a rendőrőrs szokásos életéhez tartozó, a többiekkel ellentétben józan, furcsa alak tűnik fel a háttérben, hogy aztán a következő jelenetben már a terem közepére kiállva mindenki számára hallhatóan ismételje meg az utóbb valótlanak bizonyuló hírt, és közli, a tettesek a lenti cellákban vannak, sugallva, hogy illő lenne elégtételt venni rajtuk. A folyamat beindul, a gát átszakad, az események a világosan gondolkodó ügyeletes tisztet elsöpörve a fogvatartottakkal verekedéssé fajulnak, amibe a bajkeverőkön kívül többen belekeverednek, a következményeket pedig a sajtó lesben álló, valószínűleg a provokátorral együtt szintén beavatott képviselői által készített fotó örökíti meg, garantálva a nyilvánosságra kerülés jelentette következményeket. Bezmenov szabályai szerint az álhírt a verekedés előtt elismétlő, a sok ittas fegyveres alkotta életveszélyes közegben tiszta fejű figura a szovjetek irányította amerikai kommunista párt alkalmazásában álló, felforgató tevékenységet végző profi ügynök, aki az események kirobbantása után csak nyomokban kerül elő, olyan mértékben exponálja magát, hogy a cinkos sajtósok nagy körültekintéssel készített fotóján véletlenül se szerepeljen. A logika mentén nem azon kell csodálkozni, hogy a 3 percet sem elérő hosszúságú jelenetben a rendezőnek ezt ilyen hatásosan sikerült megjeleníteni azok számára, akik a gyanús epizodista szerepeltetése után tájékozottságuk nyomán már tudják, mit keressenek, hanem azon, hogy az 1951-es los angeles – i történések Wikipédia angol nyelvű szövegében fel sem merül a nem is a rendőrség épületében, hanem a rendőrjárőr elleni karácsonyi (!) támadásra felbujtással kezdődő felforgatás gyanúja. A hollywoodi rendőrőrsön történt események figyelmességgel feltárható valódi kezdeményezője tehát a provokátor, és nem a közvélemény által annak tekintett, „hasznos idiótaként” felhasznált, beugratott rendőrtiszt.
A gyakorlati példákat a doktríner egészként ábrázolt elmélettel összevetve kérdés, hogy a csellel támadás teljes haditervként ebben a formájában valaha is megvalósult-e. Erősen kétséges, hogy az ókorban léteztek volna azok a kifinomult állami és társadalmi struktúrák, amelyeket így meg lehetett volna támadni, bármelyik uralkodó a belső ellentétek kor színvonalán való szítására 20 évet szánt volna, és a külpolitikai gondolkodásának homlokterében álló lokális probléma megoldásaként késlekedett szomszédja elfoglalásával. Hasonlóan, hogy a globális kor egyes lépéseket pontosan betartó csellel támadója bármikor tovább jutott-e a destabilizáson, 20 év elteltével katonailag is elfoglalhatta, majd normalizálhatta volna a világ túlsó felén lévő, meghódítandó lokalitást, és egy gyorsan szervezett puccs helyett ennyi idő után próbálkozott csak meg jelöltje politikai pozicionálásával. Mivel a mesterterv lényege a kialakítandó status quót véglegesen biztosítandó az ellenfél lehető legkevesebb energia befektetésével és észrevétlenül történő kiszolgáltatottá tétele, amelynek gyakorlati megvalósítása azonban eddig még mindig torzóban maradt, ezért inkább a tökéletes katonai győzelem ideális, elvont, eddig soha meg nem valósult szimbólumának tűnik, a maguk korában alkalmazott első, vagy következő lépései pedig a jelenből visszanézve az ellenfelet gyengítendő taktikai jellegűek a jövőbe vesző győzelem el nem érhetősége miatt. A kitűzött cél beteljesülésének elmaradása nyomán születtek azon további téves értelmezések, amelyek Saul Alinsky által javasolt magatartásmintákat, vagy például a homoszexuálisok törekvéseit végcélnak tekintik, holott azok a megváltoztatni kívánt állapotok konzerválódása esetén perifériára szoruló öncélú normáltalanságok. Ebből az is következik, hogy megjelenésük egyben bizonyíték rejtettebb szándékokra. Nyomasztó arra gondolni, hogy az Osztrák – Magyar Monarchia magyar fele jelentős részének magyarság lába alóli kiszervezését megelőző majd 20 éves folyamat számos ponton mutat hasonlóságot, ugyanakkor az amerikai példákkal az etnikai állapot mint készen kapott, kiszélesítendő törésvonalra és a szeparatizmusra a részleges elfoglalás érdekében markánsan fordított figyelem a klasszikus megközelítéshez képest innováció. Egy másik lehetséges tévhit, amely az eljárást és a benne tükröződő mentalitást kizárólag a Szovjetunió rettegett titkosszolgálatának tulajdonítja, így mutatja be; a jelenlétét megerősítendő, már megszállt területen előidézett krízist követő normalizáció a magyar 56-os irodalomból mindenesetre fontos hozadék http://www.magyarszemle.hu/cikk/20151019_az_1956-os_forradalom_kirobbantasanak_szovjet_magyar_elokeszuletei
Miután azonban a magát Overlordnak elnevező hűbérúr az általa birtokba vett Nyugat – Európa lakóinak identitását a liberális internacionalizmus jegyében tudatiparán keresztül a maga szempontjai szerint már megfelelően befolyásolta, majd az angolszász kultúra és az angol nyelv égisze alatt a történelmet összegzendő az EU bürokráciája segítségével nekifogott az emberiség fejlődésének csúcsaként aposztrofált világ megteremtésének, érdemes az 1990. utáni éveket is egy kicsit kritikusabban és kevésbé naivan szemlélni. Ennek során kereshetünk példákat a bennünket ért ingerek között az eredeti receptre a felforgatás szellemében, és a Nyugat – Európában már sikeresen alkalmazott tudatformáló „amerikanizálásra” is, de 2015. ősze óta nyugodtan fókuszálhatunk a területfoglalásra mint a betelepítések erőltetésével nyíltan megjelölt végcélra. A stratégia és a hadászat technológiájában a legjelentősebb fejlesztés ennek révén mutatkozik, hiszen ösztönzői retorikájában semmilyen módon nem kapcsolódik össze az erőszakkal, hanem a jogra hivatkozó, és a háború látszólagos elutasításával a tökéletes győzelme sem katonai, hanem „békés”, miután a megtámadott és létezésében meghaladni kívánt embercsoport pszichéjében támadója démonaitól megszállva maga adja fel fizikai létezésének alapvető biztonsági feltételeit. A szemfényvesztés itt is a végén válik nyilvánvalóvá: a nyelvi és politikai bűvészkedés ugyan erőszakmentességet hirdet, és az eljárás a célig vezető úton a háború saját maga általi tiltásával végig a háborús ingerküszöb alatt marad, azonban a célzott állapot megvalósítása esetén az esetleg feleszmélő ellenállókkal szemben már magától értetődő módon és brutalitással, presztízsveszteség nélkül alkalmaznának erőszakot a rend nevében. A már logikailag előre látható lelepleződés annak belátása, hogy nézetkülönbözőségek erőszakos megoldása eleve nem történhet békésen, és jóllehet a támadó a végsőkig kivár az okkupációval, a helyzet állandósítása mint hadászati cél puskával felszerelt akár egyetlen lövész katona közreműködése nélkül azonban mégsem valósítható meg. Érdekes párba állítást végezhetünk tehát, amikor a klasszikusnak ábrázolt tökéletes, katonai győzelmet jelentő, csellel történő, teljes területfoglaláshoz képest Magyarország jelenlegi méretűre zsugorodását eredményező 20 évig tartó cselekvést tökéletes, katonai győzelmet jelentő, csellel történő, részleges területfoglalásnak, a Közép – Európát, benne Magyarországot bekebelezni kívánó modern törekvéseket pedig tökéletes, „békés” győzelmet jelentő, csellel történő, teljes területfoglalásnak tekintjük; utóbbi esetben propagandaeszközökkel eltagadva a rablás erőszakos jellegét. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a korszerű általános műveltség kereteiben azért kell ismernünk, mert a nyugati korszellem napjainkban próbálkozik megvalósítani, ami eddig még soha senkinek nem sikerült: az orosz levezetését tökéletesítve úgy elfoglalni a világ egy részét, hogy lakói azt észre sem vegyék, majd az erőviszonyok közötti differencia miatt – ők meggyengültek, ellenfelük pedig tudatosan erőfölényre törekedett – már semmit ne tehessenek. Ha a hont foglaló, Európába beilleszkedni akaró, létezésében veszélyeztetett magyarság és a rá törő európai nyugat konfliktusát a pozsonyi csata, a honvédelem 1918-as elmaradása nyomán a Kárpát – medence magyarságtól nyugati érdekek szerint történt elfoglalása, végül napjaink küzdelmeinek tükrében szemléljük, a magyar és a filozófiai értelemben vett történelem lebilincselően izgalmas, de rémisztő dimenziójába jutunk. A nácik által a kifejezéssel a kontinens megtámadásától az USÁ – t elrettenteni akaró Európa Erőd így zsugorodik és nemesedik a XX. századi vállalkozás szolgálatában elaggott Soros György képében elfoglalni kívánt maradék Európát védelmező, megelőzőleg már sikeresen kisebb határok közé szorított Fortress Hungary szimbólumává.
ekeke
2020-05-03 at 20:36
A külföldi egyetemekre való beférkőzésük is megérne egy misét.
Pl. a kádár-aczéli Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Berend T.Iván hogyan jutott ki Kaliforniába.
Hans Landa
2020-05-06 at 10:36
ekeke:10/10 A magyar “felsőoktatás” en bloc,az MTA,az MTA-könyvkiadó megszüntetése,az idegennyelv (nem)oktatás,az ösztöndíj “rendszer”,a csodálatos bolognai “rendszer” a kreditekkel,a középiskolai képzés és érettségi bizony jó pár misét megérnének ,de az is lehet,hogy már késő.Az MTA volt és jelenlegi vezetőinek felelőssége megkerülhetetlen,minden tekintetben.Bezmenov úr után szabadon:forgasd fel egy ország oktatási és tudományos rendszerét,a káosz tartson legalább 20-25 évig,az új generációval már agymosottként azt csinálsz amit akarsz.
Lecso
2020-05-03 at 11:04
Pl a tulajdonképpen a semmiből jött, New Yorkban született, múlt nélküli berg dániel, vagy a kanadai születésű botmixer cseh katalin az élő példa a kinevelt új generációra.
Tipikusan olyan emberek (ha azok?) akiket a titkosszolgálatok alkottak és egymáshoz kapcsoltak. Így nem kell félni, ha valamelyik elkottyan valamit akár álmában is, és nem utolsó sorban egymás alibijei lehetnek.
Ez a kettő szerintem a valóságban nem igazi társai egymásnak, csak társas együttlétben vannak egymással.
Miklósi Antal
2020-04-25 at 11:46
Patent kis írás ez is. Gratula!
A kulcs véleményem szerint a generációk kinevelése. Ez az amit “felügyelni” kellene! Kezdve a tantervek, tananyagok nemzetivé tételével, a még most is sok helyen fellelhető történelem ferdítések eltüntetésével, a kommunizmus IGAZI arcának leplezetlen bemutatásával. Nagyon fontos lenne az új(abb) generációk megismertetése akár tananyagi szinten 2010-ig történt hazai eseményekkel. Mi, miért és hogyan történt valójában? Kik csinálták, mit okoztak ezzel?
Sajnálatos módon az új generációk nagy részének fogalmuk sincs erről kik voltak/vannak azok a személyek akik ma is köztünk élnek és módszeresen mérgezik az elméjüket. Nagyon kiábrándító tizenévesek szájából olyan kijelentéseket hallani, hogy ami magyar az minden “gagyi”, bezzeg a nyugati!! Ez ellen tenni kellene, oktatással, felvilágosítással, mert amíg ez nem történik meg, addig a nihilista/kommunista, önmagát liberálisnak nevező csapatnak mindig marad tere a hazugságokra, manipulációkra és a fiatalabb korosztályok megvezetésére.
franci
2020-04-13 at 18:22
A módszer hatékonyan működik és megtestesül a formális politika szintjén = Momentum, Párbeszéd.
Kata58
2020-04-11 at 22:47
Amúgy nagyszerűen megírt cikk. Szerintem tőbb helyre el kellene menteni, hogy nehogy ezek is elvesszenek. Rengeteg értékes információt tartalmaz. Számomra sok ujdonság volt.
Felsőtagéskirályerdő
2020-04-11 at 22:15
Igen. Láttam már, és többször visszapörgettem “Bezmenov szavait”.
Kérlek folytasd!
“Fiat Iustitia”! Vagy vesszen a világ.
Namond
2020-04-11 at 22:02
Ezért kellene megerősíteni az alkotmányos értékek megismertetését és az értékek védelmét, támadóik elrettentő büntetését.
De megteszi ezt valaki, megteszi Orbán?
Felsőtagéskirályerdő
2020-04-11 at 22:23
A kérdése jogos!
Már nincs hová hátrálnunk……!
Bulldog Orange
2020-04-12 at 09:29
Erdő alján patakokban folyik a vér, űsd a kommunistát magyar testvér. Csillagtelepről!
Kata58
2020-04-11 at 22:42
Mindennek eljön az ideje. Legkésőbb az utolsó itéletkor. Ha meg nem térnek, és bocsánatot nem kérnek hát nem szeretnék a helyükben lenni. Dante poklában sajnos még mindig van hely..
benzoli
2020-04-11 at 21:48
Lenin bacsival kapcsolatban megjegyeznem, hogy gyorsan megbizoi ( Nemetek ) ellen forditotta a bomlasztas fegyveret. A Nemet Birodalom es a KuK hetek alatt osszeomlott, a rajukkuldott felvilagosult forradalmar hadifoglyoktol.
Salamander
2020-04-11 at 20:51
Ezt a jelenséget (nevezzük bezmenov jelenségnek) tapasztaltam én is: pl. 1992-ben bármilyen értelmiségi körbe csöppent az ember fia, az mind balliberális volt – függetlenül attól mit állított magáról.
Köszönjük Mező Gábor.
Talán egyszer eljutunk oda is, hogy ezek a kártevő figurák, csoportok bíróságon felelnek a tetteikért.
Kata58
2020-04-11 at 22:39
ÁMEN!
apro_marosan_petergabor
2020-04-11 at 18:27
Ma egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Bezmenov mondta (1983). állítsd meg a kommunista felforgatás terjedését a Szovjetunióból nyugatra – stoppold a könyveket, stb. – már nem volt időszerű 6 év s összeomlott a kommunizmus, Reagan csapásai alatt.
Ma ez a módszer nem megy, mert az internet mindenhová eljut. A libero-bolsevik propagandát (s a mögötte lévő erőket, érdekeket) nem tudod leárnyékolni, fel kell vele szemben venni a harcot, közvetlenül, a saját területén, a saját eszközeivel, ott is ahol fülényben van, túlerőben. Nem egyszerű.
János
2020-04-11 at 20:55
Valóban nem egyszerű, de ha nem veszed fel a kesztyűt és vágsz vissza, lenyomnak.
Vagy ők, vagy mi. Más alternatíva nincs.
Akkor inkább mi! ?
Vak Pali
2020-04-11 at 16:09
Ahogy én látom: nagyon alapos a cikk. Köszönet érte!
Sajnos, akik itt olvasók, azoknak többnyire ez ismert lehetett, akik pedig tanulhatnának belőle, azok az ATV-t a HETI Tv-t nézik és a Klub rádiót hallgatják. Jelenős budapesti szócsövük volt még a CIVIL (-nek mondott és álcázott, valójában VÉRLIBERÁLIS ) Rádió, melynek reggeli műsorvezetője a nem mániásdepresszióval és beteges szerénységgel,+ udvariassággal vádolható fialajános.
Sajnálatos, hogy a HÍR TV igazi tükrét, a nézők itteni kommentjeit nem olvassák a csatorna finanszírozói…mert azt, hogy a jelenlegi pszeudókonzervatív vonalat, melyből kilóg a liberális lóláb ő maguk hozták volna létre, feltételezni sem merem. Vak Pali
Rizikó
2020-04-11 at 20:32
Vak Pali.Egyetèrtek.Amik itt elhangoztak ez egy kiugrott libsi haknija.
Sokkal mélyebb ès izgalmasabb a Mitrohin dossziè amiben a Kgb Archivumànak vezetője Mitrohin irja le részletesen izgalmasan sajàt dácsájábab hogy gyüjtótte az ügynökök jelentéseit zavarkeltèsüket a mèdiában földrèszekre országokra lebontva őrizta 1990es kalandos szökèséig az angol követseg segitségével több böröndnyi irattal vonatozva Finnorszàgba!AZ komoly csapàs volt a kgbs hàlózatra.Ajànlom Mező úr figyelmèbe.
Ha már tényfeltàrás akkor javasolnám neki hogy izgalmas téma lenne Soros mozgàsa az Aczèl- Fekete vonalon a rendszervàltàs kisiklatàsàban, de mèg izgalmasabb a Stazi vagyon eltünése a nyugatejrópai elvtàrsak bankàrok segitségével a luxemburgi bankokban majd átmosva létrehozva átfogó Europai Média hàlót Sat1- Rtl- Tv2 ès irott sajtó felvàsàrlàst Merkel felfuttatàsát az Eurokommunistàk liberàlissá maszkirozàsát.
EZT kéne tényfeltárni Gàbor akkor vihart kavarna nemcsak kóvet dobna a pocsojába.
János
2020-04-12 at 15:37
És akkor hol van a Deutche Bank, a németek pénze???
Na, hol ???
Szürke hangszórót kap, aki kitalálja.
tatar ivan
2020-04-24 at 20:18
Nos, a stasi penzei valoban svajci bankokban landoltak, de az egyesult Nemetorszag az ugynoklistat /a penzlistakkal egyutt /kivasarolta a svajci bankoktol….vagyis megegyeztek egymaskozt…..Tehat a nemet rendorseget megtisztitottak a komcsiktol, es a penzeket /amik az allam penzei voltak/ visszakaptak…..en igy tudom.Europai Media halo….nem gondolnam, hogy letezik….megkene vizsgalni, hogy kik, milyen csoportok a tulajok….ettol fuggetlenul azonban az un Media birodolmak Europaban un liberalis..komcsi tulajdonban vannak……joreszuk a tulajoknak kulonben zsido szarmazasu, pl itt, Svedorszagban biztosan, ..aftonbladet, tv csatornak, stb.by cabalist
hivő
2020-04-11 at 15:06
Amit
Bezmenov itt elmondott az
tökéletesen tükrözi azt ami
a USA ban történt 1983 előtt
és főleg azota.Ebben már látni
a globalisták szervezeteit,civil-t,
NGO-k.Az ő modszereik tökéletesen
megegyeznek a KGB-vel,hogy melyik volt
előbb?McCarthy nak igaza volt csak senki
nem hitt neki.
Köszi ezt a megosztást.
Hans Landa
2020-04-29 at 17:37
hivő:Ez a Bezmenov előadás zseniális,iskolában KÖTELEZŐ tananyagként oktatnám.McCarthy-nak valóban igaza volt sok ügyben,sajnos azonban a módszerei és a stílusa több kárt okozott mint hasznot.A propaganda, az propaganda,mindegy,hogy Szovjet kommunista,Nemzeti Szocialista vagy Tőkés kapitalista.A nagyhatalom pedig(Francia,Angolszász-Amerikai,Szovjet-Orosz,Német)mind birodalomépítő(Imperialista),talán csak az ősi Kína és Japán volt kivétel,bizonyos tekintetben.
bl
2020-04-11 at 14:25
Az NGO-k ugyanezt csinálják. Olyan súlytalan jogokat erőltetnek ránk, amik magunktól eszünkbe se jutott volna. Addig-addig kevernek-kavarnak, hogy a végén belefárad az ember a gondolataikkal való hadakozásba, a fiatalok meg azt gondolják van ott valami. Pedig nincs ott semmi. Szó szerint: SEMMI. Legfeljebb valamilyen árnyékhatalom ügyködése és kaján vigyora ha sikert ér el. Az igazán fontos dolgok fájdalmasak, minden ami könnyű értéktelen. A kereszténységben minden benne van ami fontos: a gyerekszületés (Karácsony), az áldozathozatal (Húsvét), a bizalom (Pünkösd). A többi már csak hab a tortán, ezek nélkül nincs jövő, nincs remény, azaz hiábavaló minden ténykedésünk a jelenben.
bozgorgyerek
2020-04-11 at 15:26
https://tenor.com/view/the-great-outdoors-dan-aykroyd-perfecto-perfect-well-done-gif-3468845
Kata58
2020-04-11 at 22:35
Teljesen egyetértek, ez a lényeg.
HARÁCSONY ÉS MAFFIÁJA TAKARODJON A FŐVÁROS ÉLÉRŐL!!!!
2020-04-12 at 14:15
Nem addig a’!
Nagyon is súlyos dolgokat akarnak ránk erőszakolni.
Például tüntettek a vészhelyzet és a határzár ellen.
Szabotázsra uszítanak.
A főváros el is követte a BKK, Karácsony vezetésével a tömegközlekedési eszközök ritkításával, a fővárosi idősotthonok szándékos elhanyagolásával.
Kb. jövő héten robbanhat a 4 napos tömegfertőzési akciójuk.
Az idősotthonok mint aknák robbannak sorra a kormány és Müller Cecília utasításainak semmibevétele miatt.
BÓRSÁG ELÉ KELL ÁLLÍTANI AZ EGÉSZ BAGÁZST GY.NÉMETHŐL KARÁCSONYIG ÉS MINDENKIT, AKINEK A MULASZTÁSAI MIATT MÁR TÖBB MINT FÉL TUCAT EMBER MEGHALT.