Szándékosan okozhatták a légszivárgást a Szojuz MSZ-09 űrhajóban, az Energia űrkutatási vállalat belső vizsgálóbizottsága szerint, amely a rosszhiszeműség lehetőségét is mérlegeli – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva.
“A bizottság az esetet azonosítatlan személyek szándékos cselekedetének minősíti” – jelentette ki a TASZSZ-nak egy névtelenül nyilatkozó, az űriparban illetékesnek mondott informátor. A forrás szerint a gyártási eljárás nem irányoz elő semmilyen kétmilliméteres átmérőjű fúrást az űrhajó törzsében, és ha valaki fúrógépet használt rajta, szándékosan tette. A Szojuzokat egyedileg, kézzel, fúró használata nélkül szerelik össze, minden nyílást présformák sajtolásával állítanak elő.
A (vizsgálat) verzióinak egyike az, hogy minden (a Szojuz megfúrása) az űrhajó végső összeszerelése után történt, és ha így van, akkor szándékosságról van szó
– idézett a TASZSZ egy másik, ugyancsak csütörtökön kiadott anyagában egy névtelenül nyilatkozó személyt, akiről nem derült ki, hogy azonos-e az előző megszólalóval.
Két próbamozdulat a fúróval – és ott a lyuk. A kérdés az, kinek volt szüksége arra, hogy egy fúróval bemásszon (az űrhajóba), leszakítsa a burkolat egy részét, fúrni próbáljon egy nehezen hozzáférhető helyen, leragassza a helyet és újból elfedje azt? A rossz szándékúság verziója ebben az esetben magától kínálkozik
– mondta az informátor. Egy ugyancsak névtelen nyilatkozó a TASZSZ-nak elmondta, hogy a gyártási dokumentációban nem találtak olyan munkálatokra való utalást, amelyek során a nyílás odakerülhetett volna. Ez vagy arra utal, hogy vagy a munkálatok felügyelőjének tudtával nem vezettek be valamilyen műveletet a naplóba, vagy valaki behatolhatott az űrhajó belsejébe.
A TASZSZ úgy értesült, hogy a Szojuz MSZ-09-es vagy a végső összeszerelő üzemben, vagy pedig az ellenőrző és tesztelő állomáson sérülhetett meg, még azelőtt, hogy a járművet átszállították volna Bajkonurba. Mindkét szigorúan ellenőrzött létesítmény a Moszkvához közeli Koroljovban található. A TASZSZ által közölt információkat hivatalosan nem erősítették meg. Az Energia mellett a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat is vizsgálja az űrhajóban keletkezett rendkívül helyzet lehetséges okait, egyebek között azt, hogy a Szojuz sérülése nem már a Nemzetközi Űrállomással való összekapcsolódása után történt-e. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója hétfőn közölte, hogy az addigi feltételezésekkel szemben nem mikrometeorit, hanem fúrófejjel okozott belső sérülés miatt keletkezett a hajszálrepedés, majd lépett fel levegőszivárgás múlt szerda éjjel a Szojuz MSZ-09 űrhajón. A részletek ismertetésekor Rogozin nem zárta ki a szándékos károkozást sem.
A mintegy 2 milliméteres hajszálrepedést az űrhajósoknak péntekre sikerült behegeszteniük, helyreállítaniuk a légnyomás normális szintjét a Nemzetközi Űrállomáson, amelyhet az űrhajót csatlakoztatták.
Forrás/fotó: MTI
Rohoska István
2018-09-10 at 15:30
http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_oroszorszag/20180906_megfurt_szojuz E témát illetően ezt érdemes megnézni.
D. László
2018-09-06 at 15:47
Na ki fúrta meg az úrhajót? Hát egy pajkos kis ET, aki be akart kukkolni, hogy mi is történik odabe’. :))))))))) Klasszikust idézve: “Lószart mama!” valamilyen űrszeméttel ütközhettek, mert a világűr még annál is jobban szennyezett űrszeméttel az orbitális pályán, mint a világóceánok műanyaggal! Bizony, az emberiségnek sikerült ezt is jó néhány évszázadra előre jól elb…ni, elsz…ni.
Lakatos Béla Sándor
2018-09-06 at 13:41
Repedés és lyuk között óriási a különbség! A repedés egy vonal mentén keletkező folytonossághiány amelynek bizonytalan az eleje és a vége, éppen ezért tovább is folytatódhat ha ilyen létrejön. Ez akár katasztrofális következményekkel is járhat! A lyuk úgy keletkezik, ha az anyagot lyukasztó szerszámmal átszakítják az anyagot, vagy valamilyen eszköz által forgatott csigafúróval azt átfúrják. Itt határozott körvonal keletkezik, tehát a továbbterjedése önmagától nem következik be. Erős terhelés hatására – ha kis átmérőjű a furat – képződhet repedés, ennél az esetben viszont az ilyennek a valószínűsége szinte kizárt. Az űrjárművek belső nyomása ugyanis a külső világűrben uralkodó vákuumhoz kicsi, nagyjából a földi viszonyoknak megfelelő, azaz 1 bar. Ez négyzetcentiméterenként 10N erőhatást jelent. (1kp)
D. László
2018-09-06 at 16:00
Bocs’, de nem 10 bar? A földfelszínen nézve? Habár azt hiszem ma már Pascal-ban mérnek.
antilibsi
2018-09-06 at 20:36
Repedések végein furatot szoktak ejteni a repedés továbbterjedése ellen.