A munkaadói igényeket rugalmas képzési rendszer kialakításával lehet kielégíteni, a fiatal szakemberek elvándorlását a munkafeltételek javításával kell megakadályozni – mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója.
Hangsúlyozta, hogy a bérek emelése és a munkahelyi körülmények javítása a munkáltatói oldal feladata, amit azért sem szabad elhanyagolni, mert a mai pályakezdők rendszerint csak 1-2 évre terveznek egy munkahelyen. Hozzátette, hogy a magyar szakmunkások megállják a helyüket külföldön is, nemcsak összeszerelő technikákhoz értenek, hanem erős alaptudással is rendelkeznek.
Vörös-Gubicza Zsanett szerint a felnőttképzés gyorsan, akár fél éven belül is követni tudja a munkaerőpiac elvárásait, de kompetenciákat erősítő alapképzésre is szükség van, hiszen erre lehet később jó szaktudást építeni. Megjegyezte, hogy a vállalati felmérések is elsősorban a szakmunkások iránti munkáltatói igényeket igazolják vissza.
Forrás: MTI; vezető kép: tmkronika.hu
Naprózsa
2018-05-02 at 02:47
Össze kell állítani minden szakmához, diplomához számítási listát, hogy születéstől az elvégzéséig az államnak mennyi költsége van a munkaerő felnevelésében. Ezt 40 munkaévre lebontva mindenki helyett a külföldi munkaadónak be kell részletekben minden évre esően fizetnie a kibocsátó államnak.
S akkor megnézhetjük, hogy mire mennek a nyugatiak nélkülünk.
Minősíthetetlenül gyaláznak minket és a vagyonunk ellopása, a rabszolgaerőnk kihasználása mellett még a tudásunkat is elszipkázzák (nem beszélve, hogy a migráns selejtjüket is idedobnák eltartásra).
Vegyük tudomásul: a munkaerő kiképzésének is ára van! Azt pedig a felhasználónak kell megfizetni!
A munkaerő saját és családja befektetett munkája, mint munkabéren felül persze. (Nem a külföldön dolgozótól sajnáljuk a pénzt, csak a költségünket akarjuk visszakapni)