Jelentős különbségek vannak az európai és amerikai konzervativizmus között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba – mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában. A szakértő a műsorban kifejtette, az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is, ha ezt az állam csinálja.
Amióta Trump elkezdett kampányolni, még a megválasztása előtt felszínre hozta azokat a nemzeti patrióta-konzervatív érzéseket az Egyesült Államokban, amelyekről már azt gondolták sokan, hogy az Obama adminisztráció alatt eltűntek. Amióta Trump az elnök ez egyre erősebben jelen van, és nem is szégyellik ezeket az értékeket, a nemzeti szuverenitás pártján állnak, a határvédelem pártján, a hazaszeretet, az élet pártján, a munkahelyteremtés politikájának, a munka tiszteletének a pártján– mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában.
Mint mondta, vannak különbségek az európai és az amerikai konzervativizmus, vagy jobboldal között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba. Az amerikai konzervatívoknál van egy alapvető ódzkodás a központi hatalomtól, az államhatalomtól, de sokkal inkább hasonlatos ahhoz, mint ami az európaiak szkepszise Brüsszel felé. Inkább arról van szó, hogy az amerikai tagállamok fenntartással viseltetnek a szövetségi kormányzat irányába.
Ez az államellenesség vagy amerikai antietatizmus, inkább feleltethetőbb meg ennek az európai antiföderalizmusnak, például mikor azt mondjuk, hogy Brüsszel ne mondja meg nekünk, hogy hogyan akarjuk megvédeni a határainkat
– tette hozzá. Az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is ha ezt az állam csinálja.
Európában a probléma abban gyökerezik, hogy az egész európai kultúrkör – nem pusztán a második világháborúból fakadó bűntudat kultusztól vezérelve – az egész eddigi történelmét megakarja tagadni. Ez egy jellemző trend az Egyesült Államokban is. Európában főleg, az egész eddigi múltunkat az európai civilizáció térhódítását, aminek keresztény az alapja, vagy a zsidó-keresztyén kultúrkör, azt a bűnös, fehér, heteroszexuális férfiak térhódításaként bélyegzik meg. Azt mondják, hogy ez kirekesztő, hódító, leigázó jellegű volt, ebből fakadóan pedig bűnös volt, tehát múltunk a bűnös – mondta el Szánthó Miklós.
Kitérve, a kommunizmus is azt hirdeti, hogy majd egy elit csapat legyőzi az Európában addig uralkodó szellemiséget, és a probléma az, hogy a múlt nélkül, a múltbeli énünknek vallása és vállalása nélkül nincs identitás.
Anélkül nem tudjuk definiálni saját magunkat, a hazánkat, a nemzetünket, a kontinensünket, nem tudjuk megvallani, hogy mik azok az európai értékek, hogyha a múltunkkal nem vagyunk tisztában, és azt nem tiszteljük, hangsúlyozta.
Beszélhetünk demokráciáról, igazságosságról, egyenlőségről, mint amik például megjelennek az uniós szerződés második cikkében, és amiket rendszeresen számon kérnek például Magyarországon, de valójában ezek pont azért tartalomnélküliek, mert az európai elit távol tartja magát a saját múltjától, a saját identitásáról, a saját kultúrájától
– fűzte hozzá.
Forrás: hirado.hu; Fotó:Horváth Péter Gyula/PS
zolatiguszti
2020-03-08 at 20:06
1 A Zsidó elemet valóban elhagyhatnánk mert eddig az összes Európai és nyugati civilizációt beborította. Kulturálisan pedig Görög-Római a helyes. Kultúra -görög, államszervezés görög és római alapokon.Erre jött rá lightosított júdaizmus a kereszténység ami megoldotta azt a problémát hogy hogy vonják szellemi fennhatóságuk alá a zsidók azokat akik nem születtek annak.
A mese a szokás minden szép minden jóval előadva Jézus által a lényeg az irányítás.
Ez egy régi csont a torkunkon amit ki kellene köpni.
2 Fehér ember expanziója…Nos melyik fehéré? Mert úgy labancföld határaitól keletre nem nagyon expanzionált senki….Ha a nyugatiak el akarják felejteni a múltjukat az ő dolguk. Valóban eléggé elkufárosodottak már a honfoglalás előtt.Az egész expanzió semmi másról nem szólt mint a kamatos kamat hatalmáról.
3 Ha a nyugatiak el akarják felejteni a múltjukat hát van is mit elfelejteni, de nekünk Keleten nem sok szégyellni valónk van sztem. És nekünk még van hova visszanyúlni.Csak el kellene kezdeni kibeszélni a valóságot nem a mesékhez ragaszkodni, pl a kereszténység.
Ha a kereszténység tett volna morálisan másabbá bennünket akkor a nyugatiak mitől váltak azzá amik? Talán kezdhetnék a saját hamis toposzunkkal Szt Istvánnal meg az ő csodás projektjével ami egyből azzal indult hogy Német hadakat hozunk levágni a sajátjainkat.Akik mellesleg ugyanolyan keresztények zőmmel mint a pogány Vajk. Csak Bizánciak.Bizánci keresztények.Innen kellene talán elindulni. Kelet -Közép Európa gyökerei.Kia fenék vagyunk mi? Mit hittünk, mi miért? Mi volt az érték nekünk? Még azelőtt hogy a Kelet Római birodalom évszázadokon át elkorrumpálódótt és el zsidó befolyásosodott talaján kitalálták hogy holnaptól ők Keresztények lesznek. Justitánus Császár a mélyen hívő keresztény aki miszlikbe aprította a saját birodalma lakosságát majd halála előtt 10 perccel tért meg az egyház kebelére ugye….Mit akarunk ettől a nyugattól mi? Mit? Valahol a mélyben még ott vagyunk.
A nyelvünk még mindíg furcsa idegen itt,a zenénk még mindíg pentaton alapú ami csak a Távol keleten van megint.
A Görögök találték fel a lelkismeretet és a hazafiságot és a hazaszeretet elvont fogalomként.
Ami érték tartsuk meg ami káros azt akkor is dobjuk ki ha ma azt hisszük, anélkül senkik vagyunk, mert van egy régi csont Európa torkán amit rég ki kellett volna köpni.
hivő
2020-03-08 at 15:38
Egy nemzet állam tudja egyedül
megvédeni a saját népességet.
Ha egy központi hatalom tényleg
a saját nemzetét szolgálja
akkor ehhez a szolgálathoz minden eszközt be kell
vetnie.Az emberek korán felismerték
hogy a közösség az összefogás tudja csak
garantálni a tulélést.Az nemzet állam ennek a csucsformája
persze ideális ..nem korrupted..körülmények között.
zolatiguszti
2020-03-08 at 20:12
Globalitsa szempontból az a baj a nemzetállammal hogy költséges. Túl sok embert kell folyamatosan korrumpálni túl sok és kicsi helyen és még így se egységes a szabályozás hogy olcsó legyen a termelés, szolgáltatás.Ha tehát keresztbe akrunk verni a Globalizmusnak erősíteni kell a nacionalizmust de nem a sovinizmust.És sztem ideje lenne már támadni a pénzügyi rendszert is.Túl sok a tőkéjük, túl sok az idejük,túl kevés az erkölcsük.gyakorló pszichopaták, végtelen pénzzel és idővel.
Namond
2020-03-08 at 14:28
Nincs olyan, hogy zsidó-keresztény kultúrkör.
Az európai civilizáció a római jog és politikai szervezetével összeolvadt kis-ázsiai kereszténység ideológiája és szervezete alkotta keretben a szarmata és a barbár gót hiedelmek, erkölcsök kulturköre hajtóereje miatt hódított teret.
zolatiguszti
2020-03-08 at 20:19
Illetve amikor lett, rügtön a második képviselője a Magyarellenes Oresolói Péter lett…Ha valaki elmondja nekem, mi az istenért éppen őt választotta István a trónra maga után amikor csak fél Magyar volt a nővére révén? Ott volt apja testvérének fiai András és Béla? Miért volt fontosabb a NŐVÉRE Ilona fia? Mikor nőági öröklés nem volt akkor se utána se csak a XVII sz-tól.
Na itt a Magyar történelem legnagyobb kérdése ! Mikor került be az a befolyás a rendszerbe ami végül az országot folyamatosan a pokol kapuja felé lökdöste?
Namond
2020-03-09 at 10:13
A honfoglalás idején a helyi közösségek a kereszténység bizánci, római és a pogánynak mondott ariánus felekezeteit követték a szertartási nyelv értelemszerűen görög és latin volt.
A felekezetek hitbeli vetélkedése természetszerűleg kiterjedt az egyházi hierarchiára és birtokaira, ezek birtokában a katonai-politikai vezetőkkel való kapcsolatra.
A felekezetek közötti harc a Kárpát-medencében is dúlt, ezt színesítette a szláv származású Ciril és Metód térítési munkája, amely a kereszténység általános ismerete folytán lényegében a dogmák magyarázata, értelmezése és az elfogadott szertartásrend, liturgia bevezetése volt.
Rasztiszláv, Nagy-Morvaország fejedelme kérésére III. Mihály császár küldte ki (873-ban) a testvéreket, akiknek a szláv nyelvű szertartásokat II. Adorján pápa engedélyezte 879-ben.
A morvák folyamatos harcban voltak a szintén avar maradék bajorokkal, akik a Frank birodalom részeként igényt tartottak a “pogány” morvák feletti hatalomra. Rasztiszláv ezért akarta dekralálni a bizánci pátriárka egyházi fennhatósága alá tartozását. Rasztiszláv területi igénye kiterjedt a kisalföldre (horvátok-tótók, orbonász-kelemencek eredetileg këlmend által lakott terület) és a mai Felső Ausztria Nagy Károly általi avar telepítésére, a bajuvár keleti birodalomra is.
Ciril és Metód működésének felemás volta (a keleti egyházfő, a császár, küldöttekén, a nyugati egyházi vezető által jóváhagyott módszertan) a keleti és nyugati egyház közötti harc folyománya, közvetlen az egyház szakadást megelőzően.
Folyamatos volt – a dogmatikusnak álcázott – fegyveres hatalmi a harc Ciril és Metód pannóniainak mondott szerémségi (sirmiumi) püspöksége és a régensburgi püspökség között, illetőleg a morva hívők feletti vallásgyakorlás tekintetében.
Ebbe a helyzetbe érkeztek a honfoglalók, akik államszervezete, vallási türelme békét teremtett a Kárpát-medence népei között, mindenki úgy imádhatta istenét és azon a nyelven melyen akarta.
I. István NEM katolizálta az országot, romanizálta, nem megalkotta az államrendszert, hanem a fejedelemség rendjét a német renddel váltotta fel. A fejedelemségi törzsfők, nemzetségfők, kendek és bők hatalmát a vármegyerendszerrel és az ispáni tisztséggel törte meg.
A vérszerződés hét törzs közötti és az az követő pusztaszeri tíz törzs közötti szer, szerződéses kötelezettségét felváltatta a római katolikus hit összetartó erejével.
Értelemszerű, hogy munkáját és híveit védve, a római katolikus hitben nevelt, amúgy jó uralkodó Oresoló Pétert jelölte utódként, nem pedig az általa megvakíttatott unoka testvére, Vazul valószínűleg neheztelő fiait. Az ariánus területen élő Bélát, vagy bátyjait az ortodox bizánci hitű Kijevben élő Andrást, Leventét.
Akár Koppány ágáról is nevezhetett volna utódot,
családját, ha ki nem irtatta, el nem űzte volna őket.