A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés magyar háztartásokra gyakorolt pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy a polgári kormány említett intézkedése révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd a példáját követve több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. E fejleményekre tekintettel a Századvég – folytatva elemzéssorozatát, amelyben 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket – utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentési program milyen (pénzügyileg kifejezhető) következményekkel járt a magyar fogyasztókra nézve.
Márki-Zay idézett kritikáján túl Szél Bernadett, az LMP egykori kormányfőjelöltje, a Momentum jelenlegi országgyűlésiképviselő-jelöltje januárban rezsilegendának titulálta a rezsicsökkentést, megemlítve, hogy valós csökkentés helyett állami árbeavatkozás van, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a rezsicsökkentés óriási hazugság. Ehhez hasonlóan Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke sajtótájékoztatója keretében azt sugallta, hogy a rezsicsökkentés egy látszatintézkedés, amelynek bevezetése mögött az a szándék húzódott meg, hogy a kormányzat a víz-, a gáz-, illetve a fűtésszámlákon, valamint a bankszámla-kivonatokon hirdethesse a propaganda-intézkedéseket. A zöldpárt politikusa hozzátette, hogy Orbán Viktornak a propaganda és a látszat számít.
Szemmel látható tehát, hogy Márki-Zay Péter és szövetségesei a választási kampánytevékenységükben kitüntetett szerepet szánnak a rezsicsökkentéssel járó előnyök elvitatásának, illetve figyelmen kívül hagyásának, azt a látszatot keltve, hogy a rezsicsökkentés egy érdemi tartalom nélküli kampányfogás – írja a Századvég. Fontos megjegyezni, hogy a hódmezővásárhelyi városvezető, illetve az őt támogató balliberális erők prominenseinek napjainkban megfogalmazott kritikái a rezsicsökkentés látszólagos, az emberek számára nem érzékelhető jellegéről – az intézkedés fenntarthatósága kapcsán hangoztatott állításokhoz hasonlóan – nem testesítenek meg érdemben eltérő rezsipolitikai megközelítést az elmúlt években képviselt baloldali véleményekhez képest.
Az elemzésben azt írják, célszerű felidézni: 2013-ban a Magyar Szocialista Párt részéről Szabó Imre úgy látta, hogy a kormányzat egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon, míg párttársa, Gúr Nándor szerint a tízszázalékos rezsicsökkentés úgy általában véve semmit nem hoz. Schmuck Erzsébet, az LMP jelenlegi társelnöke 2014-ben nemlétező rezsicsökkentésről beszélt, Kiss László, az MSZP egykori és a Demokratikus Koalíció jelenlegi politikusa rezsiblabla helyett valódi tetteket sürgetett, Kepli Lajos, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője pedig úgy vélte, hogy a társadalom egészében a rezsicsökkentés hatása nem érezhető. Szintén a Jobbik színeiben Hegedűs Lórántné még 2017-ben – a rezsicsökkentési program ötödik évében – is azt állította, hogy itt szó sincs rezsicsökkentésről.
A baloldal állításaival szemben fontos hangsúlyozni, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás összegezve 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül. A rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forintos többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta kilencezer forintos terhet jelentett. További érdekesség, hogy a rezsicsökkentési program révén a közművekre fordított kiadások aránya csaknem a felére, 14 százalékról nyolc százalékra csökkent 2012 és 2019 között. Az időszakban tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés ugyan a kiadások nagyobb mértékű, hatvan százalékos emelkedését tette lehetővé (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra), viszont az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra). Így összességében a rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva.
Ennek fényében kijelenthető, hogy a rezsicsökkentés eredményeként a háztartások egyrészt mind arányaiban, mind nominális értelemben jelentősen növelhették oktatási, egészségügyi, közlekedési, vagy szórakozási célú kiadásaikat, másfelől pedig a jobboldal a szóban forgó intézkedéssel majdnem teljes egészében visszaadta azt az összeget a magyar családoknak, amit előtte a baloldal elvett tőlük.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amennyiben 2021-ben – a Márki-Zay Péter és balliberális partnerei által javasolt – piaci árazás lépett volna érvénybe, akkor pusztán ebben az évben egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért. Egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolcfős családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna 2021-ben, amennyiben a baloldal rezsipolitikája érvényesült volna. Ezen felül – a piaci árszabás következményeként – a 2021-es évre 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya. Másképpen fogalmazva: a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedett volna, vagyis a tavalyi évben átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről, ha a Márki-Zay által szorgalmazott piaci árazás került volna bevezetésre.
Összegezve megállapítható, hogy a rezsicsökkentés pozitív hatásait elfedő kommunikációjával Márki-Zay Péter ugyanazon az úton jár, mint a baloldali pártok 2013 óta. Márki-Zay a balliberális tömb rezsipolitikájának fundamentumait tehát nem változtatta meg, csupán ezek politikai elmaszkírozására tett kísérletet az „okos rezsicsökkentés” meghirdetésével.
Forrás: Századvég; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
kbandi1
2022-01-26 at 08:47
A balosok tehetségének a félrevezetés a záloga, mert szellemi kpességük behatárolja őket a vagyonszerzésben. Így pedig csak a zsebükkel kell foglalkozni, a köz érdeke nekik a legkisebb kérdés.
Botond
2022-01-26 at 07:57
Gyerekek! Mi jól tudjuk,átéltük,/kivétel a mai fiatalok/,hogy mit műveltek az országgal,a magukat baloldalinak,nevező pártok. MSZMP,MSZP,SZDSZ. Mit művelt,sanyargatta a lakosságot,pl.Bokros Lajos!!! Most újra készül ringbe szállni!
Valaki,mondja már meg nekem,akkor mi a búbánatnak van mégis olyan qrva sok szavazója??? Ennyire hülyék az emberek???????????????????????????????????????????
Még feri is bevallotta,hogy hazudtak reggel éjjel és este! Ja!,hogy most már angyalok lesznek!?
aladin
2022-01-26 at 06:52
Márkiszar mi az a kék szar a melleden, a szar inkább sárga szokott lenni.
Lászlo54
2022-01-25 at 19:04
Amit ez az eszement,futóbolond művel lehet még tovább fokozni?!Izgatottan várom vasárnapi be jelentkezését jobb mint a rádió kabaré!!!!
Orientál
2022-01-25 at 15:55
Gyurcsány mondta hogy hazudtak ,Márki-Zayval együtt jelenleg is hazudnak. Márki-Zayjuk napok múltán álnok pofájával teljesen az ellenkezőjét szokta rendszeresen mondani amiket előtte mondott.
III
2022-01-25 at 15:44
A rezsicsökkentés bevezetése után, a médián keresztül riogatták az embereket azzal, hogy a szolgáltatók tönkre mennek és összeomlik az energia piac. Ez azóta sem következett be, és nem is fog. Az árak alakítása az akkori felhasználásokat vette figyelembe, a lakosság is jól járt, és a szolgáltatók sem mentek tönkre. Csak a szabad rablásnak vetett véget a rezsicsökkentés. Na ezt fájlalták, de nagyon az energiapiaci multi cégek. A 2002-2010 közti időszakban a multi cégek haszna az egekbe nőtt, hála a “gondos” kormányzati intézkedéseknek. A rezsicsökkentés bevezetése utáni első évben, az akkori ÉMÁSZ cégcsoport 12 milliárd forint osztalékot fizetett a részvényeseknek, ami nem azt mutatja, hogy a csőd szélén állt volna a cég.
szemet szemért
2022-01-25 at 14:39
Meg a jó kurva anyátok ti barmok.Vinne el benneteket már a vírus.
1 Enaki
2022-01-25 at 14:20
Szerintūk a rezsi csökkentès “LEGENDA”akkor mi a feszkes fenèert veszik igènybe mégis.Erre mondjàk,bort iszik ès vizet prèdikàl.
Kátay Péter
2022-01-25 at 13:12
Az IGAZI kérdés AZ, hogy “EZ” a Makiszar MIÉRT mond olyan horror-dolgokat, amikkel a FIDESZ felé tereli azokat, akik ezeket a kijelentéseket hallják…. VAGYIS: akármelyik vad kijelentését vesszük,
a választó első reakciója az, hogy: “inkább a FIDESZT választom, mint ezeket”… HA EZ, a FIDESZ “rejtett” választási akciója, akkor ügyes ötlet volt… CSAKHOGY: a Makiszar EZT nem csinálja “ingyen”…
Tudományos libsizmus
2022-01-25 at 13:01
Teljesen világos, hogy megtámadnak mindent, ami Magyarország népének érdekeit szolgálná, hiszen Magyarország népét értelmezni sem tudják. Azt sem tudják, mi az.
Feri
2022-01-25 at 13:01
Nem felmentésként írom, de kényszerűségből teszik.
Ha elismernék, akkor soha nem tudnának demokratikus úton hatalomra kerülni.
Ezért hazudni kell reggel, délben, éjjel, vagyis mindig.
De csak addig működik ez, amíg van aki elhiszi, aki bízik a be nem tartott ígéreteikben.
Királytigris
2022-01-25 at 12:51
A nemzetrothasztók verbális támadásainak a célja a magyar nemzet érdekei ellen, kormányra kerülésük esetén, az ország gazdaságát a globalista pénzszivattyúkra való csatlakoztatása.
Ez hazaárulás.
László
2022-01-25 at 12:48
Szándékos, rosszindulatú ellenkezés van e mögött.
Több mint 7 éve eredményesen működik a rezsicsökkenénés.