Szél Dettiék parasztnézőbe mennek

 

„A vidékre koncentrál az LMP” – jelentették be a párt hétvégi kongresszusán, amit az új irányvonal jegyében immár Székesfehérváron tartottak. Amelyről akármelyik zöld politikus meglehetős biztonsággal meg tudja mondani, hogy az nem Budapest valamelyik kerülete. A jó LMP-vezető ezen kívül nagyjából sejt valamit a megyeszékhelyek létezéséről, és hallott már parasztviccet is a belvárosi stand up bulikon. Így a vidéki ember nyitott könyv a számára… Jön, és kigyógyítja a népet az orbánizmusból!

 

Szél Bernadett és új elnöktársa, a pécsi Keresztes László Lóránt összenézett: na, most már vidéken is megmutatjuk, milyen lehet az új politika! Kiverjük a fideszeseket a városokból, falvakból! Lesz itt alternatíva, mi megmutatjuk, hogyan kell újraéleszteni a vidéket!

Az LMP megtanítja az eltunyult parasztot gazdálkodni! Mert ezek nem értik, mi a jó nekik! Pedig már április 8 előtt is megmondta a zöldpárt a tutit: „A tájadottságokhoz alkalmazkodó, minőségi terméket és szolgáltatást nyújtó agrikultúra biztosítson élhetőbb életet, tisztességes jövedelmet a megújuló falusi társadalomnak.” Ezek a tuskók meg Orbánra szavaztak…

Na, de most lemegy az LMP a vidék népe közé, és jól felvilágosítja! Persze erre a szervezet aktivistáit is fel kell készíteni. Ehhez készítik már a belső tájékoztató kiskátét, ám ezen még dolgoznak az LMP-s programalkotók. Részletek azonban már kiszivárogtak.

Nézzük!

Vidék: A vidékről köztudomású, hogy Magyarország része. Kevesebben tudják azonban, hogy az Európai Unióhoz is tartozik ezáltal, így útlevél kiváltása nélkül is szabadon látogatható. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Siófokot és Zamárdit nem a Balaton Sound kedvéért húzzák fel nyaranta újra és újra.

Vidéki emberek: Természetesen ők is magyar állampolgárok, sokunknak van is ilyen gyökere, valahol, nagyon mélyen. Helyzetük miatt sajnos nem rendelkeznek olyan tág világképpel, mint a főváros egyszámjegyű kerületeinek – plusz Újbuda és a XIII. kerület körúthoz közeli része – széles látókörű polgárai.

Vidéki ember megszólítása: A hatékony kommunikációs forma itt a beszélgetés – habár állítólag a városokban már elterjedt az okostelefon, így a #-nyelv is. Akinek vannak megfelelő irodalmi emlékei az iskolából, meríthet onnan. Ugyanakkor a „Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?” – megszólítás nem javasolt, a vidéki lakosság humora még nem elég fejlett. A paraszt helyett így használjuk inkább a „jóember”, „gazda” avagy a kedveskedő, „Maga vidéki értelmiségnek látszik, gondolom, szereti a könyveket!”- formulákat.

Vidéki ember sajátosságai: A vidéki emberek hajlamosak a makacsságra, a budapesti kulturális fölény alábecsülésére. Fogadjuk ezt el, a felvilágosodás eszméje is csak lassan terjedt el. Azonban ne bánjunk velük gyerekként, ne legyünk kioktatóak! Vezessük rá őket életszerű példákkal arra, hogy mi jobban tudjuk, mi a megfelelő életforma a számukra.

Ötlet 1.: Biztassuk őket kreatív megoldásokra! Ha valahol évszázadok óta búzát termeltek, merjenek újítani. Még senki sem próbálta ki, hogy milyen lenne több száz hektáron tengerparti utifüvet ültetni! Márpedig az mindenre jó! Ma még persze az ország ellátását megoldja két biokertészet és öt belvárosi dunsztosüveg – de a jövő lehetőségei beláthatatlanok! Hogy addig nem lesz kenyér, és nem tudnak miből megélni? Az innováció nem habos torta, kedves vidéki ember!

Ötlet 2.: A vidék maradjon zöld! Ki a traktorokkal, kombájnokkal a mezőgazdaságból! Semmi se szennyezze a környezetet! A gazda merjen őseihez méltóan kaszát ragadni! Ha ezt a fővárosi ember belátja, ne legyen büdös a munka a parasztnak sem! Ismerje fel: a jövőbe ruház bele ezzel! A magyar mezőgazdasági oktatás is elavult, friss ötletekre, évszázados sztereotípiáktól nem fertőzött kreatív elmékre van szükség a megújuláshoz!

Ötlet 3.: Újra kell dizájnolni a vidéki öltözködési szokásokat is! Ne majmolják a világot, találják meg gyökereiket. Egyszerű fehér lenvászon nadrág és ing, kecses, a tájegységre jellemző mintákkal ellátott mokaszin, és lazán átvetett paszternák-lila selyemsál a férfiaknak – természetesen kackiás kalapkával. Hideg esetén mellényke és bokréta. Az asszonyok választhatnak a szivárványszín, feminin retro traktoros overáll, és a csárdás-ruha közül. Utóbbihoz, a nacionalista jegyek elkerülése végett egy férfias Burberry nyakkendő is javasolt. Ez elősegítené a vidéki kézművesipart, valamint a falusi ember és a belvárosi stylist-társadalom egymásra találását.

Vidéki génállomány: Rá kell vezetni a vidéki embereket, hogy kényszerű korlátozottságuk és Fidesz-mániájuk nagyban a belterjességből fakad. Friss vérvonalra van szükség. Ne féljenek a migránsoktól, főleg a kreatív párzási szokásokban élen járó illegálisoktól. Meg kell újítani a vérvonalat! Sokszínű vidékkel a sokszínű Európába – ez az LMP jelszó!

Hát így ízelítőnek egyelőre ennyi Szél Bernadették vidékmentéséből.

Illetve még valami, egy jó tanács az LMP-aktivistáknak: a fent említett kasza, és barátai, úgyis, mint kapa, kisbalta és fejsze egy idő után hajlamosak a vidéki ember érdekérvényesítő képességének eszközeivé válni.

De azért hajrá, irány a falu!

 

 

fotó: facebook.com