A felvidéki magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására és segítségére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután csütörtökön Pozsonyban tárgyalt Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével.
Magyarország kormánya továbbra is azt vallja, hogy nem nekünk, Budapestről kell megmondani, hogy mi a jó a határon túli magyar közösségeknek. Sokkal célravezetőbb az, ha megkérdezzük tőlük, hogy milyen segítségre van szükségük. Az elmúlt tíz esztendőben ezt a nemzetpolitikai irányvonalat követtük, és hogyha végignézünk a határainkon túl, a szomszédos országok területén élő magyar nemzeti közösségek jelenlegi állapotán, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez a helyes politika
– közölte a politikus.
Magyarország kapcsolata soha nem volt olyan jó Szlovákiával, mint jelenleg, aminek természetes haszonélvezői a felvidéki magyarok is
– tette hozzá Szijjártó Péter. Rámutatott arra, hogy sok tartalmi és szimbolikus siker is ünnepelhető, legutóbb ilyen volt a Monostori híd Komáromnál.
Azt szeretnénk, hogyha a Felvidék is közös sikertörténet lenne, hiszen itt él a magyar közösség, amely életszínvonalának és körülményeinek javítása fontos célkitűzésünk akkor, amikor a felvidéki Gazdaságfejlesztési Program megindításáról, illetve folytatásáról döntünk
– emelte ki a tárcavezető. Megerősítette, hogy Magyarország folytatja a programot a világjárvány közepette is, a határon túli közösségek támogatása ebben helyzetben is fontos célkitűzése és prioritása a kormánynak. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program keretében a kormány eddig 3800 ottani vállalkozás pályázatát támogatta, és 21 milliárd forintnyi költségvetési forrást küldött a Felvidékre, amiből 41 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
Abban maradtunk a szlovák partnerekkel, hogy a gazdasági vegyesbizottság keretein belül folytatjuk a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Programmal kapcsolatos koordinációt
– mondta a tárcavezető.
Magyarországnak az az érdeke, hogy a határ két oldalán élő közösségek minél könnyebben, gyorsabban és akadálytalanabbul jussanak el egymáshoz, és ez akkor is általános célkitűzés marad, ha most a világjárvány utánpótlásának elvágása érdekében korlátozó intézkedéseket kellett hozni a határokon
– tette hozzá a miniszter. Szijjártó Péter tárgyalt Pozsonyban Andrej Doležal szlovák közlekedési miniszterrel is. Egyetértettek abban, hogy 2023-ig befejezik hat új határátkelő építését. Fontosnak nevezték, hogy a határ menti közösségek minél sűrűbb közösségi menetrendet tudjanak használni. Megállapodtak abban is, hogy a Budapestet Pozsonyon, illetve Csehországon keresztül Varsóval majdan összekötni hivatott gyorsvasút magyar-szlovák határátmenete Győr és Dunaszerdahely között legyen, és bővítsék ki közútival is. A két ország nyugati végein történő autópályaösszeköttetés hamarosan kiegészül a keleti végeken is egy autópálya-összeköttetéssel: a következő év harmadik negyedévében befejeződnek az építkezési munkálatok a Miskolcot Kassával összekötő autópályaszakaszon.
A szlovák kormánnyal folyamatosan konzultálunk a felvidéki magyarságot illető kérdésekről. A szlovák kormány hozzáállása konstruktív, a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés lehetővé teszi, hogy számunkra is fontos kérdésekben előrelépjünk
– hangsúlyozta Szijjártó Péter, és ezzel összefüggésben említette a kétnyelvű anyakönyvvezetés első lépéseinek a megtételét abban a 16 dél-szlovákiai járásban, ahol erre a magyarság száma miatt lehetőség és szükség van. A magyar fél szeretne továbbmenni, például, hogy a tömegközlekedési eszközökön a bemondás magyar nyelven is elhangozzon, és magyarul is megjelenjenek a magyar települések nevei a közúti jelzőtáblákon a magyarlakta területeken.
A két ország vezetése között kialakult jó kapcsolat kellő bizalmi alapot ad ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket – amelyekre régóta vár a felvidéki magyarság – majd meg tudjuk tenni
– mondta Szijjártó Péter, és hozzátette, hogy ebben a munkába számítanak a Magyar Közösség Pártjára.
Forrás/fotó: MTI
Gömöri Betyár
2020-10-09 at 14:22
Nem a Bugár degeneráció halt ki hanem a nosztalgikus nyugdíjas szavazóbázis,akiket egy néptánc fellépéssel egy pogácsával és egy deci borral meg lehetett könnyeztetni főleg ha a kampány során elhangzott egy pár hangzatos igéret.Ők még hittek.Nem tudták elképzelni hogy a képviselőik simán átverik őket sőt halélukig el sem hitték.Azóta felnőtt egy új generáció akit már nehezebb megvezetni.
Szabó László
2020-10-09 at 11:58
Egyrészt kihalni látszik a Bugár-degeneráció, másrészt a szlávjaink úgy fogynak lassan, mint a németek! Pedig ők világelsők ebben! A mi 1,55-ös rátánk és az európai viszonylatban is szürreálisan alacsony elvándorlási kedvünk pedig azt vetíti előre, különösen Romániában, hogy hamarosan nem is nagyon fognak tudni, csak magyar pártra szavazni!
GömöriBetyár
2020-10-09 at 09:35
/Fölvidéki magyarság ebből a támogatásból nem igazán látszik kérni/ kérne ha kapna…kapnak pártkatonák szlovák oligarchák,szlovákok és cigányok.Kb. a támogatások 10 százaléka megy annak akinek szánták.A felvidéki magyarság lassú felszámolása ezeknek a támogatásoknak köszönhető.Ezt is látják az emberek ezért nem szavaznak magyar pártokra.
Hesslerezredes
2020-10-08 at 17:47
Csak sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a Fölvidéki magyarság ebből a támogatásból nem igazán látszik kérni. Lassan már a magyarságból sem látszik kérni.