Az élelmiszeripari önellátáshoz folyamatos kapacitásbővítések szükségesek, ez ráadásul azért is fontos, mert minél több beruházást kell végrehajtani annak érdekében, hogy Magyarország lokális kivétel lehessen az európai recesszió alól – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Csurgón.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a húsfeldolgozással foglalkozó Topesa Kft. beruházásának átadásán vett részt, ahol arról számolt be, hogy az 1,6 milliárd forint értékű kapacitásbővítést az állam 287 millió forinttal támogatta, így hozzájárulva hetven munkahely megőrzéséhez.
Beszédében rámutatott, hogy a világnak a legsúlyosabb és legösszetettebb biztonsági kockázatokkal kell szembenéznie a második világháború óta. Mint mondta, egyebek mellett veszélybe került a globális élelmezésbiztonság is, ugyanis számos ország nagyban függ az ukrán és az orosz gabonaellátástól. Szavai szerint békeidőben egyedül Ukrajnán mintegy 400 millió ember ellátása múlik, így a jelentős részben ellehetetlenült kivitel nyomán ennyi ember kerülhet veszélybe, alapvetően a Közel-Keleten, Afrikában és Délkelet-Ázsiában.
Az élelmiszerellátás biztonsága még soha ennyire nyilvánvalóan kritikus fontosságú nem volt, mint jelenleg
– fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte, hogy stratégiai ágazatként tekintenek az élelmiszeriparra, annak hatékony működését nemzetbiztonsági kérdésként kezelik.
Természetesen a kormánynak az a célja, feladata és kötelessége, hogy garantálja az előfeltételeit annak, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyan és biztonságosan, hosszútávon ellássa Magyarországot egészséges élelmiszerrel
– emelte ki. Hozzátette, hogy a szektor válságállósága az elmúlt években sajnos többször is bizonyítást nyert, de még a beszállói láncok koronavírus-járvány miatti megszakadása nyomán sem alakult ki ellátási zavar hazánkban.
A miniszter hangsúlyozta, hogy tavaly a válság ellenére óriási rekord született: a magyar élelmiszeripar termelési értéke 17 százalékos növekedéssel meghaladta a 4400 milliárd forintot, ennek volumene idén ráadásul 46 százalékos bővüléssel már augusztusra elérte a 4000 milliárd forintot, így újabb csúcsdöntés készül. Aláhúzta: az élelmiszeripari export értéke tavaly 11 százalékos növekedéssel átlépte a tízmilliárd eurót, s bár Magyarország a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, az élelmiszerkivitel terén a 32. helyen áll, a világ 163 országában vásárolnak magyar termékeket.
Végül kijelentette, hogy az egyik legfontosabb hazai termék a sertéshús, Magyarországon ráadásul az elmúlt tíz évben öt kilogrammal nőtt az egy főre jutó fogyasztás évente, elérve a harminc kilogrammot.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagyjából önellátó a sertéshús terén, azonban fontos az is, hogy a feldolgozó vállalatok megfelelő kapacitással tudjanak működni, és ebből a szempontból is lényeges a mostani beruházás
– tudatta. Leszögezte, hogy folyamatos kapacitásbővítésre van szükség, ehhez pedig újabb beruházásokra, ami az európai recesszió elkerülése érdekében is döntő fontosságú.
Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
khm
2022-10-22 at 10:12
Az nem volt véletlen,hogy az élelmiszeriparunkat már rendszerváltozás előtt eladták a művelt nyugatnak!
A kezük száradt volna le.
dr. Kolompár Genitália
2022-10-22 at 09:05
A rendszerváltás óta sosem voltak ilyen jók a gazdasági kapcsolataink, mint most. Ez egyértelműen Szijjártó érdeme. Kár, hogy a tehetsége és munkabírása beosztottként és nem főnökként érvényesülhet. Feladatokat hajt végre, nem célokat tűz ki. Becsülöm azért, hogy annak ellenére hogy a hátán viszi az egész kormányt, ő az, aki a legkevésbé tesz politikai megnyilvánulásokat. nem támad, nem dicsér. Végzi a dolgát. Amit Magyarországban tisztelnek nyugaton és keleten, annak 90%-a Szíjjártónak köszönhető.
dr. Kolompár Genitália
2022-10-22 at 08:19
Az ébredés sosem késő. És az sem lenne baj, ha e beruházások nem külföldiek – magyar pénzből támogatott – forrásaiból erednének, hanem állami tulajdonú cégek létrehozásával. Mivel már van elég templomunk, stadionunk, új kultúrális intézményünk, közpénzen felújított kastélyunk, és egyéb sznob rétegigényeket kielégító Fidesz emlékművünk, ezért már építhetünk gyárakat is..
Ahogy egy energiaforrásokkal nem rendelkező ország részéről nevetséges kamu duma bármilyen függetlenedésről beszélni, úgy a termelés tekintetében kötelező lenne a függetlenedésünk irányába fordulni. Ehhez képest megint olyan terület fejlesztésére költünk óriási pénzeket, amely terület lukas vödör, mert sosem leszünk katonailag “önfenntartók” azaz a büdös életben nem fogjuk tudni magunkat megvédeni magunkat külső segítség nélkül, legfeljebb, ha Andorra támadna meg minket.
Ha a rendszerváltás után az első két kormány nem adott volna el – lopott volna el – mindent, akkor itthon a honi német cégek aránya most tíz százalék körül mozogna GDP arányosan, és elbúcsúzhatnánk az imádott uniótol.
Kitekintő
2022-10-21 at 20:36
Nagyon fontos az élelmiszeripar és egyáltalán a feldolgozóágazat fejlesztése támogatása! Folytassa Miniszter Úr, ez az irány jó! Köszönjük a munkáját!
Füge
2022-10-21 at 18:39
Ajánlanám a Miniszter Úr figyelmébe a cukoripar létrejöttének legjobb példáját a Sarkadi Cukorgyár történetét!