Magyarország és Üzbegisztán gazdasági és kereskedelmi együttműködése a bizonyíték arra, hogy megérte elindítani a keleti nyitás politikáját – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a huszonhét magyar és ötvennyolc üzbég céget tömörítő magyar-üzbég üzleti tanács alakuló ülése előtt. A tárcavezető elmondta: bár a világgazdaságnak és a világkereskedelemnek tavaly rendkívül rossz éve volt, a magyar-üzbég kapcsolatok fejlesztésébe fektetett munka bőségesen megtérült, hiszen egyetlen esztendő alatt harmincnyolc százalékkal nőtt Magyarország és Üzbegisztán kereskedelmi forgalma, amely így meghaladta a száztizenötmillió dollárt. A miniszter szerint korábban erre még nem volt példa.
Szijjártó Péter később az alakuló ülésen felszólalva kijelentette, éppen most lépünk be a világgazdaság egy új korszakába. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország és Üzbegisztán a győztesek között legyen, nagyban hozzájárult a magyar kormány által tizenegy éve elindított keleti nyitás politikája. Ennek a stratégiának a célkitűzése az, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatokat építsük ki a keleti gazdaságokkal, amelyek a leggyorsabban feltörekvő gazdaságok a világon – mondta. Szijjártó Péter öt előfeltételt nevezett meg, amelynek szerinte teljesülnie kell a virágzó kapcsolatokhoz. Elsőként említette az akadályoktól mentes és a vállalatok, üzletek számára az üzletkötést lehetővé tevő politikai kapcsolatot. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy kedden a két ország közötti stratégiai partnerkapcsolatról szóló megállapodást írnak alá. A külgazdasági és külügyminiszter második feltételként a fizikai jelenlétet említette, amellyel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország négy évvel ezelőtt nyitott nagykövetséget az üzbég fővárosban, Taskentben. A tárcavezető harmadik pontként az emberek közötti kapcsolatokat említette, s beszámolt arról: Magyarország harminc ösztöndíjat biztosított Üzbegisztán számára, amit százra kellett növelni a közelmúltban, mivel Üzbegisztánban már 215 jelentkezést nyújtottak be. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Üzbegisztán volt az első olyan ország, amely segítséget nyújtott Magyarországnak a koronavírus-világjárvány első hullámának idején, hatszázötvenezer maszkot küldött Magyarország számára.
A tárcavezető negyedik pontként a pénzügyi hátteret említette, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a Magyar Eximbank százmillió dolláros hitelkeretet nyitott korábban kizárólag az üzbég-magyar vállalatközi együttműködés támogatásához, ami rendkívüli egyszerű export-importtranzakciók, vegyes vállalatok létrehozását szolgálhatja, illetve a különböző tendereken való indulást is elősegítheti harmadik országokban. Szijjártó Péter kifejezte reményét, hogy minél hamarabb elfogy ez a száz millió dollár annak érdekében, hogy új hitelkeretet nyithassunk meg. A külügyminiszter ötödik előfeltételként a zászlóshajó-projekteket említette. Ezzel kapcsolatban elmondta: nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a tudományos és technológiai fejlesztésre a közelmúltban mezőgazdasági cégeknél. A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt az előkészítés alatt álló legnagyobb közös fejlesztésről, amely a nukleáris energiával kapcsolatos. Elmondta: Üzbegisztánban jelenleg atomerőművet építenek, és a magyar szabadalomként bejegyzett Heller-Forgó-rendszert akarják az új atomerőmű hűtési rendszerének kidolgozására használni. Ez azt jelenti, hogy egy jóval kétszázmillió euró fölötti magyar beruházástechnológia-export valósulna meg Üzbegisztánban – hangsúlyozta. Ráadásul – miképp arra rámutatott – ha sikerül az atomerőmű hűtési rendszerét gyakorlatilag víz jelenléte nélkül megépíteni, az világszinten olyan magyar referenciát jelenthet, amelyet onnantól kezdve a világon bárhol, nem víz mellé települő atomerőmű építésénél használni lehet. Tehát több mint százmillió dollárnyi magyar beruházás áll előkészület előtt, amely megvalósulása után a magyar kifektetési stratégia immáron egy új dimenzióba kerül – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy több olyan magyar vállalati beruházás is küszöbön áll, amelynek sikere nagy mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság dimenzióváltásának végrehajtásához. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: négy magyar beruházás fog hamarosan megindulni mezőgazdasági és élelmiszeripari területen százötvenmillió dollár értékben, mégpedig a növényi olajok, a takarmányok gyártása, valamint a szarvasmarha-tenyésztés területén. A tárcavezető elmondta továbbá: egy korábban kötött megállapodás értelmében a magyar gyógyszerek immár könnyített regisztrációval kerülhetnek a piacra, ami a magyar gyógyszeripari export további bővülését fogja jelenteni. A magyar gyógyszeripari termékek általában 60-70 millió dollárnyi bevételt jelentenek az üzbég piacon a magyar gyógyszeripari vállalatoknak. A Richter huszonöt éve van jelen Üzbegisztánban, ahol a piac tizenharmadik legnagyobb szereplője – közölte. Szijjártó Péter nagyra értékelte Üzbegisztán küzdelmét a terrorizmus és szélsőségességek ellen. Ezzel kapcsolatban leszögezte, Magyarország technológiai támogatást kíván biztosítani Üzbegisztánnak a határvédelemhez.
Forrás: MTI ; Fotó: Facebook
Baktria
2021-03-30 at 04:34
A keleti nyitás, a Türk Tanács, a Magyarságkutató Intézet kormányunk legjobb törekvései közé tartoznak. Kodály Zoltán írja: „Ha nézzük, mi tartotta fönn a magyarságot ezer évig, kétségtelenül az, amiben különbözik az európai népektől”
pappp
2021-03-29 at 22:28
A keleti nyitás egyike volt a kormány legjobb stratégiai döntéseinek.
Csak pár dolog:
– tiszteletteljes, partneri viszony Oroszországgal
– ugyanez Kínával
– és Törökországgal
– egyetlen európai országként belépés a Türk Tanácsba
– az üldözött közel-keleti keresztények intézményes támogatása.
Mindezek óriási mértékben csökkentették az addigi egyoldalú nyugati függőséget.
Ha utólag visszagondolok a Kovács-Göncz-féle telegatya-diplomáciára, nem tudom, sírjak vagy röhögjek.
Asperrimus
2021-03-29 at 21:53
Egyet értek, miniszter úr, a keleti nyitás jó ötlet volt, de meglátásom szerint érdemes lenne fontolóra venni a nyugati beáramlás redukciójának, azaz a három lépés távolság politikáját is. Nem elzárkózni kellene – még -, de le kellene redukálni a nyugatról érkező túlnyomást, hogy megmaradhassunk a józanság mellett, például a nemzeti szuverenitás mellett, a családok védelme mellett, a cukros bácsikat az oviktól és az iskoláktól távol tartó politika mellett, a rosszhiszemű jogcím nélküli határsértőket távol tartó politika mellett. Elzárkózni csak abban az esetben lenne szükséges, ha a nyugati világ agresszivitással válaszolna az óvatosságunkra, ebben az esetben azonban elengedhetetlen lenne.
sicsok
2021-03-29 at 21:40
Mennyi a lakbér Ashabad-ban?
Királytigris
2021-03-29 at 21:25
“Ha sikerül az atomerőmű hűtési rendszerét gyakorlatilag víz jelenléte nélkül megépíteni…”
Ezt a Heller-Forgó féle hűtőtornyokkal már régóta lehetséges.
Lásd: A visontai Gagarin hőerőmű, vagy Szlivákiában a Mohi atomerőmű.
A Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés két Kossuth-díjas magyar mérnök találmánya. Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátor víz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik.
Első esetben az 1957. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) mutatta be a Heller–Forgó-féle hűtőelem itt gyártott prototípusát. A találmány 1958 májusában elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját és hamarosan elindult a világsiker útján.