A magyar és a török politikai vezetők őszintén, képmutatás nélkül tudnak egymással beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Isztambulban a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon azután, hogy előzőleg tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszterrel.
Szijjártó Péter kiemelte: a két ország vezetői között nagyfokú bizalom jött létre, amelynek egyértelmű haszonélvezője a gazdaság. Ha ez nem így lenne, akkor 2018-ban nem haladta volna meg a 3 milliárd dollárt a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom – tette hozzá. A Go Africa üzleti fórumot második alkalommal rendezte meg közösen a magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség és a török Külgazdasági Kapcsolatok Tanácsa. A magyar miniszter felszólalásában emlékeztetett: új világrend született, a világgazdaság és világpolitika változásai teljesen új viszonyrendszert hoztak létre, amelyben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek kellő számú és erősségű szövetségest tudnak gyűjteni maguknak. Magyarország számára Törökország egy ilyen szövetséges – szögezte le.
Afrika egyszerre lehetőség és kihívás
Szijjártó Afrikával kapcsolatban rámutatott, hogy a kontinensnek két arca van, egyrészt szinte határtalan lehetőségeket kínál, ugyanakkor Európa számára az elmúlt évtizedek legjelentősebb kihívását is megtestesíti, a kontinensről kiinduló tömeges migrációs folyamatok következtében. A miniszter kifejtette: a következő 15-20 esztendőben Európa számára az egyik kardinális kérdés az lesz, hogy az afrikai kontinens népességmegtartó ereje tud-e olyan gyorsan erősödni, mint ahogyan a népessége növekszik. Hangsúlyozta: Magyarország számára az Afrikával való gazdasági együttműködés egyrészt profitszerzési esély, másfelől viszont óriási felelősség is, hiszen a befektetések biztosíthatják azt, hogy az afrikaiak Afrikában találják meg a számításaikat. A beruházásokkal a magyarok és törökök elérhetik azt, hogy az afrikaiak ne vágyjanak el távozni a hazájukból, hanem otthon tudjanak érvényesülni – nyomatékosította Szijjártó Péter. Jelezte: ahhoz, hogy az afrikaiak otthon tudjanak maradni, versenyképes tudásra is szükség van. Erre vonatkozóan Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarországon 1422 afrikai egyetemista tanul magyar állami ösztöndíjjal, hogy aztán, megszerezve a versenyképes tudást, hazatérjen.
Forrás: MTI Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt
Hesslerezredes
2019-02-13 at 12:05
Remélem megbeszélték, hogy mikor adják vissza a törökök a ‘lopott holmit’, mármint mindazt, amit a török megszállás alatt innen elraboltak, kezdve a Corvinákkal. És most nem vicceltem! Egyáltalán nem értek egyet a magyar származáselmélet ‘török’- vonalával. Kb. annyi közünk van a török népekhez, mint a finnugorokhoz. A török népektől a történelem során mi magyarok csak rosszat kaptunk (kazárok, bolgár-törökök, tatárok-mongolok, törökök).
Bakonyi Gábor.
2019-02-13 at 20:52
Állítólag Isztambulban a Bayazit mecset mögötti antikváriusok utcájában néha korvinák is felbukkannak, de én bizony nem láttam. Ha viszont azt nézzük, hogy Isztambulban sok magyar hadizsákmány van-e, akkor én inkább Bécsben keresgélnék magyar kincsek után. A törökök mindössze 150 évig basáskodtak, az osztrákok viszont négyszázötven évig…
Az is igaz viszont, hogy a jelenlegi kis-ázsiai törököknél a valódi magyarok sokkal törökebbek, ugyanis azok kissé, elarabosodtak, elgörögösödtek, elörményesedtek, elkurdosodtak, elszlávosodtak…