Az elmúlt évek válságai nyomán az élelmiszerellátás biztonsága stratégiai, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, ezért a kormány számos intézkedéssel támogatja az ágazatot – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Nyírbátorban.
Szijjártó Péter a baromfifeldolgozással foglalkozó Tranzit-Food Kft. beruházásainak bejelentésén hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar működése, az önellátás képessége szó szerint életfontosságúvá vált egy-egy ország esetében. Mint mondta, ezért a magyar élelmiszeripar jelentősége is rendkívüli mértékben megnőtt; fontos, hogy a szektor hatékonyan, biztonságosan és egészséges módon tudja kiszolgálni a hazai keresletet, illetve az exportpiacokon is sikeres tudjon lenni. A Tranzit-Food Kft. 6,5 milliárd forint összértékű fejlesztéseihez az állam 2,7 milliárd forint támogatást nyújt, így hozzájárulva 166 új munkahely létrehozásához. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a beruházás nyomán a cégcsoportnál 15 millióról 25 millióra nő a csirkefeldolgozás éves volumene, ami csökkenti az importfüggőséget és javítja az exportteljesítményt.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrajnai háborúra tekintettel a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a gabonakivitelre. Aláhúzta, hogy az erről szóló döntésnél kizárólag a magyar emberek ellátásbiztonságát és az élelmiszeripar működőképességét vették figyelembe; ezek minden más lehetséges szempontot felülírtak. Majd kiemelte, hogy a politikai támogatáson túl a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektornak szánt forrásokat is megnövelik; a cél, hogy 12,5 százalékról nyolcvan százalékra emeljék az agrártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét. Így különböző forrásokból mintegy kilencezer milliárd forint fog jutni a magyar agráriumnak a következő években, ami triplája a korábban rendelkezésre álló összegnek. A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy az élelmiszeripar teljesítménye a válság ellenére 2020-ban hét százalékkal, tavaly tizenhét százalékkal, idén januárban pedig 34 százalékkal nőtt.
Az ágazat termelési értéke 2021-ben 4500 milliárd forint körül volt. Magyarország a baromfihús kivitelében 12. a világon, a kacsahús és a libahús tekintetében pedig a második a globális rangsorban
– tájékoztatott. Végül leszögezte: tavaly a francia–magyar kétoldalú kereskedelem értéke 8,7 milliárd euró volt, ebből a Franciaországba irányuló magyar export ötmilliárd eurót tett ki. Mindkét adat rekordnak számít.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Feri
2022-03-22 at 19:00
Pál József
2022-03-22 at 14:33
Amit ír logikusnak tűnik. Viszont gyorsan kell cselekedni, így valszlg kombinálni lehetne a kettőt.
A fásítás amúgy már ezerrel megy, de lehet más, indokoltabb helyen is kellene.
Pál József
2022-03-22 at 14:33
Az öntözés,- csatornázás,- tárolás nem mindegy milyen formában valósul meg! Amennyiben az öntözést kizárólag gépi úton történik, az óriási költségekbe kerül (gépek,- felszerelések vásárlása,- üzemeltetése,- karbantartása). Ezt nagy mértékben csökkenteni lehet megfelelően megtervezett,- méretezett fásítással, amely nem csak növekvően tárolja a vizet,- hűti a környezetét, (lassítva a felszín kiszáradását,- az elpárologtatott víz mennyisége, lassabban áramlik fel,- alacsonyabban és sűrűbben képződik zápor,-zivatar felhő,- öntözve a Kárpát-medencén belül a földeket, visszatartva a csapadékot,- növelve a felszín feletti víz tárolását)! A csatornákat sem gépekkel kell feltölteni, hanem újra hasznosított műanyagból készített mobil gátakkal lehet feltölteni a talajvíz készletet, szükség szerint, még aszály idején is. Ez a technológia mérsékli,- laasítja a pára gyorsulva,- magasabbra jutását,- csökkentve a szívóhatást, a kialakuló viharok erejét! Ezen kívül a belvizek időtartalmát is csökkenti, mert a fák több vizet vesznek fel,- párologtatnak el ez idő alatt! Ilyen formában példát mutathatunk a jövő olcsóbb élelmiszer termeléséhez, amely stratégiai fontosságúvá vált!
Feri
2022-03-19 at 12:56
Tisztelt Miniszter Úr!
Ezt dumálom már évek óta. Kissé megkésett ez a projekt, de talán még nincs későn.
Nagyon fel kell gyorsítani az öntözés fejlesztését, elterjesztését a Kárpátmedence vízmegtartó képességének növelésével (tározók, csatornák, stb.). Legyen intő példa az idei tavasz is!
❗❗❗
Namond
2022-03-18 at 19:11
Aha, ki volt a barom aki beterjesztette a humanitárius gabona export korlátozás nélküli kivitele engedélyezését?
És ki volt a barom aki az előterjesztést első körben támogatta?
Kinek van a kormánytagok családjában gabona felvásárlási és exportálási érdekeltség?
Ugye nem a feltaláló és 2018-as kampány felelős Rogán?