Azt látjuk, hogy valamennyi fontos nemzetpolitikai program indítását egyfajta gyanakvás és “összerezzenés” kíséri – jelentette ki portálunknak Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős biztosa a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitása után. Mint hozzátette, a Magyarország által 2010 óta folytatott nemzetpolitika, a külhoni magyarságnak nyújtott sokrétű anyaországi támogatás, az egységes Kárpát-medencei térben való gondolkodás, a kultúra, az oktatás és a gazdaság terén sokszor ellenérzéseket vált ki a szomszédos országok vezetői körében, holott ezek az intézkedések sohasem az adott ország többségi nemzete ellen irányulnak, sőt, sok esetben – a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett – a többségi nemzet tagjai maguk is profitálnak belőlük.
A nemzetpolitikáért felelős biztos kifejtette, a szomszédos országok kisebbségeket érintő intézkedéseit érdemes külön-külön vizsgálni. A kisebbségellenes megnyilvánulások tekintetében az utóbbi időben kiemelkedik Ukrajna, ahol az elmúlt évek során olyan negatív folyamat indult el, amely hatványozottan sújtotta a Kárpátalján élő magyarságot. Szilágyi Péter úgy vélte, a közelgő választások remélhetőleg pozitív változásokat hoznak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek számára, hiszen a magyar mellet a ruszin, lengyel, szlovák, román és valamennyi más kisebbség is áldozatául esett az ukrán-orosz testvérháborúnak.
Szilágyi Péter arról is beszélt, hogy mintegy hatvanmillióan, azaz egy befolyásos európai ország lakosságát elérő lélekszámban élnek az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek, akik saját szülőföldjükön élve nap mint nap meg kell küzdjenek a kisebbségi lét nehézségeivel. Hozzátette, az elmúlt időszakban ennek ellenére az Európai Uniónak nem az volt a fő iránya, hogy ennek a jelentős számú embertömegnek a jogait védje, erre vonatkozóan szabályokat fogadjon el, vagy a meglévőket erősítse, egyáltalán érvényesítse. Ehelyett az volt a bevett gyakorlat, hogy a felmerülő eseteket a tagállamok hatáskörébe utalták vissza, hogy a problémákat párbeszédes módon, vagy országon belül, saját hatáskörben rendezzék. Ez azonban látványosan nem működik, nem előnyös a kisebbségek számára. Mint Szilágyi Péter hangsúlyozta, Magyarország azt szeretné elérni, hogy az EP-választásokat követő uniós ciklusban a kisebbségek ügye végre méltó támogatottságot kapjon az Európai Unióban. A miniszteri biztos megjegyezte, ez a logika vezette a nagysikerű Minority Safepack, kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés szervezőit, akik úgy döntöttek, megvárják az új összetételű Európai Bizottság megalakulását, mert a Jean-Claude Juncker által vezetett testület várhatóan igyekezett volna a szőnyeg alá söpörni a kezdeményezést. Mint Szilágyi Péter megjegyezte, Ursula von der Leyen néppárti jelölt kisebbségekkel kapcsolatos nézetei egyelőre nem ismertek.
Bakonyi Gábor.
2019-07-21 at 19:00
Nem hiszek benne. Az EU-ban a képmutatás igen vékony máz. A “bal-liberráltak” “dialektikus” gondolkodáshához pedig hozzátartozik, hogy egymással ellentétes alapelveket vallanak, aztán mindig a nekik előnyösebbet rántják elő. Például Magyarországon a kissebségi jogokat hangsúlyozzák és várják el, míg a környező országok magyarságától elvárják, hogy a demokrácia többségi elve alapján jogfosztottságban éljenek. Nem hiszem, hogy az EU és az USA a hazug és képmutató viselkedésén komoly mértékben változtatandana.
Bakonyi Gábor.
2019-07-21 at 19:11
Másrészt az is igaz, hogy az EU és az USA bal-liberráltjai világuralomra áhítoznak, ezért mindenféle erőszakos nemzeti elnyomást támogatnak, ha az az uniformalizálódás felé mutat…
Bakonyi Gábor.
2019-07-22 at 20:05
Ezt a “dialektikus” “gondolkodásmódot” sokan tévesen kettős-mércének hiszik. A bal-liberráltak mércéje azonban valójában nem kettős, hanem fordított. Mivel a fejlett kakokrácia megvalósításáért küzdenek, a az eszközül használt kontraszelekcióhoz fordított mérce illik…
khm
2019-07-17 at 15:05
“az új uniós ciklusban végre méltó támogatottságot kap a kisebbségek ügye”
Ebben majdnem hóttbiztos vagyok.
Csak nem a nemzetitségi,hanem az lmbtqwertzu satöbbi kisebbség.
Kisné Kati
2019-07-17 at 08:54
Mondhatnám azt is, a remény hal meg utoljára, de ez nem lenne igaz.Az én bizalmam az unióval kapcsolatosan már akkor elveszett, amikor sorra generálták a különböző Magyarország elleni támadásokat koholt és hamis vádak alapján. Még csak hajlandósága sem volt az uniónak, hogy kivizsgálja azok valódiságát. Úgy működtek az európai szoclib vezetők, mint a statáriumot hírdető bírák. Nem érdekes, hogy a vád igaz vagy sem, a lényeg, hogy elmarasztaló ítélet szülessen Magyarország ellen.Attól hogy új vezetése lesz az uniónak, semmi nem fog változni, a szoclibek ugyanott folytatják, ahol abba hagyták. Ez volt a múlt, ilyen a jelen és a jövő még nagyon bizonytalan. Ha ez így megy tovább, egyre több uniószkeptikus ember lesz. Sokunk számára nem lett “amerikai álom” az Európai unió.
Hesslerezredes
2019-07-17 at 12:45
A Fidesz képviselőknek minden ülés előtt és végén kórusban üvöltve kellene követelniük a magyar kisebbség/nemzeti közösség jogait első helyen Romániában második helyen Ukrajnában!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Henye Marietta
2019-07-17 at 07:57
Hiába nyilvánítana ki semlegeségét, ha bizonyos háttérhatalmaknak nem érdeke a nemzetek, országok közötti békés egymás melletti élés. Meg lehet próbálni, de sok reményt én nem fűznék hozzá, ha a történelmünket veszem alapul.
Hesslerezredes
2019-07-17 at 10:33
A fenti hozzászólásom egységes egész, logikailag egymásra épülő gondolatok, legalábbis így szerettem volna megfogalmazni. Egyébként a semlegesség eredetileg nem az én követelésem, hanem az 1956-os népfölkelőké (gyűlölöm a forradalom kifejezést, mert a forradalom egy ideológiai meghatározottságot, egyúttal korlátozottságot, hogy ne mondjam: korlátoltságot jelent. ’56 az ismert emberi történelem legtisztább, legbecsületesebb népfölkelése volt (Pozsgaitól teljesen függetlenül, vak tyúk is talál szemet), mert a társadalom egy emberként NEM AKARTA A KOMMUNIZMUST!, a népfölkelés pont ott több, mint a forradalom, ahol az pozitív és pont ott kevesebb, ahol az negatív felhangot kaphatna).
Henye Marietta
2019-07-17 at 21:12
Egy olyan kiszolgáltatott ország( 1920 óta) mint Magyarország, valamint egy olyan nép aki úgymond testidegen egy szláv és germán közegben, a véleményem szerint semlegességet nagyon nehezen tudná véghez vinni. A realitásokat kell figyelembe venni és nagyon jó taktikát kell alkalmazni.
Hesslerezredes
2019-07-16 at 17:47
Ha a kormányzat attól tart, hogy a kisantant újraéled, akkor a megoldás a következő:
1. Magyarország nyilvánítsa ki a semlegességét.
2. A semlegesség kinyilvánításával azt is nyilvánítsuk ki, hogy Magyarország elvárja a környező országoktól, hogy az ott élő magyar közösségeket fogadják el nemzeti közösségeknek (nem kisebbségeknek!!!) és egyéni és kollektív politikai és kulturális jogokat biztosítsanak részükre.
3. Magyarország nyilvánítsa ki, hogy politikai védőhatalom lesz a magyar közösségek vonatkozásában két szintén semleges ország – Ausztria és Svédország – példáját követve (Ausztria – Dél Tirol, Svédország – a finnországi svédek vonatkozásában).
4. Amely szomszédos ország az előbbi követelményeket nem tartja be, azzal szemben felmondjuk a “békék” területi rendelkezéseit nemzetközi bíróságok/fórumok előtt és kérjük, hogy népszavazás/lakosságcsere formájában a határokat felülvizsgáljuk.
Szerintem Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia ilyen körülmények mellett nem fog egy új-kisantantba belépni, talán Szlovákia is normális belátásra jut így marad Románia és Ukrajna. Velük meg most is rossz a helyzet.
Ez így egy világos politika lenne és kiszámítható is.
Logikus
2019-07-17 at 08:44
Semlegességet nem nyilváníthat ki Magyarország, mert nem olyan geopolitikai helyzetben van. Továbbá, az mégnagyobb vérszemet adna a környékbeli országoknak, mert az számukra azt jelentené, hogy bármit kezdhetnek a kisebbségekkel, mert az anyaország semmit sem fog tenni értük.
A határok felülvizsgálását pedig már régen kérni kellett volna…
Hesslerezredes
2019-07-17 at 10:28
Nem olvastad végig a hozzászólásomat? vagy nem értetted meg? vagy nem fogalmaztam elég világosan?
zolatiguszti
2019-07-18 at 12:37
Mert a tótokkal iszonyat jó a helyzet…nincs féléve se hogy az ő himnusz törvényüket kellett visszalapátolni a lóba…..
Semlegesség se segítség mert 7 ellenéredekű ország gyűrűjében vagyunk, és mi hiába akarunk semmit ha ők meg akarnak valamit.Tessék megnézni a román nyilatkozatokat! Aki ortodox az mind román(gondolom az egyeztetésre nem mentek el az oroszok , szerbek, bolgárok), a Tisza az igazi határ meg hasonlók. Horvátoknál van vagy 40 ezer Szlovéneknél még ennyi Magyar se.Labancoknál meg a nagy jólléttel sikerült ellabancosítani az ottaniakat. Ezzel tehát csak azt mondjuk ki ha fontos szempont nekünk a határon túliak sorsa, hogy itt a Magyarság irtó program sikeres volt vagy közel áll a befejezéshez,ezért nincs gond. Ellenben éppen ez az ami meggyőzi a maradék 4 államot rról hogy ez a helyes út.Nincs Magyar nincs baj….Ha erre rátromfolok azzal hogy semleges vagyok gyakorlatilag csak bíztatom őket hogy hozzák a pofonfát.Még a NATO mellett is miket engednek meg maguknak, mi lenne ha csak magunk lennénk? És a Nato se garancia semmire.73-ban mind Görögök mind a Törökök Nato tagok voltak, tessék megnézni Észak Ciprust a mai napig!
Pont hogy arról szól a történet, hogy hiába akarjuk mi hagyni Trianont ha Trianon nem hagy bennünket.Ezek az utód barkácsországok mind gyenge kis szarok.Legtöbb még népességben se éri fel a hazánkat.Rövidke történelmükben még nem kaptak igazi maflásokat saját jogon ezért elbízzák magukat és azt hiszik bármit megtehetnek.
Miután utód államaink ők, kötelességünk jó szülőként a megfelelő mennyiségű maflásról gondoskodni, különben a betegágyunknál az arany hidat is kilopják a szánkból hogy eljátékgépezzék.
Hesslerezredes
2019-07-18 at 15:18
Guszti, voltunk mi már német szövetségben, igaz akkor kaptunk is vissza valamit, de iszonyatos árat fizettünk érte. Aztán VSZ: semmit nem ért. NATO? dettó impotentó. Van bárki – az egy – talán (?) – Putyinon kívül – persze ő is érdekből főleg – aki támogatna egy revíziót? Sajnos nincs. Egészen abszurd, hogy most is olyanokkal vagyunk szövetségben (katonaiban!!!), akik alapvetően az ellenségeink. Elvileg lehetnénk el-nem-kötelezettek (mint anno Tito jugója, fából vaskarika volt az is persze), akkor inkább semlegesek legyünk. És védőhatalom, mint Ausztria, ahogy fentebb írtam. Lehet, hogy ez több alapot adna egyszer a revízióra.