Ma különösen szükség van a hősökre való emlékezésre akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl – mondta Szili Katalin vasárnap, a Tolna megyei Kismányokon rendezett hősök napi megemlékezésen. Szili Katalin felidézte azt is, hogy az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról.
Amikor mi magunk emlékezünk saját hőseinkre, egy kicsit emlékezünk mindazokra, akik a világon valaha is életüket adták a hazájukért
– tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy elsőként 1917-ben a VIII. törvénycikk tette kötelezővé a hősök emlékének megörökítését, 1924-ben pedig újabb törvény rendelkezett arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen a hősök napja.
A példa, amit a hősök adtak, egyfajta önfeláldozásra és hazaszeretetre buzdít mindannyiunkat
– fogalmazott Szili Katalin, aki felidézte azt is, hogy az első világháború után 350 ezer magyar katona nem tért haza a frontokról.
Csak annak a nemzetnek van jövője, amely áldozatait (…) mindenkor megbecsüli; mi ezt tesszük a hősök napján
– hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy ez a nap nemcsak a háborúkban elesett hősök, hanem az elhurcoltak emléknapja is.
Sokan úgy gondolták a történelem bizonyos pillanataiban, hogy lehetnek kollektív bűnösök, és egy egész nemzedéket büntettek azért, mert valakik a nevükben háborút kezdeményeztek
– tette hozzá Szili Katalin, aki önkormányzati vezetőkkel és civil szervezetek képviselővel koszorút helyezett el a kismányoki hősök emlékművénél.
Simon Lászlóné, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat elnöke az ünnepségen elmondta: az elhurcoltak neve alatt található urnában az andrejevkai temetőből származó föld emlékeztet valódi nyughelyükre. Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra hatvan hős neve került fel; huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról. A 320 lakosú völgységi községben 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel
benzoli
2022-05-30 at 03:46
“”A példa, egyfajta önfeláldozásra és hazaszeretetre buzdít mindannyiunkat””. – Meghalni az Osztrák, Német vagy Magyar uralkodó osztályért, Halálos Vétek.
Valika
2022-05-29 at 21:36
Háromszázötvenezer nemzőképes fiatal ember. Így pontos. Ezek nem tudták magukat reprodukálni, a hazát gyarapítani.
Logikus
2022-05-29 at 21:35
Soha többet nem szabad engedni az országot, hogy belekeveredjen bármilyen fegyveres konfliktusba! Legyen haderőnk és modern is, de ne szolgáljon ki senkit!
350 ezer az rengeteg! Emellett a szocialista barakok közül Magyarországon engedélyezték először az abortuszokat. Ezért minden statisztika szerint legalább 6 millióval vagyunk kevesebben.
Gondoljunk csak bele, hogy ha mindkettőt elkerültük volna, akkor most több, mint 16 millióan lennénk, csak az országon belül…mindjárt másként bánna velünk minden ország!
Torockó
2022-05-29 at 21:23
AHOL A HŐSÖKET NEM FELEJTIK, MINDIG LESZNEK ÚJAK!!!
Királytigris
2022-05-29 at 20:30
“Az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról.”
Mindez egy rohadt magyargyülölő Habsburg (Ferenc Ferdinánd) és egy buta király (Ferenc József), aki “Mindent meggondolt, mindent megfontolt, aztán mindent jól elb…tt!”, valamint az utolsó királyunk, aki impotens országvezetése következtében összeomlott a birodalom, miatt történt. Az se a mi háborúnk volt, aztán mindent elveszítettünk.
Ezért is kell kimaradnunk minden olyan háborúból amihez semmi közünk!!! Mint amilyen ez az ukrán vircsaft is…
Orientál
2022-05-29 at 19:03
Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar.
Tudományos libsizmus
2022-05-29 at 18:48
Magyar nemzetiségű lehetett 350 ezer. Magyarország 600 ezer elesett katonával fizetett az első világháborúért.
kisdobos
2022-05-29 at 18:39
Közöttük volt az összes dédapám.