Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint az erdélyi magyarok és románok párhuzamos világokban élnek, de ezek a világok aszimmetrikusak a két nyelv eltérő státusából fakadóan. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Krónika napilapnak nyilatkozott az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás, a fekete március évfordulója alkalmából. Az elemzés péntek este jelent meg a lap internetes oldalán.
Kiss Tamás szerint 1990 óta a két közösség közötti távolság növekedett Marosvásárhelyen. A fekete március ennek a távolodási folyamatnak a kezdete volt. Az eltelt 31 évben viszont kiépült a párhuzamos magyar világ intézményrendszere, önálló magyar iskolák alakultak, és kulturális, sport-, gazdasági területen is sok magyar intézmény jött létre. A szociológus úgy vélte, a párhuzamos világok azért nem egyenrangúak, mert nincsen egyenlő státusa a román és a magyar nyelvnek, a közszférában a román nyelv dominanciája érvényesül. Szerinte a román-magyar viszonyban megmutatkozó egyenlőtlenségek többsége is erre vezethető vissza.
A románoknak nem kell soha kilépniük saját világukból, komfortzónájukból, a magyaroknak pedig minduntalan (…), hiszen a hivatalos ügyeiket románul intézik
– mutatott rá. Mint magyarázta, a magyar világ benne van valamiképpen a román világban, de a székelyföldi románságot leszámítva a románoknak ezzel nem is kell szembesülniük. A Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet által végzett Kisebbségi Monitor 2020 kutatás eredményeit idézve kijelentette: Romániában erőteljes a magyar nyelv használatával kapcsolatos intolerancia. A megkérdezett románok egyharmada mondta, hogy zavarja, ha körülötte magyarul beszélnek, miközben jóval kisebb azoknak az aránya, akiket általában zavar, ha idegen nyelven beszélnek körülötte. A kutatás kimutatta: a románok döntő többsége a létező magyar nyelvhasználati jogokat is elutasítja.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során harminc ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték. A marosvásárhelyi Fekete Márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt. Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor
Solaris
2021-03-21 at 07:39
Ideje lenne már megérteni, hogy a törpeországokat NEM a saját kormányaik irányítják,így a szomszédaikkal, kissebségeikkel való viszonyaikat sem.A nemzeti drámáink senkit sem érdekelnek, lassan már minket sem.A választásos színházat már amerikában sem érdemes megszervezni, de még néhány előadást megérünk.
pappp
2021-03-20 at 11:59
moliere 2021-03-20 at 11:02
“A vegyes házasság a románnal egy fordulatot követően annyit jelentene, hogy nem egymillió, hanem kétmillió, vagy hárommillió ember vallaná magát magyarnak Erdélyben.”
De mivel nincs ilyen fordulat, a vegyes házasság a magyarság temetője.
moliere
2021-03-20 at 11:02
A vegyes házasság a románnal egy fordulatot követően annyit jelentene, hogy nem egymillió, hanem kétmillió, vagy hárommillió ember vallaná magát magyarnak Erdélyben.
.
A román politika ugyanolyan keresztülvihetetlen célokat dédelget, mint a Fradi-tábor. Előbbi azt, hogy Erdély tisztán román legyen, utóbbi azt, hogy “lesz még Erdély Magyarországé”.
Az ok elsősorban az, hogy Erdély ötven éven belül közel tisztán cigány lesz. Ahogy Románia egésze is ütemesen halad efelé. A demográfiai vastörvény most a románokra csap le, ráadásul nem fogják megúszni milliós (több milliós!) veszteség nélkül azt, amit mi csak százezres (pár százezres) veszteséggel megúszunk, hogy tudniillik a fiatal többségi társadalomból származó emberek tömegei emigráltak, terv szerint nem végleg, de az élet máshogy alakul. Ahogy a múlt század első harmadában is nagyon sokan “csak” dolgozni és pénzt keresni mentek Amerikába, hogy majd földet vehessenek, nősülhessenek hazajőve. Csak hát kiderült, hogy hazajönni, a “sárba”, meg abba, hogy “koszos paraszt vedd le a födőt, ha hozzád beszélek”, mondjuk három év Amerika után… És kiderült, hogy a gyerekkor óta dédelgetett álom, a szomszéd Margit semmivel sem jobb választás, mint Elzbieta kisasszony Youngstown külsőből. Ma a románok élik ezt meg, kb. ötmillió emberük ment el, a legproduktívabbak, az ország a hazautalásokból él, és az USA bérleti díjaiból, meg a nyersanyag-exportból, ami XXI. századi szinten elég afró. Úgyhogy megjött már a kutyára dér. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a víz eléggé elszaladt. Sajnos kevés kő maradt. Sár. Az maradt. Csurig vannak vele a székely falvak, és a szász városok is. Mindenki tudja, mire gondolok. Marosvásárhelyen jól jöttek, de kár heroizálni ezt az invazív fajt.
benzoli
2021-03-20 at 10:13
Az a baj, hogy mindig ujabb es ujabb ” ehezok “jonnek akik elveszik a heybeliek “kenyeret”.