Ma nyolcvan esztendeje annak, hogy a világtörténelem legvéreskezűbb tömeggyilkosa, Joszif Visszarionovics Sztálin parancsára a Vörös Hadsereg 800 ezer katonával megtámadta Lengyelországot, és megszállta annak keleti részét. A fő kérdés: az angolok és a franciák, akik előzőleg segítséget ígértek a lengyeleknek, miért nem üzentek hadat a Szovjetuniónak is, miért csak a németeknek? És miért szövetkeztek Sztálinnal, aki eltiporta a balti államokat, megtámadta Finnországot? Ugyanaz a romlott, cinikus gonoszság rejlik az egész mögött, mint amelyik a második világháborúhoz vezetett, és amely a mai napig gúzsba köti Közép-Európát.
Ma nyolcvan esztendeje, hogy a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot. A lengyelek ekkor már tizenhetedik napja élet-halálharcot vívtak a rájuk törő németekkel. A szovjet orvtámadás előzménye az 1939. augusztus 23-ai Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka, amelyben a két terrorállam fölosztotta egymás között Lengyelországot.
Végül a szovjet támadás roppantotta össze a lengyel haderőt. Nem közismert, hogy a lengyelek – a szeptember elsejei német támadást követő súlyos veszteségeik után – az ország délkeleti részén, a román határ közelében Rydz-Smigly vezérkari főnök vezényletével jelentős csapatösszevonásokat hajtottak végre egy ellentámadáshoz. Úgy hitték, hogy ezt a jól védhető hídfőt akár fél évig is tartani tudják, amíg Anglia és Franciaország – korábbi szövetségesi ígéretéhez híven – katonai segítséget nyújt. A Vörös Hadsereg támadása épp ezeket a hadosztályokat zúzta szét, és a két tűz közé szorult lengyel haderő pár nap alatt összeomlott.
Breszt térségében, a Bug folyó mentén már szeptember 19-én találkoztak egyes német és szovjet egységek, és barátilag köszöntötték egymást. (Igaz, egy-két helyen kisebb lövöldözés is előfordult.) A szovjetek szeptember 28-án elérték a Molotov-Ribbentrop-paktumban megrajzolt új határvonalat, ugyanezen a napon német kézbe került Varsó, október 6-án pedig – Lublin mellett – az utolsó lengyel alakulat is megadta magát. Lengyelországot újra eltüntették a térképről.
Ürügy mindig akad
Természetesen Sztálinék szép mesét költöttek arról, hogy ők bizony nem is „agresszorként” törtek rá nyugati szomszédjukra:
A lengyel–német háborúból kifejlődő események megmutatták a lengyel állam gyengeségét. A lengyel vezetők csődöt mondtak. Varsó többé nem Lengyelország fővárosa. A lengyel kormány hollétéről senki nem tud semmit. A leszerepelt lengyel kormány magára hagyta a lengyel lakosságot. (…) A szovjet kormány ezért szent kötelességének tartja, hogy segítő kezet nyújtson lengyelországi ukrán és fehérorosz testvéreinek
– írta (hazudta) Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos. De hát a németeknek is megvolt a maguk ürügye, megrendezett öntámadása (gleiwitzi incidens), amellyel igazolni próbálták az agressziót. (Az ilyen, úgynevezett hamis zászlós, „false flag”-hadműveleteket a második világháború után az Egyesült Államok fejlesztette tökélyre.)
Na, ki segített a lengyeleknek?
Bár az angolok és a franciák korábban katonai segítségnyújtási szerződést kötöttek a lengyelekkel, mégsem segítettek nekik. Pedig ha ekkor támadásba lendülnek, Hitler bajba került volna, hiszen a német hadsereg java Lengyelországban harcolt. Egyedül Magyarország sietett a lengyelek segítségére. A Teleki-kormány nem engedte meg a németeknek, hogy a magyar vasútvonalakat használják, és Magyarországról támadják a lengyeleket. És már szeptember elején megnyitottuk a lengyel–magyar határátkelőket, így több százezer civil és katona menekülhetett el a harapófogóba zárt országból.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Anglia és Franciaország, amely védelmi szerződést kötött Lengyelországgal, miért csak Németországnak üzent hadat, a Szovjetuniónak miért nem?
Az kizárt, hogy ők akár egyetlen pillanatig is elhitték volna a szovjet dajkamesét a „fehérorosz és ukrán testvérek megsegítéséről”. Ez csak arra volt jó, hogy a szovjet vezetés az otthoni közvéleménnyel elfogadtassa az agressziót – ám a kívülállók pontosan tudták, hogy ürügyről van szó. A britek és a franciák pláne. Akkor miért nem üzentek hadat Sztálinnak? És miért küldtek neki pénzt, több száz harckocsit, hadianyagot?
Hogyan szövetkezhettek azzal a tömeggyilkos terrorállammal, amely egyébként nemcsak Lengyelországot kebelezte be, hanem a balti államokat is? (A három kis ország elitjét és vezetőit családtagjaikkal együtt Szibériába hurcolták, az egykori észt miniszterelnökök közül négyet agyonlőttek, másik négy börtönben halt meg.) Ráadásul Sztálin ’39 novemberében Finnországot is minden ok nélkül megtámadta – az más kérdés, hogy a derék finnek hősiesen védekezve, komoly véráldozatok árán meg tudták védeni hazájuk nagy részét. (Jellemző: a finneket ugyanolyan koholt ürüggyel támadták meg a szovjetek, mint három hónappal korábban a németek a lengyeleket – színleg a saját határőrségükre lőttek ki gránátokat, majd az egészet a a finnekre fogták.)
Elhazudott történelem
Volt olyan magyarázat-próbálkozás antant részről, hogy a kisebbik rosszal (Sztálin) fogtak össze a nagyobbik rossz (Hitler) ellen. Föl nem foghatom, hogy lehet ilyen baromságot mondani! A kommunizmus világszerte százmillió ember halálát okozta, ebből Sztálin elvtárs legkevesebb tízmillióval vette ki a részét. Ráadásul ő leginkább a sajátjait szerette gyilkolni vagy éheztetéssel kipusztítani (lásd: holodomor). Súlyosbító körülmény, hogy a bolsevikok békeidőben is csúcsra járatták a népirtást, ahhoz nem kellett nekik világháború. Ennyit a kisebbik rosszról…
- Azt már halkabban szokták emlegetni a győztesek, hogy nem lett volna erejük Sztálin ellen is harcolni. Ez némileg hihetőbb magyarázkodás, ám akkor is érthetetlen: egy ilyen terrorállamnak hogyan küldhetnek segítséget, hogyan szövetkezhetnek vele? Szó sincs tehát a győztesek erkölcsi fölényéről, „jó” és „gonosz” küzdelméről – vagyis mindarról, amikkel a nyugati propagandafilmek mind a mai napig etetnek bennünket. Valójában a háborút kirobbantó valamennyi nagyhatalom velejéig gonosz és romlott volt. Nemcsak a vesztesek, hanem a győztesek vezetőit is el kellett volna ítélni emberiség elleni bűncselekményekért, népirtásért. Drezda, Hamburg, Hirosima és Nagaszaki porig bombázását, a katyni mészárlást meg a többi szövetséges rémtettet ugyanúgy nem szabadna magyarázni, relativizálgatni, mint Hitlerék emberiség elleni bűntetteit.
Itt az idő a szembenézésre!
A történelmet a győztesek írják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy össze-vissza hazudoznak, átírják, meghamisítják a vesztesek történelemkönyveit, minden aljasságot, bűnt, gazemberséget letagadnak, elbagatellizálnak, amit ők, a győztesek, vagyis a „jók” követtek el. A vesztesek minden vélt vagy valós vétkét viszont százszorosára fölnagyítják, és évtizedekkel később is beledörgölik az orrukat.
A szövetségesek felelősségének van egy még súlyosabb, még mélyebb rétege. Nevezetesen: ha nem alázzák porba a veszteseket az első világháborút lezáró versailles-i békediktátumokkal, talán nem is lett volna második világégés. Csak egy ilyen, végsőkig kizsigerelt, tönkretett Németországban kerülhetett hatalomra Adolf Hitler – egy legyőzött, ám nem halálra ítélt, nem letaposott, méltóságát-önérzetét megtartó államban aligha. Az antant-maradvány államoknak egyszer végre szembe kellene nézniük ezzel az ősbűnnel. Mint ahogy azzal is: nem a nacionalizmus vezet háborúkhoz, hanem az igazságtalanság és a kapzsiság.
Hesslerezredes
2019-09-18 at 09:01
100/100!!!
salamander
2019-09-17 at 22:14
“Ugyanaz a romlott, cinikus gonoszság rejlik az egész mögött, mint amelyik a második világháborúhoz vezetett, és amely a mai napig gúzsba köti Közép-Európát”.
És mi Magyarok nem tudjuk ezekkel a szélhámos kurafikkal ezt a kuszának tűnő – valójában végtelenül egyszerű
– kérdést megtárgyalni.
Nem Gavrilo Princip vagy Hitler állt a világháborúk mögött, s a hidegháború sem a Szovjetunió miatt alakult ki.
A nyugati pénzközpont, amely a dollár körül pörög, az a XX. sz. háborúinak és tömeggyilkosságainak kidolgozója, s haszonélvezője.
Bakó László
2019-09-17 at 19:52
A franciák mindig papíron léteztek ha komoly háború zajlott,a németek gazdasági ereje,az első bukás után zuhant,a britek meg jól raboltak gyarmataikon, ők a háttérben egyezkedtek a nácikkal,még a királyuk is szimpatizált velük, ennek volt eredménye Hess utazása,a válság sokszor a hadiipar gyors fejlődéséhez vezet, elég egy határozott vezető,a franciáknál Napóleon óta nincs ilyen,a briteknél Churchill túl lett becsülve Hitler stratégiai hibákat vétett talán a betegsége miatt,ez volt a szerencséjük,max két év kellett volna még nekik és más a történelem ,de a mi lett volna ha…mondat nem ér semmit
sigula
2019-09-17 at 21:37
Most vessenek meg, de Karsai Elekre (KE) fogok hivatkozni. Egyetemi éveim alatt a tudományos szocializmus fedőnevű kötelezően választható tantárgy keretében egy tankörtársam javaslatára választottam és nem bántam meg. KE a második világháborúról szólván úgy vélekedett,hogy Hitler (H) azért nem győzött, mert egy hónap késedelemmel támadhatta meg a SZU-t. Az első két hét Jugoszlávia (J) miatt volt. (H egyezménnyel biztosította magát Jogoszlávia felől, emlékezhetünk mi is örök barátsági szerződést kötöttünk J-val, ámde a britek puccsot szerveztek és egy angolbarát légi-tábornok lett a kormányfő, ezért H-nek pacifikálnia kellett J-t – két hét.) A másik Mussolini miatt, aki H-t nem tájékoztatva megtámadta Görögországot (G), ámde nem bírt vele és H-nek kellett megmentenie a vereségtől – újabb két hét G pacifikálása. És, mint KE mondta, ha H nem december, hanem november elején ér Moszkva alá és nem kell a hideggel is háborúznia… Persze más dolgok is voltak, H rögeszméje volt pl.a Kaukázus felé való támadás, ennek következtében a több mint 1000 km arcvonal, ebből lett aztán pl. a sztálingrádi vereség, meg a minket keményen érintő don-kanyari áttörés is. A hosszú arcvonalról egy Don kanyart megjárt, félig-meddig rokon hivatásos katonatiszt mondta nekem, hogy a németek miatt másfél-kétszer olyan hosszú arcvonalat kellett a 2. magyar hadseregnek védenie, mint amit a hadtudomány szerint illendő lett volna.
Királytigris
2019-09-17 at 22:19
A Kaukázus felé való támadás teljesen racionális lépés volt, mert kellett a bakui olaj.
Persze az más kérdés, hogy az intenzív amerikai, és brit segélyszállítmányokkal, meg a szovjet ipar sikeres áttelepítésével a szovjetek fölénybe kerültek és így a bakui olaj megszerzése nem sikerült.
Sztálingrádot a végsőkig kellett tartaniuk a németeknek, mert a Kaukázusban 1,5 millió katonájuk volt. Ha Sztálingrádot feladják, akkor ez a 1,5 millió katona, az összes hadifelszereléssel csapdába kerül. Tehát feláldoztak 300 ezer katonát és közben kimenekítettek 1,5 milliót.
zolatiguszti
2019-09-17 at 19:19
Hát egy részt nyugat mindig is ilyen volt.
Inkább a szovjetek dögöljenek meg mint angolok, franciák.A cuccot és a pénzt meg főleg az USA adta…
Most elmélkedjünk a Franciák és a Török Szultán kapcsolatán XIV lajos óta?
Vagy a Franciák és II Rákóczi kapcsolatán a Labancok ügyében?
Vagy a Labancok és az Oroszok viszonyát 1848-49 esetében?
Vagy az Antant viszonyát mi és románok esetében?
Ezek sose voltak mások!
A Szt Istváni nyugat barát politika már tucatszor sodorta végveszélybe az országot, holott már István életében kudarc lett.Ideje elhagyni egy trónbitorló hazaáruló érdekei alapján kialakult politikai viszonyulást újra értékelni, magával István történelmi szerepével együtt!
Másik megfejtés attól függ, bárki be tudja-e bizonyítani azt hogy ez hiteles nem csak fikció:
http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0805.htm
Ez biza a hírös’ Rakovszkij vallomás 1937-ből.
És ha igaz, akkor rögtön érthető az is hogy ma miért a legnagyobb komcsik a legnagyobb burzsujok? Ha igaz a mostani történések is rögtön érthetőbbek, mi több, érdemes elgondolkodni azon, hogy Sztálin miért is volt tömeggyilkos?Miért hadakozott élete végéig egy láthatatlan ellenséggel?Vagy miért lesz paranoid előbb utóbb minden totális hatalmú ember?Hiszen ami nem látszik még nem biztos hogy nincs ott.
Hesslerezredes
2019-09-18 at 11:02
100/100! Különösen, amit I. Istvánnal kapcsolatban írtál volt! Sztálin tébolya is némileg érthetővé válik (ha el nem is fogadhatóvá), ha a háttérhatalom ügyködését is megnézzük.
Hesslerezredes
2019-09-17 at 12:47
Na kérem, ha mi manapság hasonló helyzetbe kerülnénk, mert mondjuk az állat románok és még állatabb ukránok némi tót segítséggel megtámadnának minket, hát úgy kapnánk mi segítséget a nyugati ‘szövetségeseinktől’, ahogy anno a lengyelek. Annyi lenne a különbség, hogy az egyetlen ország, aki ebben nem venne részt, de esetleg még tényleg segítene is, az Oroszország lenne.
Juhász László
2019-09-17 at 14:32
Oroszországban már a 19. század dereka óta meghatározó ideológia a pánszlávizmus. A szláv népek testvérisége és sorsközössége a Szent Oroszország vezetése alatt.
Azaz egy magyar-szlovák, vagy magyar-szerb konfliktusban az orosz közvélemény szívvel-lélekkel mindig a szláv testvérnépeket, azaz a szlovákokat, szerbeket támogatná.
A szerbekhez ráadásul még a közös ortodox keresztény hit is fűzi az oroszokat a rokonság mellett.
A cári Oroszország egyik legfontosabb motivációja az I. világháborúba való belépésre éppen a szláv és ortodox szerbek védelme az Osztrák-Magyar Monarchiától.
Juhász László
2019-09-17 at 14:38
Az orosz közvélemény az I. világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchiában, és annak osztrák-német és magyar uralkodó népeiben már régen a testvérek, a galamblelkű szlávok (csehek, szlovákok, ruszinok, szerbek, horvátok) gonosz elnyomóját látta.
A szláv népek közül ellenséges viszonya az oroszokkal csak az ukránoknak és hagyományosan a lengyeleknek van.
Az ukránok az oroszokban az ukránság elnyomóit látják a szláv rokonság ellenére.
A lengyel nemzeti identitásban pedig a legfontosabb elem a katolicizmus, a pánszlávizmus ott sosem vert gyökeret. az oroszok ráadásul őket is keményen elnyomták.
Hesslerezredes
2019-09-17 at 14:46
Laci!!! A helyzet baromira qrvára megváltozott azóta!! A szerbekre igaz – talán, még mindig -, amit írtál, de a többiekre már egyáltalán nem. EZ az Oroszország már nem AZ az Oroszország! Mint ahogy EZ a Nyugat sem AZ a Nyugat, amibe oly nagyon és oly hiábavalóan ‘szerelmesek’ voltunk.
Juhász László
2019-09-18 at 17:54
A Nyugat vesztét a belső bomlás, züllés okozza, ahogy azt már régen megállapították jeles konzervatív gondolkodók. Talán Spengler A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának körvonalai című műve a legismertebb ilyen diagnózis.
Nekünk magyaroknak ma van egy zseniális vezetőnk Orbán Viktor személyében és egy stabil jobboldali politikai rendszerünk.
Ugyanakkor mi is végveszélyben vagyunk. Ma Magyarország lakosságának kb. 20-22 %-a tekinthető a szó valódi értelmében vett kereszténynek, valamint itt a népességfogyás is, ami 1981 óta tart.
Dr Tóthpal J.
2019-09-17 at 12:16
Kérdezem, mennyire gonoszok és hazugok a jelenlegi nagyhatalmak: Amerika, Anglia, Franciaország, Németország, Spanyolország, Oroszország és mások – a kisországokkal – mint például Magyarországgal, Lengyelországgal szemben? Kérdezem, kérdezem és kérdezem?…
Királytigris
2019-09-17 at 10:59
Miért nem üzent hadat Nagy Britannia és Franciaország a Szovjetuniónak? Azért mert a britek mindig is egyensúlypolitikát folytattak Európában. Németországot kétfrontos háború lehetőségével akarták féken tartani, ami úgy mint az első, majd a második világháborúban sikeres taktikának bizonyult. Bár az elsőben Oroszország 1917-ben kiesett, de ezt az USA belépésével kompenzálta. A másodikban pedig egyértelműen a kétfrontos háború okozta a német vereséget.
Tehát semmiféle erkölcsi, etikai megfontolások itt szerepet nem játszottak, kizárólag a politikai érdekek. Lengyelország pedig egy játékszer volt a nagyhatalmak kezében. Ők hozták újra létre, és ők osztották újra fel egymás között több ízben is a történelem folyamán. Nem véletlen a lengyelek félelme az németektől és az oroszoktól. A lengyelek mostani legnagyobb szövetségese az USA. Több USA támaszpont létesül Lengyelországban és a lengyelek intenzív amerikai fegyvervásárlásokba kezdtek.
TS
2019-09-17 at 12:53
Így van, nem kell moralizálni, de akkor ők se tegyék, hogy a szlovák, magyar, román, finn, bolgár, horvát kisállam miért a németek mellett harcolt.
Schenkhyalfonz
2019-09-17 at 10:52
Kis adalék: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bydgoszcz
Nyilván és szintén náci provokációnak indult a dolog, de a végeredménye nem került be a köztudatba, biztos, ami zicher alapon.
ómió
2019-09-17 at 10:06
Fő, hogy máig is a “haladó Nyugat” fétise!
Felsőtagéskirályerdő
2019-09-17 at 09:50
Érdekesség:
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=https://en.m.wikipedia.org/wiki/Talk:Edward_Rydz-%25C5%259Amig%25C5%2582y&ved=2ahUKEwjuvYXxrNfkAhVI1qYKHdcaAhkQFjAAegQIAhAB&usg=AOvVaw2f5XyHLGc959w3lt6apXuc&cshid=1568705955092
János Koltai
2019-09-17 at 09:48
Laszlo
Bakó! Szetném látni az igazi képedet, ne bújj el női fej mögé!
orygabor
2019-09-17 at 08:51
A fényességes Nyugat! Hogy lehettek olyan hatökrök, hogy garanciát adnak a lengyeleknek? Úgy, hogy nem volt meg az erejük hozzá? Aki ismeri a lengyeleket az tudhatta volna, hogy ezzel a zsebükben k…va erősnek képzelik magukat. Aztán persze gyáván lapítottak a segítség helyett. Undorító.
Juhász László
2019-09-17 at 11:22
A franciák és a britek abban hittek, hogy a Lengyelországnak adott garancia elegendő lesz a németek féken tartására, és Hitler így nem mer majd támadni. figyelembe véve, hogy a Brit Birodalom és Franciaország együtt sokkal nagyobb gazdasági és elvileg katonai erőt képviselt Németországnál.
Ugyanakkor 1939. szeptemberében a német hadsereg már teljesen mozgósítva volt, több, mint 130 német hadosztály állt harcra készen.
Az akkor papíron a világon a legerősebbnek tartott szárazföldi hadsereg, a francia viszont 1939. szeptember elsején egyáltalán nem volt mozgósítva, a mozgósítás és a csapatok felvonultatása hónapokat vett igénybe.
A francia haderő csak 1940. áprilisára érte el a 110 bevethető hadosztályt.
TS
2019-09-17 at 07:31
Laszlo Bako, te olyan tanulatlan, ráadásul ostoba is vagy, ami fájna neked, ha felfognád.
TS
2019-09-17 at 07:30
A “Nyugat” a maga szempontjából jól döntött: hogyan tudtak volna Németországgal vagy a Szovjetunióval szembeszállni? Ha az USA nem áll bele a háborúba, a Vörös Hadsereg az Atlanti-óceánnál fékezett volna le – ugyanúgy, mint a Wehrmacht.
Ezt az egészet persze mi, közép- és kelet-európai kis népek szívtuk meg. Most meg nagy a “Nyugat” pofája, hogy ők mekkora demokraták voltak.
Benedek Károly
2019-09-17 at 08:31
Manapság is azt exportálják.
csakafidesz
2019-09-17 at 21:34
A lehető leglogikusabb lépés volt. A csalánt más f.-val kell verni. A két totalitárius diktaturát összeugrasztották, hadd belezzék ki egymást. A szovjet-német barátságot kintről jött provokátorok verték szét, a két gólem egymással volt elfoglalva.
VAM
2019-09-17 at 07:28
Angol, francia segítség?! “Segítettek” a kivételes képességű Sikorski tábornok (és lánya) meggyilkolásával a Gibraltári szorosnál, amit azóta is hétpecsétes titokként kezelnek.
TS
2019-09-17 at 07:26
Иван Маринов, mikor volt “orosz” terület a három balti állam? Ha azért orosz, mert Oroszország uralta valamikor, akkor lett volna még 1-2 feladat: Alaszka, San Francisco…
Lócz József
2019-09-17 at 06:33
Mièrt nem üzent hadat Franciaország és Anglia Szovjetuniónak? Vèdtèk a saját gyarmatukat! Most pedig akiket kizsákmányoltak, fogadja be a többi európai ország. Ez a hülye nyugati demokrácia!!!
Benedek Károly
2019-09-17 at 08:29
Az onnan menekülő, a népirtó, háborús bűnös Merkeleket megszavazó, a hazájukat megvédeni nem akarókat meg fogadjuk be mi, hogy majd a fejünkre szavazzák az itteni liberálisokat.
Contrabass
2019-09-17 at 06:04
Bízom benne, hogy az oroszok nem (a mostaniak), inkább a szovjetek voltak a galádok.
TS
2019-09-17 at 08:05
Hmmm. Ugyan miért? Dél-Oszétia, Krím, Abházia…
MacMondeau
2019-09-17 at 15:57
‘miért nem üzentek hadat a Szovjetuniónak’-miért?miért?-haszonelv is van a világon!
azért a németek ellen nagyon jól jött ám az a pár milliócska ‘szovjet’ akik sztálin nélkül nem lettek volna ott és jócskán több angol,francia,amerikai harapott volna fűbe!(az élőerőt kímélni kell-bármi(akár és inkább mások beáldozása) áron!-de bármennyi ‘szovjet’embert áldoztattak is be(németország kiesése után)mégis a fékentartójukká vált-németorszég megteremtette az egyensúlyt-a fenntartása pedig a szojetunióra hárult(globális fék és ellensúly)