Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, ezért elutasítja azt – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva.
A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikk szerint az új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot. Az elképzelés lényegében kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, ezért a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik. Az államtitkár rámutatott: Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban, a kilenc százalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. Úgy fogalmazott: önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből.
Az államtitkár felidézte, hogy az adópolitika a 2010-es kormányváltás után vett új irányt. Akkor nem a lakosság és a kisebb cégek megadóztatásáról született döntés, hanem arról, hogy különadók formájában átmenetileg nagyobb összeggel járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez a bankok, a távközlési cégek, az energiavállalatok és a kiskereskedelmi áruházláncok. Elmondása szerint ezek a vállalkozások három év alatt csaknem ötszázmilliárd forintot fizettek be ágazati adók formájában a költségvetésnek.
De a szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy azok nem veszélyeztették a nagyvállalatok működőképességét és profittermelő lehetőségeit sem
– emelte ki az államtitkár. Egyes adók ügye utóbb elkerült az Európai Unió Bíróságához, amely Magyarországnak adott igazat. Eszerint ezek a vállalkozások bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben. Egy idei, szintén a reklámadót érintő, a bizottság által indított bírósági eljárás végén pedig az bizonyosodott be, hogy nem számít állami támogatásnak a sávosan progresszív mértékrendszer az árbevétel alapú adókban.
A kormány Brüsszel kérésére sem hajlandó a hazai vállalkozásokat, a gazdaságot sújtó adóemeléseket megvalósítani, ezt Washington óhajára sem tehetjük meg
– szögezte le Tállai András, rámutatva arra is, hogy az adócsökkentés politikája hozta vissza az országot 2010 után a csőd széléről, ahová a baloldal taszította, és az adócsökkentés politikájával lehetett a mostani járvány után újraindítani a gazdaságot.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Csb
2021-08-16 at 09:17
Már megint van egy tudálékos baloldali szónokunk. Csak kérdezném h ha szerinted a multik teljes mértékben áthárítják az adójukat a vásárlókra,lakosságra akkor a 9- ről 15 százalékra történő emelést nem hárítanák ugyanilyen módon??? Külföldön is ugyanekkora mértékben drágultak a termékek,szolgáltatások. Nem kell hasra esni a nyugati nem mindig versenyképes üzleti világtól.
Namond
2021-08-14 at 16:35
Ja és a Big Tech social media vállalkozások, pl a Fakebook mikor fizet reklám adót?
Mikor lesz a 0%-os adójuk valami értékelhető 15-55%-os nagység?
Namond
2021-08-14 at 16:32
Kedves Tállai András,
A pénzügyi szuverenitásban fontos az önálló adópolitika, de alapja a stabil és erős nemzeti valuta.
Melynek – külpiaci vásárlóértéke megőrzéséért – árfolyama erősítéséért (ehhez kapcsolódóan az aranytartalék megőrzéséért/növeléséért) felel a Nemzeti Bank, a belső piaci vásárlóérték megtartásáért, az infláció ellenes intézkedésekért, ne adj isten a deflációért pedig a mindenkori Pénzügyi kormányzat – a szakminiszter és miniszterelnök – valamint az Államkincstár.
Csak úgy megjegyzem, az ostobább Pénzügyminisztériumi államtitkárok kedvéért.
1. Ha a kivetett különadók nem veszélyeztették a nagyvállalatok profittermelő képességét és lehetőségeit akkor meg van a magyarázat a legutóbbi 10 év robusztus áremelkedéseire a fogyasztási és beruházási javak piacán.
2. A profit centerként működő, jelentős piaci túlsúllyal rendelkező nagyvállalatok (multik) simán áthárították a profitjukat terhelő adóikat a lakosságra, nyereségszintjük megőrzése ?fokozása? érdekében.
3. Ez bizony infláció gerjesztő hatású és ha az import áruk elszámoló árában fiktív növekményt számoltak el, az bizony növeli a deviza forint kiáramlását, azaz a pénzpiaci forintbőség rontja a nemzeti valuta árfolyamát.
Ha megkérdezném, hogy ellenőrizték-e a különadók kivetésének lakosságra és nemzetgazdaságra gyakorolt hatásait, elemezték-e azokat, káros következményeket kezelték-e valamely norma kialakításával, mit felelne?
Értené a kérdést?
Tudományos libsizmus
2021-08-14 at 15:08
Szigorúan tilos belépni az eurozónába. Amikor ez EU összeomlik, ami pusztán idő kérdése, a pénze is egy darab vécépapír lesz. Kell az nekünk?
egon samu
2021-08-14 at 14:33
Tállaikám akkor az Euró bevezetésére még gondolni sem lenne szabad.
Remélem nem is fog megtörténni…
Orientál
2021-08-14 at 14:30
Eurónak nálunk sem szabad a jelenlegi fizetőeszközünket ,forintunkat leváltania.