Két fiatal magyar kutatónő találta fel azt a baktériumkoktélt, amelynek alkotóelemei együttes erővel képesek lebontani a műanyaghulladékot. Madaras Liz és Lévay Krisztina egyetemi tanulmányaik során, gyógyszervegyész szakon ismerkedtek meg, majd a szabadidejükben, saját befektetésükből fejlesztették ki a Poliloop névre keresztelt baktérium-kombinációt. Módszerükkel teljes egészében lebonthatók a polimer alapú csomagolások.
Szenzációs kutatással rukkolt elő két fiatal magyar kutatónő, akik 2018-ban kezdték el kidolgozni azt a módszert, amelynek segítségével teljes egészében lebonthatók a polimer alapú csomagolások. Mint ismert, évente több mint 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, ennek pedig csak egy kis részét hasznosítják újra. A kutatók által kifejlesztett módszer ebben lehet jelentős segítség. Terveik szerint az így kapott anyagot termőföldeken lehetne használni, mint összetettebb, organikus talajjavítót. Mivel lényegében a műanyagban is megtalálhatóak az olyan természetes atomok, mint például a szén, csak környezetidegen formában, ezeket a lebontás után biomasszaként meg tudjuk kötni, így újra a földi ökoszisztéma részei lehetnek.
Mikrobiális bontás zajlik: a Poliloopban lévő baktériumok a polimerlánc szénatomjait energiaforrásként, azaz saját anyagcsere-folyamataik fenntartására használják fel. Ebből a külső szemlélő annyit lát, hogy nagyjából 7 hét alatt teljesen eltűnik a műanyag, közben pedig semmilyen káros anyag nem szabadul fel.
Ezzel egy csapásra két problémát is meg lehetne oldani, hiszen egyre több a műanyagszemét, és egyre több a rossz állapotban lévő termőföld. Madaras Liz és Lévay Krisztina küldetésének tekintette, hogy környezetbarát választ találjanak erre az égető problémára.
Miközben mindent megteszünk a teljes körű újrahasznosítás érdekében, egyre inkább bizonyos, hogy ez már nem elég a helyzet kezelésére. Küldetésünk környezetbarát választ találni ezen égető problémára. Olyan iparilag is hasznosítható megoldáson dolgozunk, ami a természet mintájára képes az eddig szennyező műanyag hulladékot beilleszteni az ökológiai körfogásba, miközben az táplálékul szolgál baktérium közösségünk számára
– olvasható honlapjukon. A Greendex.hu-nak adott interjúban pedig arról is beszéltek, hogy elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi hulladékkezelői rendszerbe be tudják építeni a Poliloopot, alternatív technológiát kínálva a műanyagszemét lerakására és égetésére.
Szavaik szerint valószínűleg mind a két út megvalósítható, de praktikusabbnak és gazdaságosabbnak látják, ha a nagyüzemi hulladékfeldolgozókban alkalmazzák a Poliloopot, hiszen ott gyűlik össze a lakossági és a nem lakossági szemét is. A Poliloop baktériumkoktélja különféle műanyagok biológiai lebontására képes, válogatás vagy előmosás nélkül. Ez nemcsak növeli a hatékonyságot, hanem csökkenti a működési költségeket is. A Poliloop segítségével az egykor hulladéklerakásra alkalmasnak ítélt műanyagok új életet találnak, ráadásul a Poliloop esetében nincs szükség különösebb válogatásra, feldolgozásra, ezért idő- és költséghatékony is. A tavalyi év végén komoly tőkebevonás történt a Vespucci Partners részéről, hogy finanszírozni tudják a további kísérletezést, pilot projekteket.
Hiszen ahhoz, hogy nagyipari körülmények között alkalmazni lehessen a Poliloopot, be kell bizonyítanunk, hogy több tízezer tonna műanyagon is működőképes. Remélhetőleg pár éven belül már elmondhatjuk, hogy legalább 30 városban használják a technológiánkat
– mondta a startup egyik alapítója a Greendex.hu-nak.
Forrás: greendex.hu, poliloop.hu; Fotó: poliloop.hu
Kovács Pityu
2021-11-23 at 18:50
moliere
A dugattyús repülőmotorok segítségével elképzelhetetlen a légi járművek hangsebesség feletti repítése.
Fonó Albert egy ideig próbálkozott a Fokker és a Junkers repülőgépgyártó vállalatoknál szabadalmainak értékesítésével, sikertelenül. A szabadalmak fenntartását nem tudta fizetni, így kénytelen volt azokról lemondani.
Tehát a sugárhajtómű szabadalmáért egy fillért se kapott.
Viszont micsoda véletlen egybeesés.
A gázturbinás sugárhajtóművekkel az 1930-as években kezdődtek az első kísérletek, az első működőképes példányok az évtized végére készültek el. Gázturbinás sugárhajtóműre az angol Frank Whittle adott be először szabadalmi kérelmet 1930 elején, és 1937-re építette meg első hajtóművét. A világ első működőképes repülőgépbe épített gázturbinás sugárhajtóműve azonban a Hans von Ohain által tervezett Heinkel He S3 volt. Ezt a hajtóművet egy He 178 repülőgépbe építve 1939. augusztus 27-én hajtották végre Németországban a világ első sugárhajtású repülését.
Ingyenbe lenyúlták a Fonó Albert sugárhajtóművét.
csakafidesz
2021-11-23 at 06:49
Azért ez nem ilyen egyszerű. Többszáz (több ezer?) műanyagféle létezik. A teflont valószínűleg nem fogja lebontani, és gondolom van még jónéhány műanyag amelyikre rá se néz majd.
Apuci
2021-11-22 at 20:07
Nyugaton meg se fogjak említeni , mert két fehér magyar tudós ! Az egyikük kellene LGBQTs a másik , talán Magyarországon tanuló Muzlim vagy afrikai ! ( két fehér magyar , ugyan kérem !!). Egyébként csaj gratulálni lehet nekik ! Megint magyarok !!!!!!!!!
dru2
2021-11-22 at 18:03
Igen, az óvatosság fontos, NE kerüljenek ki a szabadba ezek a műanyagfaló bacik, mert fontos műanyagcsöveket és szigeteléseket is lebonthatnak.
moliere
2021-11-22 at 17:27
Kovács Pityu
Én csak az utolsó mondatodat nem értem.
– Fonó Albert nem lett eltüntetve a tudománytörténetből, legfeljebb rákosista gyakorlatként a magyarok elől hallgatták el, hogy vannak további és még jelentősebb tudósaik is (egyébként asszimilálódó zsidó volt).
– Találmánya továbbfejlesztve megvalósult, hiszen úgy tudom, hogy működik néhány sugárhajtómű a világban 🙂
– Nem lopták el tőle, hiszen bejegyezték a szabadalmát, legfeljebb az ország, ahol a szabadalmi hivatal működött, átalakult “némileg”. Egyébként pedig a magyar népköztársaság megbecsülését élvezve élte le élete végét.
Szóval nem értem, de nem baj.
sanyi
2021-11-22 at 16:24
Ígéretes the rendkívül veszélyes technológia. Ha ezek a bacik elszabadulnak, megzabálják az összes műanyag csövet, tartályt, vegyszertároló flakkont, az autók kb. felét, elektromos szigeteléseket, stb.
Ligetvári Ferenc
2021-11-22 at 15:42
Tengeri körülmények között már modellezték?
gyozo2018
2021-11-22 at 15:14
Vladtepesch
2021-11-22 at 12:41
Mindnehol beruháznunk kell, ahol lehet, és hazahozni a hasznot.
Gáspár Anette
2021-11-22 at 15:12
Némelyiknél ez annyira sikerült, hogy az egyik Sparban vásárolt szatyrom
szabályosan szétmállott, mire hazaértem, szó szerint az ajtó előtt kezdett
kipotyogni belőle a vásárolt áru.
Bubu
2021-11-22 at 14:35
Gratula!
Vladtepesch
2021-11-22 at 12:41
Amikor ilyen hírt hallok, idegrohamot kapok.
Teljesen biztos vagyok benne, hogy mint annyi más zseniális találmány, ez is el fog sikkadni.
A kormánynak üvöltve kellene rárontania erre a találmányra és államilag fejleszteni és árulni az egész világon!!!!!!
Nem Ugandába beruházni.
Kovács Pityu
2021-11-22 at 11:29
Bár a wikipédia a sugárhajtómű feltalálásánál semmit sem ír Fonó Albertről, azért érdemes tudni, hogy egy Magyar találta fel. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban Fonó Albert mindenki mást megelőzött. 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban, hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. Találmányára német szabadalmat kért; ezt rövidesen kiegészítette egy pótszabadalmi bejelentéssel, mely a sugárhajtóművet egy külön erőforrásból hajtott kompresszor segítségével alkalmassá teszi hangsebesség alatti működésre. A két szabadalomban a feltaláló a sugárhajtómű négy változatát írta le. A rendkívül szigorú és precíz német szabadalmi elővizsgálat négy évig, 1932-ig tartott, amikor is Fonó Albert szabadalma bejegyzésre került.
Nehogy ez a találmány is hasonló sorsra jusson.
Éva Mag
2021-11-22 at 08:53
Gratulálok okos leányok ! remélhetőleg lesz hazai támogató és nem KELL a szabadalmat külföldi cégnek eladni, mint már annyi mindent…?! aki majd tovább értékesíti és az övé lesz a tetemes profit…
legyen már a mi országunknak is haszna végre abból, amit hazai zseniális elmék találnak föl….- őszintén kívánom !
Naprózsa
2021-11-22 at 02:30
Igaza van, kedves Zoltai Guszti, hogy ez a remeknek látszó találmány azt a veszélyt nem hordozza-e magában, hogy a baktérium földeken elterjesztve nem épül-e be az élelmiszerláncba, oszt a mi szervezetünkben is elkezd mindenféle szeneket lebontogatni? Meg valóban, könnyen előfordulhat, hogy a műanyagot ott is eszi, ahova direkt kitaláltuk a műanyagot, vagyis a műanyaggyártást okafogyottá teszi mikor minden tárgyunk burkolatának is nekiesik fölfalni.
De azt el tudom képzelni, hogy valami környezetbarát adalék, vagy nagy hő hozzáadása nélkül nem tud elterjedni, akkor viszont gratulálok a két hölgynek!
Zoltai Guszti
2021-11-21 at 23:58
Miért a vespucci? Senki se akarta itthon finanszírozni?Ez kíváló húzó technológia lett volna az országnak. Ha jól sejtem most lesz egy külföldi tulaj társ.A másik amin jár az agyam, a Baktériumok többnyire élteképesek a környezetben.És miután szinte sehova se lehet menni hogy ne leljünk műanyag szemtet, van -e realíitáaa hogy a bacikoktél kitör a laborból és lefertőzi a környeztet.Az eldobált szemeten végég terjedve mint a futótűz az aljnövényzeten beavatkozik a bioszférába?
Ha ugyanis mindenütt jelen van baszhatjuk a műanyag tömítésinket…..Márpedig akik újított már fel 1950 előtti veterán járművet az tudja mi a jelntősége a műanyagoknak a járműiparban.Willys Jeephez 40-es évek kiadás külön művészet bőr gömbfej betétet lelni…utángyártottat is…Bizony műanyag előtt bőrből volt a futómű műanyag perselyezése.Ahhoz meg marhák kellenek,jó minőségű bőrmarhák, akik jellemzően rohadt kevés húst és tejet adnak ellenben olyan bőrük van…..
bl
2021-11-21 at 21:21
Ez a zöldmegoldás. Ilyen a jövő.
Királytigris
2021-11-21 at 20:18
Ha nem lehet újrahasznosítani, vagy ez, vagy belekeverni a műanyagot az asztfalban az útépítéseken.
Miklós
2021-11-21 at 18:44
Minden elismerést és támogatást megérdemelnek a feltalálók! Le kell védetni a világon. Ez olyan egyedi export termék lehet mint más országoknak a telefon,chip gyártás,….stb. Ne jusson a rubik kocka sorsára!!!
Sólyom János
2021-11-21 at 18:35
Ennek a módszernek köszönhetően, ha kidolgozzák a pontos és használható nagyüzemi technológát, akkor kiválthatóvá válik nagyon sok olyan termék, amely nagyon fontos, de mivel szinte még nemismertük, ismerjük a biztos és hasznos módszert emiatt későbbi időre lesz igazán hasznos. Szinte felbecsülhetetlen értékű ez a felfedezés!
Karácsony..sk
2021-11-21 at 18:26
Gratulálok!
Szlovákiából…..