Érdemes figyelmet szentelni a szlovák választás technikai tanulságainak, hiszen Szlovákiában a magyarországi balliberálisok által a demokrácia csúcsaként misztifikált, tisztán listás szavazás van. A magyarországi vegyes választási rendszert közvetlenül választási vereségek előtt és után indulatosan bíráló balliberális politikusok úgy tálalják, mintha ez a demokráciát súlyosan torzító megoldás lenne. Ugyanezek a körök a tisztán listás szavazás mellett kardoskodnak, ami annyiból érthető, hogy ilyen berendezkedésnél csak 50 százalék körüli parlamenti jelenléte lenne a Fidesz–KDNP-nek, nem pedig kétharmada. De valóban ennyire igazságos a tisztán listás szavazás?
A szlovák parlamenti választáson csak pártlistára lehet szavazni: a választópolgár kap egy paksamétát, amelyben annyi lap van, ahány párt indul a választáson, és a számára rokonszenves párt lapját dobja a borítékba. A legfeljebb 150 fős listán (ennyien vannak a szlovák parlamentben) szereplő személyek sorrendje határozza meg, hogy kik töltik be a megszerzett mandátumokat – ez nagyon hasonló a magyarországi választás listás részéhez. Csakhogy Szlovákiában lehetőség van (nem kötelező) bekarikázni négy vagy kevesebb nevet; aki nem karikáz, az automatikusan a lista első négy jelöltjére szavaz, de jellemzően a választók kb. 80 százaléka él a lehetőséggel. Az így kapott szavazatok az egyéni preferenciaszavazatok, és ha ezekből eleget kap egy jelölt, az feljebb repítheti őt a listán, adott esetben eredetileg nem befutó helyről is a parlamentbe juttatva őt. A választáson most győztes OĽaNO elnöke, Igor Matovič nagy mestere ennek. Tíz évvel ezelőtt így robbant be a politikába: amikor a mostani pártja még csak polgári társulás volt, a Szabadság és Szolidaritás listájának 147-150. helyein szerepelt társaival, és onnan kerültek be a 22 fős frakcióba a preferenciaszavazatokkal. Matovič most csaknem félmillió preferenciaszavazattal egyénileg is a legnépszerűbb politikus lett.
Igen ám, de hiába tükrözi ez látszólag tökéletesen a választói akaratot, minden éremnek két oldala van. A Smer jelöltje, Maroš Kondrót például alapból befutó helyet kapott pártja listáján, és hiába gyűjtött mindössze 378 preferenciaszavazatot, nem előzték meg annyian a mögötte lévők közül, így parlamenti képviselő lesz. Eközben Michal Truban, a progresszívek elnöke 76 ezer egyéni preferenciaszavazattal sem lesz képviselő, hiszen pártszövetsége nem került be a parlamentbe. Egy hajszállal maradtak le, csupán 925 szavazat hiányzott, ami 0,04 százaléknak felel meg.
Szavazatok tömegei vesztek el
Ezzel rögtön megérkeztünk a következő durva demokráciatorzuláshoz. Ezzel az egyetlen pártszövetséggel 6,96 százaléknyi, azaz 200 ezer szavazat veszett el, összesen viszont a választók 28,4 százalékának szavazata nem ér semmit. A tisztán listás választás kedvez a kis pártoknak, mert jobban szétoszlanak a szavazatok, mint a vegyes rendszerben, ahol jellemzően két pólus szokott kiemelkedni. Listás rendszerben pedig csak a szerencsén és persze a választókon múlik, hogy általuk hány százaléknyi voks marad a küszöb alatt. Legutóbb kevesebb, mint tíz százalék volt ez az arány, most azonban több, mint az összes szavazat negyede. Ennyi embernek a demokratikus politikai akarata nem jelenik meg a parlamentben. Ez a kockázat is benne van tehát a magyarországi balliberális oldal által kizárólagosan igazságosnak mondott listás szavazásban. Összehasonlításként: a 2018-as magyarországi választáson 6,7 százalék volt az így elvesző pártok listás össztámogatottsága. A vegyes rendszerben – amilyen a magyar is – nem tud sok kis párt megélni, a rendszer óhatatlanul a két erős pólus irányába alakul.
Nemcsak az embereket, de a lakóhelyüket is képviselni kell
A szlovákiai listát ráadásul a pártok saját belátásuk szerint állítják össze, és nem írható elő nekik, hogy vegyék figyelembe a területi elvet, ahogy nem kötelezhetők erre a választók sem a preferenciaszavazatoknál. Így aztán könnyen megeshet, hogy egy-egy járás nem kap kellő képviseletet a törvényhozásban. Ezt a visszásságot szűrik ki az egyéni választókerületek, ahol viszont egy pártból csak egy ember választható. Nincs tehát abszolút igazság, és van annál nagyobb demokráciadeficit is, mint hogy Gyurcsány Ferenc nem tud újra miniszterelnök lenni, vagy a momentumos követeléskezelőkből és vériszonyos orvosokból nem lett miniszter meg államtitkár. Minden választási rendszernek van előnye és hátránya. Persze aki éppen elveszít egy választást, amelyet más rendszerben nem vagy nem olyan arányban veszített volna el, nyilván élesebb szemmel látja a hátrányokat. A Fidesz–KDNP 2018-as választási eredménye Magyarországon kétharmadot ért, Szlovákiában és Németországban szűk többségre lenne jó, Franciaországban háromnegyedes, Nagy-Britanniában pedig több, mint négyötödös parlamenti többséget érne.
Tanulságos volt a 2016-os szlovákiai választási térkép is. Ezen az látszott, hogy az ország vörösbe borult, területileg tarolt a választást is megnyerő Smer. Listás szavazatarányban viszont olyan jól szerepelt a Szabadság és Szolidaritás (SaS), hogy az elnöke, Richard Sulík csaknem koalíciós kormányt tudott alakítani Robert Fico helyett. Az SaS Pozsonyban tarolt, vidéken azonban nyomába sem ért a Smernek. Ha összejött volna neki a kormányalakítás, akkor az a helyzet állt volna elő, hogy a sok lakost tömörítő, de kis területű Pozsony döntötte volna el az ország összes többi területén élők feje fölött, hogy ki kormányozzon. Lakosságarányosan nem lett volna kifogásolható, területi szempontból viszont aligha igazságos, hogy egyetlen nagyváros diktál egy egész országnak.
Külföldről követelt liberalizmus
És a végére még egy adat, amely szintén összecseng a magyarországi balliberálisok propagandájával. A külföldön szavazók körében 33 százalékot kapott a Progresszív Szlovákia, 27-et pedig az Emberekért, a részvétel pedig körükben csaknem 94 százalékos volt. Vagyis a külföldön élő szlovákok nagyon aktívak politikailag, és több, mint 60 százalékban a két legliberálisabb pártra voksoltak. Van tehát párhuzama annak a mintának, amelyet a Momentum produkál a külföldön élő magyarokkal. A külföldön élő szlovákok ugyanúgy nagy elánnal akarnak részt venni hazájuk sorsának alakításában, mint a magyarok, és a bírálatuk is többségében ugyanúgy radikális liberális alapokon nyugszik. Nem elvetendő a feltételezés, hogy a liberális szemléletűek eleve hajlamosabbak elengedni az otthoni kötődéseiket, és külföldre költözni a jobb megélhetés céljából, ugyanakkor a nyugati, fősodrú liberalizmus szempontjából éles kritikával illetni mindazt, amit otthon hagytak. Szlovákia többsége azonban inkább egy konzervatív, bevándorlásellenes megoldást választott. Csupán annyi a különbség, hogy ott a korrupt, elfáradt, most megbukott szocialisták is bevándorlásellenesek. Habár ezt most már talán késő megtanulni az MSZP-nek.
Sclerotic
2020-03-08 at 19:56
A múltkor azt írtam, hogy a szerző írása akár az én tollamból is származhatna… Annyit azért hozzátettem, hogy az anyaországi magyarok nem biztos, hogy úgy értelmezik a cikket, ahogyan “kellene”… Most viszont csak annyit mondhatok, hogy ez az írás tökéletes minden szempontból!
ra
2020-03-05 at 17:49
Összességében az öszvér se nem ló se nem szamár. Ugyanakkor kicsit ló is és szamár is. A cikk sok helyes szempontot felvet talán egyet kivéve: stabil többség. Ez kell ahhoz, hogy egy szűk választási fölénnyel is szerezhető stabil többség, vagyis kormányozható marad egy ország. Bármilyen rendszerekben kialakulhat akár egyenlőség is (lásd Izrael korábban), de ennek talán a listán a legnagyobb a vaószínűsége. Ennek persze elejét lehet venni, ha eleve páratlan a szétosztható helyek száma. Egy patthelyzet mindenknek rossz.
Ezen túlmenően a vegyes rendszer a töredékszavazatokkal kezeli a “kukába dobott” szavazatok kérdését is, egyedül a bejutási küszöb alatti pártok szavazatai vesznek el. Ennek pedig szintén az az oka, hogy legyen tudatos az állampolgár és olyanra szavazzon, aki be is jut. Az 5%-os küszöbön lehetne vitatkozni, de valahogy az ellenzéknek nem volt fontos a kérdés. Emelni nyilván nem lenne elegáns (megint megszűnne a jogállam), csökkenteni meg ők nem akarták, bár ahogy majd közeledünk 2022-höz és jön a vég az MSZP-nek, Jobbiknak, LMP-nek… De ez 2/3-ados szabály, a Fidesznek ez így jó. Megjelenik a győztes párt elv, vagyis sanszosan a legtöbb szavazatot kapó párt kerül kormányra. Érvényesül a területi elv, aminek eleve hagyománya van itthon, másfelől pedig minden terület képviselteti magát. Itt a legnépszerűbb jelöltnek/pártnak elég a relatív többség is a mandátumhoz.
Élére állítva a dolgot fura lenne, hogy egy 49%-os párt ne kerüljön kormányra. Persze ha ilyen rendszer lenne itthon, akkor az ellenzék kommunikációja sem arról szólna, hogy hagyjuk ki a legnagyobbat.
sztalin
2020-03-05 at 10:52
A baloldal szerint semmiféle választás nem a demokrácia csúcs!!
Ezek szerint a proletárdiktatúra a demokrácia csúcsa!!
akárki
2020-03-05 at 11:37
Már nyílván nem hallottál a szocialista demokrácia fogalmáról sem. (A jelzös szerkezetek eleve hazugságok, polgári, vagy szocialista, vagy képviseleti, stb.)
Királytigris
2020-03-05 at 10:39
El kellene törölni a listás szavazást, és csak az egyéni szavazás legyen érvényben!
zolatiguszti
2020-03-05 at 14:49
Az a Brit rendszer annak meg ugyanaz a hátulütője hogy elvesznek azok a szavazatok akik a vesztesekre szavaznak.A Brit szisztémában a mindent a győztes visz elv van. Pl először min elnököt választanak, AZTÁN A MIN ELNÖKNEK VAN KABINETJE!
Nem ám a pártok alkudoznak a szavazati erő fényében, nem nem. a min elnök javaslatára a királynő nevezi ki őket.És ha szar ven a min elnök bárkit kirúghat belőle. Marha demokratikus. És ezek után pofáznak nekünk jogállamiságról.A mi rendszerünk valahogy véletlen még istenes is a tekintetben hogy mennyi választói akaratot jelenít meg a pralamnetben.De érdemes ezeket figyelni egy migri betelepítős téma fényében is.
Mi van ha cikkben szereplő zöldek helyett egy iszlám párt van Pozsonyban? És egész tótiát ráhúzza a nagy kékeres méteres sairja faszra…?Ezzel a systemmel simán…Soros Gyuri kedvence sztem ez az ország.
Namond
2020-03-05 at 23:25
Tigris
Téved, a vegyes rendszer a jó, a biztonságos.
Persze azzal, ha a demokrácia nevében a pártlistákon szereplők degradálhatók és preferálhatók. (Fontosabb a degradálhatóság.)
márko
2020-03-05 at 10:15
és megint , ÉS megint lehet látni e cikkből
HOGY
minden jó , CSAK AKKOR, HA A “szabad + humánus” balliberálisok mondják
/
tehát a balliberálisok a megmondók , “Listás szavazás az = LEG,LEG demokrácia ”
/
ki ezzel nem ért egyet az, kussoljon
BALLIBERÁLISOK A MEGMONDÓK
kgl33
2020-03-05 at 10:03
A pártokon alapuló szisztéma eleve a demokrácia megkerülése, kijátszása – az emberek becsapása. Csak a manipuláció lehetőségeit teremti meg. Nem azt mondom, hogy az emberek a közös érdekeik képviselete érdekében ne szerveződjenek, tömörüljenek, de a pártszisztémát nem látom az emberek akarata kifejeződésének. Ettől kezdve minden pártszisztémán alapuló választási rendszer csapnivaló.
akárki
2020-03-05 at 10:13
A demokrácia az néphatalom lenne. De a kapitalizmus az a pénzhatalom diktatúrája.
A globalista imperializmust hazudják demokráciának.
Persze minden diktatúrában lehet demokratikus játékokat rendezni, de a lényegi kérdéseket a szavazgatás nem érinti. Max. a helytartókat lehet kiválasztani, de érdemben még azokat sem.
Az átkosban még legalább tanítottak használható terminológiát, de mára már semmi se maradt.
Már annak is örülünk, ha a gender ideológiát le lehet köpködni.
mona
2020-03-05 at 14:58
Nem értem világosan mire akarsz kilyukadni. Tömörüljenek de ne pártosodjanak. Jó, majd akkor a párt szót kicserélik másra, tökmindegy. Nem mehet az ország 10 millió kívánság szerint, ki kell valahogy szűrni a legjobban preferált értékeket. Ugyanakkor itt a nagy demokrácia keresésben ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csak elvi kérdések vannak, hanem praktikusan, egy hozzáértő szakmaisággal rendelkező vezetőt kell találni. Ne menjünk már vissza hogy mit is jelent a képviseleti demokrácia! Bár ez sem furcsa, hiszen manapság a a férfi, a nő, a család, a haza fogalmát is megkérdőjelezik.
kgl33
2020-03-05 at 17:25
Világosan arra akarok kilyukadni, hogy az érdekeik védelme, érvényesítése céljából fogjanak össze, ha akarnak, de a politikai pártokat megszüntetném. A helyiek választanák ki/meg az őket politikai képviselőket, akik közül kerülhetnének ki a magasabb szintű képviselők és a kormány stb. Nekem ez volna a képviseleti demokrácia.
Világosan arra akarok kilyukadni, hogy a pártokra épülő demokrácia minidiktatúrákra épülő demokrácia. Én eddig csak olyan pártokat láttam, ahol “demokratikus” választással diktátorokat, diktátor pártelitet választottak maguk fölé, és ezek a diktátorok alkották/alakították ki azután a “demokratikus” országvezetést.
mona
2020-03-05 at 09:59
Ha valaki nem tud vagy nem akar elmerülni eme igazán kitűnő cikk elolvasásában, annak csak azt mondom józan paraszti ésszel: a balliberális világ, amely magát demokratának hirdeti, úgy megy szembe a demokráciával, hogy az egyelőre még mindenhol kisebbségben lévőket próbálja meg győztes pozícióba helyezni, bármi áron. Erre kell figyelnünk.
Szabó László
2020-03-05 at 11:50
Ez a fasizmus! Ezt hívják úgy!
zolatiguszti
2020-03-05 at 14:42
Nem. Ez bolsevizmus. Ők szorítottak ki minden politikai erőt a maradékot meg betiltották.
Az NSADP-nek 33-34-ben csak az SA-ban volt 4 millió önkéntes tagja…Mussolniről ne is beszéljünk.
tegyük helyre!
2020-03-05 at 09:50
Ha nincs joga az egyénnek arra, hogy választási joga mellett a VÁLASZTHATÓSÁG jogát is gyakorolja, vagyis független jelöltként elinduljon – márpedig listás szavazás esetén nincs -, akkor az nem demokrácia, hanem pártokrácia.
Namond
2020-03-05 at 10:06
Stimm.
Viszont a hazai pártlistákon (hasonlóan az osztrák szavazáshoz) szívesen preferálnák és degradálnák egyes jelölteket, hogy azokkal történő választást demokratikusabbá tegyem.
Egy választáson nem csak a párt ideológiai meggyőződése és annak megvalósítása, de mértékadónak tekintett politikusai iránti szimpátiának is meg kell méretődnie.
Theo
2020-03-05 at 10:18
Ez igy van.
Vegulis az emberek ott is csak
partokra szavaznak, legfeljebb a parton beluli rangsort varialhatjak.
Gullwing
2020-03-05 at 08:42
MINDEN választás lényege, csak akkor nyersz ha te rád szavaznak a legtöbben.
Kivéve akkor ha balos pufajkás szarkupac vagy és elcsalod a választást kék cédulával, vagy Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező NEM magyar állampolgárok szavazatával.
Rézműves Alexiosz
2020-03-05 at 14:47
Hajrá Viktor! Hajrá Fidesz!